Matolcsy György;konfliktus;Nagy Márton;

- Nagy Márton azt állítja, nem azért haragszik Matolcsy Györgyre, mert kirúgta, hanem azért, mert utánanyúlt és el akarta lehetetleníteni

A miniszter azt is megmagyarázta, miért jó, hogy két év alatt 24 ezer cég tűnt el Magyarországon.

A kormányközeli Indexnek nyilatkozott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, és szóba került néhány személyesebb téma is, például a konfliktusa Matolcsy György jegybankelnökkel.

A tárcavezető korábban már a Blikk kérdésére válaszolva is beszélt arról, hogy úgy sejti, Matolcsyval ők már soha nem lesznek jóban. Ennek eredetét 2020 áprilisára, a Covid-válság idejére tette, amikor is összekülönböztek a válságkezeléssel kapcsolatban és ő „nyert” a jegybankelnökkel szemben, ami neki nem tetszett. Hogy itt mi számít győzelemnek, az nem derült ki a Blikk beszámolójából.

Ennek apropóján az Index is megkérdezte a minisztertől, hogy pontosan mi az ellentét tárgya Matolcsyval. Úgy válaszolt, „Matolcsy György, amikor eljöttem a jegybankból, utánam nyúlt, el akart lehetetleníteni, hogy ne tudjak elhelyezkedni. Egyedül Orbán Viktor miniszterelnök bízott bennem. Remélem, ezt a bizalmat részben megszolgáltam. Matolcsy György az összes bankárt felhívta, nem azért haragszom rá, mert kirúgott, hanem mert utánam akart nyúlni.”

Ezért aztán Nagy Márton úgy látja, a Magyar Nemzeti Bank és a kormány kapcsolata „óriási mértékben javulni fog”, ha új ember érkezik a jegybank élére. Elmondása szerint a kormány és az MNB kapcsolata „ritkán van ilyen mélyponton, mint most.”

A gazdaságról szólva a tárcavezető egyebek közt arról beszélt, hogy struktúraváltáson kell dolgozni. „Már nem lehet azt mondani, hogy alacsony bérekkel mindent ki lehet termelni, struktúraváltáson kell dolgozni. A kormány ezt méretugrásnak hívja, amit lehet árbevételben, mérlegfőösszegben vagy foglalkoztatotti létszámban mérni, de valamilyen területen méretet kell ugrani. Ez megvalósulhat organikusan, azonban a legjobb, ha felvásárlásokon keresztül növekszik a mérethatékonyság, így végül konszolidáció alakul ki.”

Ez alatt Nagy Márton azt érti, hogy egyre több kis- és közepes vállalkozás (kkv) tud részt venni majd az exportban, hiszen megfelelő méretű vállalat kell ahhoz, hogy valaki az exportpiacon megállja a helyét. Ha egy kkv exportképes akar lenni, ahhoz méretben fel kell zárkóznia. Szerinte Svédország kkv-szektora ugyanezen az átalakulási folyamaton ment keresztül.

Azzal kapcsolatban, hogy kormánykritikus közgazdászok jelezték, két év alatt 24 ezer cég tűnt el Magyarországon, Nagy Márton úgy fogalmazott: „Az Armageddon-közgazdászoknak semmi sem jó. Verseny kell, így edződnek meg a vállalkozások. Valóban egyre kevesebb a vállalkozások száma, de könyörgöm: a fogyasztás emelkedik. Nem a keresletcsökkenés miatt zárnak be. A fogyasztás 4–5 százalékkal emelkedik év/éves alapon. Amennyiben csökkenne a kereslet, és ezért a vállalkozások száma is, azt mondanám, hogy hát igen, baj van. De most úgy csökken a vállalkozás száma, hogy erősödik a kereslet. Ezt pedig a közgazdaságtan konszolidációnak hívja. Tehát ennek, kérem szépen, örüljünk.”

Győrben 68, Pécsen 28, Szegeden 12 és Zalaegerszegen 11 lakás teljesíti a kritériumokat.