Moszkva;Szijjártó Péter;Szergej Lavrov;

- Szijjártó Péter feszengve, csendben hallgatta Szergej Lavrovot, aki bírálta kettős mércével vádolta a nyugati hatalmakat

A magyar és az orosz külügyminiszter ismét Moszkvában tárgyalt.

Videót tett közzé Szijjártó Péter a Facebookon, amelyhez azt írta, hogy Szergej Lavrovval orosz külügyminiszterrel kezdődik tárgyalása Moszkvában. Hogy a későbbiekben valóban volt-e tárgyalás, az nem világos, mindenesetre a magyar külgazdasági és külügyminiszter oldalán közvetített negyed óra inkább enged orosz „iránymutatásra” következtetni, mint valódi tárgyalásra: egy háromperces Szijjártó-intermezzót leszámítva végig Lavrov beszélt.

A beszélgetés elején Szergej Lavrov nagyjából három percben az orosz és a magyar gazdasági kapcsolatok erősítéséről beszélt, amelyek a mesterséges nehezítések ellenére nagyon jól haladnak. Kijelentette, milyen nagyra értékeli az orosz-magyar partnerséget, továbbá Orbán Viktor „független politikáját”, hozzáfűzve, a magyar miniszterelnök „természetesen” a nemzeti érdekeket tartja szem előtt.

A felvezetés után Szijjártó Péter beszélt nagyjából három percen át. Megismételte az Orbán-kormány által ismert kommunikációs szólamokat, vagyis, hogy az orosz-ukrán háborúban eszkaláció fenyeget, ezért fokozni kell a „békemisszió” erőfeszítéseit. Fontos, hogy nyitva tartsák a kommunikációs csatornákat, a konfliktusnak pedig nincs megoldása a csatatéren, csak tárgyalások útján, és ők „békét” akarnak. Minden egyes területen, amit szankciók nem sújtanak, a lehető leginkább fejleszteni kell a kapcsolatokat - mondta. Azt Szijjártó Péter egyetlen hanggal sem jelezte, hogy Ukrajna ellen Oroszország indított el a háborút 2022. február 24-én. 

Szergej Lavrov ezt követően visszavette a szót és a továbbiakban végig ő beszélt. A többi között arról, hogy Ukrajna terroristának bélyegzett orosz embereket, akiknek ezáltal sérült az anyanyelvhez, valláshoz, információhoz való joguk, ezért elmondása szerint az Ukrajna elleni invázióval az ő jogaikat védelmezik. Szerinte

a NATO, az EU vagy az USA diplomáciája az emberi jogokra csak akkor terjed ki, ha az nem az Ukrajna területén élő oroszokról szól, ennek nyomán kettős mércével vádolta meg a Nyugatot. 

Ezt követően elismételte azt az orosz érvet, hogy Ukrajna esetleges NATO-tagsága közvetlen katonai fenyegetést jelentene Oroszországra nézve. Ezért Moszkva célja Oroszország biztonságának garantálása, valamint az Ukrajna területén élő oroszok biztonságának biztosítása - magyarázta.

Szergej Lavrov kifejtette, aggasztónak tartja amit „Brüsszelből, Londonból, Párizsból” hall, vagyis, hogy Ukrajna számít a fegyverszünetre. Ennek ugyanis szerinte az az oka, hogy „szusszanni tudjanak, és további fegyverszállítmányokkal tudják Kijevet megerősíteni. Ukrajna szerinte a Nyugatot megvezeti, ezért aggasztónak tartja, hogy követik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elvárását, miszerint „egy szót sem Ukrajnáról Ukrajna nélkül”, az viszont szerinte nem aggaszt senkit, hogy az elmúlt két és fél évben Oroszországról Oroszország megkérdezése nélkül volt szó. Ennek ellenére országa készen áll az „őszinte és nyitott tárgyalásokra”, ehhez az kell, hogy Ukrajna visszavonja döntését, amely szerint „tilos” Vlagyimir Putyinnal tárgyalni.

Mihai Gâdeá szerint nem normális, hogy kifütyülnek egy román állampolgárt.