Hatalmas jogi bombának nevezte a The Times of Israel azt, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) tegnap elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu miniszterelnök és a nemrég menesztett védelmi minisztere, Joáv Galant ellen. A hágai bíróság egyben Mohammed Deif, a Hamász palesztin terrorszervezet katonai szárnyának egyik halott vezetője ellen is elfogatóparancsot adott ki. Izrael ugyan közölte, hogy egy augusztusi légicsapásban az IDF végzett Deiffel, de ezt a terrorcsoport sosem erősítette meg. Eredetileg több Hamász vezetőt is célba vett az ICC, de haláluk után törölték őket a listáról.
Az ICC főügyésze, Karim Khan május végén kérte a nemzetközi elfogatóparancsot az izraeli és a Hamász vezetők ellen, amit Izrael joghatóság hiányára hivatkozva szeptember 26-án megfellebbezett és az eljárás leállítását követelte. Ezt elutasította a testület, amelynek három bírája tegnap egyhangúlag döntött az elfogatóparancsok kiadása mellett. Álláspontjuk szerint ehhez nem szükséges, hogy Izrael elfogadja a bíróság joghatóságát.
A főügyész szerint Netanjahu és Galant emberiesség elleni és háborús bűncselekményekkel vádolhatók, amelyeket a Hamász elleni jelenleg is zajló gázai háború során követtek el.
Ezen bűnök közé tartozik a civil lakosság éheztetése, mint hadviselési módszer; a szenvedés vagy súlyos testi vagy lelki sérülés szándékos okozása; a kegyetlen bánásmód; a civil lakosság elleni támadások szándékos irányítása; üldöztetés és egyéb embertelen cselekmények.
A palesztin terrorcsoport halott vezetője ellen felhozott vádak között a tömeges gyilkosság, túszejtés; nemi erőszak és más erőszakos szexuális cselekmények; kínzás; fogva tartás során elkövetett embertelen cselekmények; kegyetlen bánásmód szerepel.
Benjámin Netanjahu: Antiszemita döntést hozott a Nemzetközi BüntetőbíróságAz elfogatóparancsot a Római Statútumot aláíró 124 tagállamnak tiszteletben kell tartania, és őrizetbe kell vennie a területére belépő körözött személyt. A végrehajtás azonban a tagállamokon múlik, amelyek akár meg is tagadhatják azt. Netanjahu és Gallant ezzel azonos kategóriába került az Ukrajna elleni háborút kirobbantó Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és az orosz gyerekjogi biztos, Marija Lvova-Belovaval, akik ellen háborús bűnök és az ukrán gyerekek elhurcolása miatt adott ki elfogatóparancsot tavaly márciusban a hágai testület, illetve a palesztin terrorcsoport vezető terroristáival.
Most azon kívül, hogy megnehezíti a közel-keleti fegyveres konfliktus tárgyalásos lezárását, gyakorlati következménye aligha lesz az ICC döntésnek, amely nemzetközileg körözött gyanúsítottá teszi Izrael vezetőjét. Izrael legfőbb szövetségese, az Egyesült Államok nem tagja a bíróságnak, így a döntés vélhetően nem akadályozza meg a jövőbeli amerikai katonai segítséget az IDF számára.
Az ICC döntés ugyanakkor olyan egységet kovácsolt Netanjahu köré, amit a bírálatok kereszttüzében álló miniszterelnök legmerészebb álmaiban sem célzott meg. A kormányfő lemondását követelő ellenzéki vezetők sorra ítélik el hágai bíróság lépését és "kettős mércéjét", szégyenletesnek nevezve azt. Emlékeztettek: ez az első alkalom, hogy az ICC elfogatóparancsot adott ki az Egyesült Államok egyik fontos szövetségese ellen, valamint először adott ki elfogatóparancsot egy demokratikus ország vezetője ellen.
A Nemzetközi Büntetőbíróság kiadta az elfogatóparancsot Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és a palesztin Hamász vezetői ellenAmir Ohana, a Knesszet elnöke, aki szerint a Netanjahu és Gallant elleni ICC-parancs „támadás az igazság és az önvédelem egyetemes joga ellen”, arra figyelmeztetett, hogy a hágai döntés veszélyes precedenst teremthet, ami „a terrorizmus csapása ellen küzdő összes nemzetet fenyegeti. Ma ez Izrael; holnap bármelyik demokrácia lehet az..” – állította Ohana.
Isaac Herczog izraeli államfő „az igazságszolgáltatás és az emberiség sötét napjaként” értékelte az ICC döntését. A szerinte rosszhiszeműen meghozott, felháborító döntés „egyetemes nevetség tárgyává tette az egyetemes igazságszolgáltatást”. Az elnök szerint a döntés figyelmen kívül hagyja a Hamász által fogságban tartott 101 izraeli túsz helyzetét valamint azt, hogy a terrorcsoport „cinikus módon saját népét használja fel emberi pajzsként. Figyelmen kívül hagyja azt az alapvető tényt, hogy Izraelt barbár módon megtámadták, és kötelessége és joga van megvédeni népét”.
Az al-Dzsazíra pánarab hírtelevízió vezető politikai elemzője, Marwan Bishara „az igazságszolgáltatás rendkívüli, kivételes” napjaként méltatta az ICC döntést.
Hangsúlyozta: sok megfigyelő, köztük ő maga is szkeptikus volt, hogy ez valaha is megtörténik. „De végre a gázai nép egy év kibontakozó népirtás után láthatja, hogy elkövetőik igazságszolgáltatás elé néznek” – mondta Bishara, történelmi áttörésként jellemezve az ICC döntést.
Neve Gordonnal, a londoni Queen Mary Egyetem nemzetközi jog professzora az al-Dzsazírának azt mondta, a Netanjahu és Galant ellen kiadott elfogatóparancsok kibocsátásával az ICC bizonyos követeléseket támasztott az észak-amerikai és európai országokkal szemben is. Ha Izrael vezetőit ugyanis emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésével vádolja az ICC, az azt jelenti, hogy a nyugati országok által Izraelnek küldött fegyvereket emberiesség elleni bűncselekmények elkövetésére használják. Ezért ezeknek az országoknak át kell értékelniük az Izraellel folytatott fegyverkereskedelmet.
