Húsz éve nem tapasztalt magas, 52,34 százalékos részvétel mellett, a vasárnapi romániai parlamenti választások nyomán hét párt jut be a bukaresti törvényhozásba. Ebből három szélsőjobb alakulat. A választásokat a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte meg, fennállása leggyengébb eredményével – a képviselőházban 21,96, a szenátusban 22,3 százalékkal. Második helyen a szélsőjobb AUR végzett 18,01, illetve 18,3 százalékkal. A nagykoalíció másik pártja, a jobbközép PNL harmadik, 13,2 – 14,28 százalékkal, a progresszív USR 12,4-12,26 százalékot szerzett. Az RMDSZ az elmúlt két évtized legjobb eredményét érte el, 6,34-6,38 százalékkal, mindkét házban növelni tudta mandátumai számát.
Csakhogy a román szélsőjobb is tarolt, több mint megháromszorozta a 2020. decemberi eredményét. Akkor, a pandémia idején viszonylag alacsony részvétel mellett zajlott választáson jutott be először a bukaresti törvényhozásba a román fociválogatott ultrái és obskurus egyházi alapítványok marginalizáltnak hitt világából érkező, Moldova és Románia egyesülését zászlajára tűző George Simion vezette AUR, 9 százalékos támogatottsággal. Most vasárnap a 18 százalékot meghaladó AUR mellett két újabb szélsőjobb párt is átlépte a küszöböt – az SOS Románia 7,36-7,76, a néhány hete még teljesen ismeretlen Fiatal Emberek Pártja (POT) pedig 6,46-6,39 százalékkal, Vagyis a román szélsőjobb pártok összességében megszerezték a mandátumok 32,5 százalékát.
Döntött az alkotmánybíróság, érvényesítette a román államfőválasztás első fordulójának eredményeitUtóbbi párt sikere nagyon rossz ómen a vasárnap sorra kerülő elnökválasztás második fordulójára nézve is. A POT ugyanis több mandátumot szerzett, mint amennyit jelöltjei be tudnak tölteni, így az újraosztáskor a plusz egy vagy két mandátumot a többi, parlamentbe jutott párt között fogják kisorsolni. A semmiből jövő POT ugyanis a független szélsőjobb elnökjelölt, Călin Georgescu első fordulós váratlan győzelmével kapott szárnyakat, felvállalta támogatását, a választók így az elnökjelölt pártját látták az ismeretlen formációban, amely megfelelő számú jelöltet sem tudott indítani mindkét házra.
A román szélsőjobb meglepően gyors térhódításának okait hosszasan lehet elemezni, ettől függetlenül azonban egyértelműen látszik, hogy az elnökválasztás eredménye nagymértékben befolyásolta a parlamenti választásokat is, „szárnyakat adott” a szélsőjobb eszméknek. Ugyanakkor a demokratikus pártok választói táborát is megmozgatta a szélsőjobb veszély, a megyénkénti részvételi adatok azt jelzik, hogy elsősorban azokban az erdélyi megyékben ugrott meg a szavazókedv, amelyekben korábban a jobbközép pártok szoktak hódítani, ám az elnökválasztás második fordulóját meglepetésre a szélsőjobb Georgescu nyerte meg. A pártok és az elnökjelöltek támogatottsága közötti igen lényeges, többszázezres különbségek is azt jelzik, hogy nem annyira a klasszikus szélsőjobb eszme, mintsem a közösségi média által megtámogatott megváltókeresés, a misztikus, összeesküvéselméletek és zagyva ideológia az, ami rabul ejtette a román társadalom több mint egyharmadát. A hagyományos pártok ugyanis magasabb támogatottságot értek el, mint jelöltjeik, ez alól csak az USR jelölt Elena Lasconi volt a kivétel, aki jóval felülmúlta pártja teljesítményét.
Sergiu Miscoiu, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora a Digi 24-nek a szélsőjobb térnyerését úgy értékelte: „A racionalitás, a racionális gondolkodás, a klasszikus iskola és a klasszikus látásmód válságának vagyunk tanúi…. Călin Georgescu azt mondta, hogy Isten segítette a táborát, hogy megnyerje az elnökválasztás első fordulóját… Tíz évvel ezelőtt, ha valaki ilyesmit mond a politikában, köznevetség tárgyává vált volna. … Ám ami 10-15 évvel ezelőtt nem működött, az most úgy tűnik, tökéletesen megfelel a mai választási idő követelményének. A fő hiba bennünk van, mindannyiunkban, az oktatási rendszerben, az általános iskolától kezdve és az állami intézményeken át, amelyek nem tudták megakadályozni az ilyen típusú mentális konstrukciókat és a tényekre való teljesen irracionális hivatkozásokat, amelyeknek semmi közük a valósághoz.
A demokratikus pártok egyértelmű választási győzelme ellenére a bukaresti kormányalakítás nem ígérkezik könnyűnek, az elnökválasztás eredménye is alapvetően befolyásolhatja. A nem szélsőjobb alakulatoknak összességében ugyan kétharmaduk van, de mind a nemzeti egységkormány, azaz minden demokratikus párt bevonása a kormányzásba, mind egy esetleges hármas koalíció az RMDSZ segítségével bonyolult a belső feszültségek miatt. A győztes, jelenleg is kormányzó PSD-nek kevés az RMDSZ támogatása, vagy az USR-re, vagy a jelenlegi nagykoalíciós partnerére, a jobbközép PNL-re is szüksége lenne. Utóbbi azonban az elnökválasztási kampányban szakított a szociáldemokratákkal, a viszály bár nem áthidalhatatlan, de mély. Az Elena Lasconi vezette USR, amennyiben vasárnap sikerül legyőzni Georgescut, a kormányalakítás motorja lehetne. Lasconi már jelezte, nem zárja ki a koalíciót a szociáldemokratákkal. Ugyanakkor azt is bejelentették, hogy a konzervatív PNL új elnökét, a korábbi sikeres nagyváradi polgármestert, Ilie Bolojant jelölik miniszterelnöknek, amit egykönnyen biztos nem fog elfogadni a győztes PSD. Az viszont minden politikai szereplő számára egyértelmű Romániában - vagy túllépnek belső ellentéteiken, vagy a következő - legyen az rendes időben tartott vagy előrehozott - választáson a szélsőjobb fog kormányt alakítani Bukarestben.
Lasconit támogatja az RMDSZ
A parlamenti választásokra is rányomta bélyegét az a bizonytalanság, amit az alkotmánybíróság az elnökválasztás első fordulója kapcsán keltett. A taláros testület hétfőn a szavazatok újraszámlálása után végre meghozta döntését, érvényesítette az első forduló eredményét, helybenhagyva az eredeti felállást. Így vasárnap újra urnákhoz járulhatnak a románok, ahol a szélsőjobb, legionárius-fasiszta Calin Georgescu és a progresszív USR államfőjelöltje, Elena Lasconi között választhatnak. A jobbközép pártok már a döbbenetes első fordulós eredmény után bejelentették feltétel nélküli támogatásukat Lasconi javára, az RMDSZ és a kormányzó PSD, akinek elnöke, Mircea Ciolacu miniszterelnök volt az első forduló nagy vesztese, a parlamenti választások előtt nem kívántak nyilatkozni.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hétfőn este, az alkotmánybíróság döntésének bejelentése után sajtótájékoztatón közölte: a magyar alakulat Elena Lasconit támogatja az elnökválasztás második fordulójában.
A PSD cikkünk megjelenéséig nem nyilatkozott arról, kit támogat a vasárnapi második fordulóban.
Románia francia mintára szerveződő félprezidenciális köztársaság, ahol az államfőnek széles jogkörei vannak, így az elnökválasztás eredménye is meghatározó lehet abban, hogy Romániában folytatódik-e a szélsőjobb diadalmenete vagy sikerül megfékezni azt.
