Johannes Hahn távozó költségvetési biztos elsősorban az idő rövidsége miatt kételkedik abban, hogy még az idén megszülethet a modellt váltott 21 magyarországi egyetem uniós finanszírozásáról szóló megállapodás Brüsszel és Budapest között – derült ki egy szerdai sajtóbeszélgetésen, ahová lapunkat is meghívták. A politikus a Népszava kérdésére közölte: az Európai Bizottságnak (EB) egyelőre nincs kezében a törvény szövege, amely alapján értékelhetné, hogy megfelel-e az elvárásainak. (Mint lapunk beszámolt róla, Bóka János Európa-ügyi miniszter kedden Brüsszelben bejelentette, hogy néhány napon belül elküldik a jogszabályt az uniós testületnek.)
– Még ha meg is van a jószándék és a feltételek végrehajtása idén megtörténik, ne felejtsük el, hogy majdnem november végén vagyunk, az intézmények eljárása pedig 2 hónapba telik. De ha lesz megegyezés, aminek nagyon örülnék, akkor a pénzt fel lehet oldani – mondta Hahn és hozzátette, hogy az EU jövő évi költségvetésében megnövelték az Erasmus+ oktatási csereprogramra szánt forrásokat, így a támogatás rendelkezésre áll.
Elküldik Brüsszelbe az Erasmus-törvénytA kormányokból álló EU Tanács – az Európai Bizottság javaslatára – 2022. decemberében zárolt 6,3 milliárd eurót az országnak jutó felzárkóztatási alapokból, mert veszélyben látta azok szabályszerű felhasználását. Ugyancsak korrupciós veszélyek és kockázatok miatt megtiltotta, hogy a közérdekű alapítványok fenntartásában lévő 21 magyarországi egyetem részt vehess a Brüsszel által finanszírozott Erasmus+ oktatási csereprogramban és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési programban. A blokkolások feloldásához a kormánynak még egy sor intézkedést kellene tennie, másként az év végén elveszíti a 6,3 milliárd euró időarányos részét, valamivel több, mint egymilliárdot.
Egyelőre nincs jele annak, hogy erre hajlandó lenne, az Erasmus+ ügyben azonban elindulhatnak a felek a megegyezés felé.
Johannes Hahn a közösségi támogatások felfüggesztését eredményező jogállamisági eljárásról azt mondta: bizonyos területeken hozott előrelépést – ilyen például az Integritás Hatóság létrehozása –, de nem járt olyan eredményekkel, amilyeneket elvártak tőle. Szerinte érdemes lenne végiggondolni, hogyan lehetne továbbfejleszteni úgy, hogy a pénzszűkét ne elsősorban a polgárok érezzék. – A jelenlegi jogállamisági eszköztárnak vannak korlátai, ezért úgy vélem, hogy tovább kell fejleszteni és a szavazati jog felfüggesztésének a lehetőségére összpontosítani – mondta a költségvetési biztos, aki nem zárta ki, hogy a jövőben az EU pénzügyi érdekeinek védelmében létrehozott mechanizmusnak is része lehetne a súlyos politikai szankció. A szavazati jog megvonása jelenleg csak a hetes cikkelyes eljárás végén lehetséges, miután a kormányok egyhangúan egyetértésre jutottak arról, hogy az adott tagállamban tartósan és rendszerszintűen sérülnek a közösség alapértékei. Magyarországgal szemben 2018. szeptembere óta folyik ilyen eljárás, de még messze nincs a szankciós szakaszban.
Johannes Hahn a jogállamiságot hatékonyan védelmező szabályozási rendszer hiányában
nem tartja lehetségesnek további országok felvételét az Európai Unióba.
– Nagy támogatója vagyok a bővítésnek, de nem szabad alábecsülnünk a tagállamok aggodalmát a jogállamiság hiányosságai miatt néhány tagjelölt országban – fejtette ki.
