Nem a hétfőn és kedden Rio de Janeiróban tartott G20-as csúcs volt a legderűsebb a világ legjelentősebb gazdaságait, az Európai és az Afrikai Uniót tömörítő szervezet fórumainak történetében. Javier Milei argentin elnök, aki a megválasztott amerikai államfő, Donald Trump alighanem legnagyobb dél-amerikai rajongója, igyekezett folyamatosan a vendéglátó brazil elnök, Luiz Inácio Lula da Silva tudtára adni, mennyire nem kedveli őt. A résztvevők csoportképén is sajátos grimasszal fejezték ki, mennyire nehezen viselik egymás társaságát, miközben a többi állam- és kormányfő igyekezett mosolyogni. Ez volt Lula és Milei első találkozója. Kettejük kapcsolatának nem kedvezett, hogy az argentin a választási kampányban gyakorta becsmérelte a brazil elnököt, „kommunistának” és „tolvajnak” bélyegezte, és retorikáján már elnökként sem finomított sokat.
Milei Rióban a konfrontációtól sem riadt vissza, eleve azzal fenyegetőzött, hogy lemondja a G20-ak csúcstalálkozóját. Később pedig azt közölte, nem hajlandó aláírni az egy éve készülő zárónyilatkozatot. Nem támogatta az éhínség elleni nemzetközi szövetség létrehozására vonatkozó javaslatot, a nők támogatását, a nemek közötti egyenlőséget, az energetikai átállási intézkedéseket vagy a szupergazdagok megadóztatását részletező passzust. Végül mégis meggondolta magát, s aláírta a dokumentumot. Ebben egyebek mellett az áll, s ez a legfontosabb kitétel, hogy a G20-országok a jövőben a szupergazdagok hatékony megadóztatására kívánnak törekedni. Emellett megerősítik azt a nemzetközileg elfogadott célt, hogy a globális felmelegedést 1,5 Celsius fokra korlátozzák. Az ENSZ Biztonsági Tanácsát meg akarják reformálni, és reprezentatívabbá, befogadóbbá, hatékonyabbá és demokratikusabbá teszik. Továbbá elindítják a Lula által kezdeményezett, az éhezés és a szegénység elleni globális szövetséget. Javier Milei azonban beszédében kifejtette, mely pontokon nem ért egyet a szöveggel. Elsősorban az éhezés és a szegénység elleni nemzetközi szövetség létrehozását ellenzi.
Milei megerősítve érzi magát Trump győzelme által: a hétvégén Floridában részt vett a megválasztott amerikai elnök tiszteletére rendezett gálavacsorán. Ő volt az első külföldi államfő, aki választási győzelme után találkozott Trumppal. Milei beszédében méltatta példaképét, és a „történelem legnagyobb politikai visszatéréséről” beszélt.
Lula elnök ugyanakkor minden tőle telhetőt megtett azért, hogy a fórumot siker koronázza. Utalt arra, hogy miközben a világ lakosságának többsége kötelességtudóan fizeti az adóját, a leggazdagabbak közül néhányan alig vagy egyáltalán nem fizetik meg a terheket. Ez nemcsak erkölcsi, hanem gazdasági probléma is: a hiányzó bevételek lehetővé tennék az oktatásba, az egészségügybe vagy az éghajlatvédelembe történő beruházásokat. A brazil elnök ezért a csúcstalálkozón a gazdagokra kivetett globális vagyonadót helyezte a középpontba. Az elképzelés az, hogy a világ 3000 leggazdagabb emberének vagyonára legkevesebb két százalékos adót vetnének ki.
Gabriel Zucman francia közgazdász szerint ez évente mintegy 250 milliárd dolláros bevételt jelentene. A pénzt az éhezés elleni küzdelemre, a szegénység csökkentésére és a fejlődő országoknak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben való megsegítésére fordítanák.
„Soha ennyi milliárdos nem volt még a világon” - hangsúlyozta Lula még a fórum előtt. Néhány ezren összesen csaknem 15 ezer milliárd dollár vagyonnal rendelkeznek - ez Japán, Németország, India és az Egyesült Királyság együttes gazdasági erejének felel meg.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung ugyanakkor arról számolt be, hogy a gazdagokra kivetett adó bevezetésével nem csak az argentin elnök nem ért egyet, aki egyszerűen csak lopásnak nevezte azt. Az Egyesült Államok részéről Janet Yellen pénzügyminiszter állítólag jelezte, nem érdeke az adópolitika globális koordinációja. Trump leendő adminisztrációja pedig biztosan nem támogatna egy ilyen kezdeményezést. A Forbes kimutatása szerint messze az Egyesült Államokban él a legtöbb ultragazdag ember: a 2781 milliárdosból 840-en amerikaiak, vagy az országban telepedtek le.
A globális vagyonadó hívei azonban nem csak a pozitív szociális következmények miatt érvelnek a bevezetése mellett. Szerintük fontos eszköz lenne az adóelkerülés elleni harcban is.
Sok szupergazdag a meglévő kiskapukat kihasználva adóparadicsomokban tartja vagyonát. Egy egységes szabályozás véget vethetne ennek,
csakhogy az adózás területén a nemzetközi együttműködés létrehozása bonyolult feladat. Több ország, mint például az Egyesült Államok, nem látják szükségét a globális koordinációnak, annak ellenére, hogy a még hivatalban lévő Joe Biden ezt prioritásként kezeli. Ráadásul az egyes államok attól tartanak, hogy az ilyen intézkedések gyengítik gazdaságukat, mivel a befektetők elvándorlásához vezetnek. Németországban is hangzottak el ilyen kijelentések.
A globális vagyonadónak a G20-csúcstalálkozó zárónyilatkozatába való felvétele legalábbis szimbolikus siker. Brazília júliusban már áttörést ért el a G20-ak pénzügyminiszteri találkozóján, amelyen a tagok elkötelezték magukat a gazdagok hatékonyabb megadóztatása mellett. Konkrét részleteket azonban akkor még nem közöltek.
