Az egyes választókerületekben élő szavazók száma alapján indokolatlannak tűnik a budapesti egyéni körzetek számának csökkentése - derült ki lapunk vizsgálatából. A jelenlegi, 18 fővárosi országgyűlési egyéni választókerület (oevk) a szavazók átlaga alapján országosan a középmezőnybe tartozik, ha pedig a parlament kétharmados többsége átírná a választási törvényt, Budapesten jutna a legtöbb választó egy körzetbe az országban.
Mint arról beszámoltunk, az igazságügyi bizottság keddi ülésén át is ment az az előző éjjel benyújtott bizottsági javaslat, amely a lakosságszám változására hivatkozva 18-ról 16-ra csökkentené a budapesti evk-k számát, és ennyivel emelné (12-ről 14-re) a Pest megyeiekét. Emiatt jóval több választó jutna egy-egy kerületbe, ráadásul a fővárosi választókerületek határait is alaposan átrajzolja a tervezet - az ellenzék szerint majdnem mindenhol az ő kárukra.
A Nemzeti Választási Iroda naprakész statisztikája alapján jelenleg 7,666 milliónyian szavazhatnának egyéni országgyűlési jelöltekre idehaza, ami azt jelenti, hogy az egy választókerületre eső átlag valamivel több, mint 72 ezer (mivel 106 egyéni választókerület van az országban). Lapunk vizsgálata alapján kilenc megyében, illetve Budapesten jelenleg ennél magasabb a választókerületi átlag, tíz megyében pedig alacsonyabb.
A legtöbben, átlagosan nagyjából 88 és félezren a Pest vármegyei kerületekben voksolhatnak (azaz itt kell a legtöbb szavazat egy egyéni mandátumhoz), a legkevesebben, alig több, mint 58 ezren a három tolnai körzetben: a különbség nagyjából 30 ezer, vagyis kijelenthető, a pest megyei szavazók voksa kevesebbet ér a tolnaiakénál.
Ez alapján teljesen érthető, hogy a választási térkép átrajzolásával a kormánypártok növelni akarják a pesti választókerületek számát, amelyekben még akkor is cirka 3 ezerrel többen lennének átlagosan, ha – ahogy az előterjesztésben szerepel – 12-ről 14-re emelnék a körzetek számát. Csakhogy mindezt nem a főváros kárára kellene megtenni, hiszen, ha Budapesten kettővel csökkenne a választókerületek száma, úgy az átlag 82 ezer fölé emelkedne, ami 12 százalékkal haladná meg az országos átlagot. Persze Tolna kárára sem lehet növelni a pesti körzetszámot, hiszen ha elvennének egy egyéni mandátumot a megyéről, a maradék kettőre több, mint 87,5 ezer voks esne.
Mindent átrajzolnak Budapesten, még az Orbán-kormánynak is kínos a választókerületek átalakításaPesthez hasonlóan Komárom-Esztergomban és Csongrád-Csanádban is átlagban több, mint 80 ezren választhatnak egy képviselőt, de Heves, Nógrád, Zala, Baranya, Győr-Moson-Sopron és Jász-Nagykun-Szolnok választókerületi szavazóátlaga is meghaladja az országos átlagot, melyet Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén alulról karcol, s közel jár hozzá Hajdú-Bihar és Veszprém is. Békésben, Bács-Kiskunban, Vasban és Fejérben cirka 68 ezren jutnak egy körzetbe átlagosan, Somogyban viszont csak 63 ezren, ami már majdnem tízezres mínusz az országos középértékhez képest. Ám ha utóbbiban négyről háromra csökkenne a kerületek – s így az egyéni mandátumok – száma, máris 84 ezer fölé emelkedne az átlag, mely a mostanihoz hasonló egyenlőtlenséget jelentene.
A jelenlegi szavazó- és választókerület-számot nézve tehát nincs optimális megoldás,
ugyanis a választási törvény kimondja: a kerületek nem léphetik át a főváros és a megyék közigazgatási határait, összefüggő területeket kell alkossanak, a választásra jogosultak száma az átlaghoz közelítő kell legyen. A jogszabály szerint egy választókerületben csak 15 százalékkal térhet el a választók száma az országos átlagtól – ezt jelenleg csak Pest feszegeti –, 20 százaléknál pedig újra kell rajzolni az érintett a kerület határait, melyeket a választások napja és az azt megelőző év január 1. között már nem lehet módosítani. Vagyis, nem véletlen a nagy sietség a kormánypártok részéről, hiszen december 31-ig hatályba kellene lépjen a módosítás.
Minden a győztesnek kedvez
A jelenleg érvényben lévő, 2011-ben elfogadott választási törvény egyfordulós, kétszavazatos, töredékszavazat-visszaszámláló vegyes rendszert hozott létre: a képviselők egy részét egyénileg, egymandátumos választókerületekben választják meg, a többiek a pártlistákra leadott szavazatok és az egyéniből átvitt töredékvoksok alapján kompenzációs listáról kerülhetnek a parlamentbe.
A 2014-es választásoktól a parlament létszáma 386-ról 199-re csökkent, megszűntek a területi (megyei) listák, és jelentősen módosult a listás helyek szétosztását befolyásoló töredékszavazatok számítása: nemcsak a 106 egyéni választókerületben alulmaradt jelöltekre leadott szavazatok száma alapján, hanem az egyéni választókerület győztesei után is jár töredék – ez a győzteskompenzáció. (Eggyel kevesebb voks, mint a győztes és a második helyezett szavazatainak különbsége). További változás, hogy az elmúlt három országgyűlési választáson már a határon túli magyar állampolgárok is szavazhatnak az országos listára, melyet az a párt állíthat, amelynek 71 választókerületben, de legalább 14 megyében és Budapesten van egyéni jelöltje. Mandátumot az egyéni kerületek győztesei, illetve az 5 százalékos határt átlépő pártok kapnak.
Karácsony Gergely: Az olimpia csak egy eszköz, ha nem működik, keresek másikat – Videó!Mivel hetvennel csökkentették az egyéni választókerületek számát – Budapesten 18, vidéken 88 maradt –, így némiképp javult a népességkülönbség okozta aránytalanság. Nőtt viszont a listás mandátumok elosztásánál, a jelenlegi rendszer ugyanis a töredékszavazat-számításnak köszönhetően felülreprezentálja a győztest.
