Míg a Jobbik Magyarországért Mozgalom az Országgyűlésben vívja elkeseredett harcát a munkamentes december 24-ért, addig a Kereskedelemi Alkalmazottak Szakszervezete (továbbiakban: KASZ) népszavazás segítségével kívánja elérni ugyanezt a célt. Ne dolgozzon a magyar december 24-én, legyen az fizetett munkaszüneti nap.
A nagy ágazati szakszervezet így tette fel a kérdést: „Magyarországon a jelenleg hatályos jogszabályok szerint munkaszüneti napnak számít január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. Egyetért Ön azzal, hogy a 2025-ös naptári évtől kezdődően december hónap 24. napja munkaszüneti nap legyen?” A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) november 13-i ülésén hitelesítette azt a népszavazási kezdeményezést, amely december 24. munkaszüneti nappá nyilvánításáról szól. (A határozat még nem jogerős, az ellen 15 napon belül lehet jogorvoslatot kérni a Kúriától). A szakszervezet tehát megtette a magáét, egyszerűen – és szakszerűen - fogalmazta meg a kérdést.
Amennyiben a Kúria is jóváhagyja az indítványt, elindulhat az aláírásgyűjtés, és ha összejön a megfelelő számú szignó, akkor az országgyűlés megkerülhetetlen feladata, hogy kitűzze a voksolás napját. (200 ezer választópolgár kezdeményezésére az országgyűlés köteles elrendelni az ügydöntő népszavazást.)
Számomra nem kérdés, hogy ez az aláírásszám határidőn belül meglesz. A sok milliárd forintba kerülő népszavazás mégis viszonylag könnyen elkerülhető, ha a Fidesz meggondolja magát, és élve országgyűlési többségével – a parlamenti választást megelőzően, kampányfogásként – megszavaztatja december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítását.
Engem azonban pillanatnyilag más foglalkoztat: ha a KASZ által feltett kérdés megfelel a Nemzeti Választási Bizottságnak és majd a Kúriának, akkor nyilvánvaló, hogy nemcsak december 24-re, hanem más jeles napokra vonatkozóan is működtethető a népszavazás intézménye, valahogy így:
„Egyetért Ön azzal, hogy a 2025-ös naptári évtől kezdődően augusztus hónap 15. napja munkaszüneti nap legyen?” Ez Nagyboldogasszony napja, és azért hoztam ezt a példát, mert a KDNP már nyújtott be ezirányú törvényi kezdeményezést, mely szerint Szűz Mária mennybemenetele, vagyis Nagyboldogasszony napja is munkaszüneti nap legyen. A tervezet benyújtója (Michl József) úgy nyilatkozott, hogy egy újabb ünnepnap nem jelentene terhet a gazdaságnak, és – szerinte – a legtöbb ember számára ez egy ősi magyar ünnep, amely régóta él a közgondolkodásban. Tehát könnyen elképzelhető, hogy felbuzdulva a KASZ sikerén, újabb munkaszüneti napok iránti igények is felszínre kerülhetnek, és aztán jöhet a mindent felülíró népszavazás. Látja ennek valaki a végét?
Természetesen az évvégi pörgésből nem maradhat ki a Mi Hazánk Mozgalom sem. A párt alelnöke és parlamenti képviselője, Dúró Dóra a magyar házasságok megmentése érdekében állt elő egy javaslattal. A politikus tervei szerint a10. házassági évfordulójukat ünneplő magyar pároknak 100 ezer forint jutalmat adhatna a kormány. Nemcsak az első tíz év számít, ugyanis minden közösen töltött évtized után megajándékoznák a házasokat, mégpedig egyre nagyobb összegekkel. Megkötés, hogy a pénzt csak Magyarországon költhessék el a házasok.
Az országgyűlési határozat-tervezet címe: „A hosszú házasságért járó elismerés bevezetéséről”. Nem foglalkozom a javaslat indoklásával csak annyit jegyeznék meg, hogy hazánkban 2023-ban 50139 házasságkötés történt, és 16791 a válások száma. Kérdezem, hogy például a házasságuk 12. évében elvált nők és férfiak fele-fele arányban visszafizetik majd az állami juttatást? És még talán annyit hozzátennék, hogy Magyarországon több százezren élnek tartós és boldog párkapcsolatban, mindenféle hivatalos papír és kitűzött pénzjuttatás nélkül. Mert ez a történet egészen másról szól, mint a célprémium felvétele és elköltése!
Magyarországon szinte fékezhetetlen gazdasági és társadalmi válság tombol. A súlyos krízisből kivezető utat sokan keresik, sajnos egyelőre sikertelenül. Úgy hiszem, hogy a munkavállalók, nyugdíjasok és diákok millióinak sorsát a fenti kezdeményezések érdemben nem fogják javítani, arra viszont kiválóan alkalmasak, hogy eltereljék a figyelmet a társadalom jelentős részét nyomasztó problémákról.
A szerző közgazdász, a DK országgyűlési képviselője.