Azért a költőnek se könnyű. Az rendben van, hogy nem kell lemennie a bányába, csak ül otthon, előtte egy papír, amit tele kellene írni. No de mivel? Bolgár Györgynek ebben van már rutinja, fél évszázada jelent meg az első verseskötete, azóta írt drámát, regényt és riportkönyvet, a rádióból pedig már az egész ország régóta tudja, hogy éppenséggel a szavak embere: bárkivel meg tud beszélni akármit. Ezzel együtt nem volt könnyű dolga legújabb, Nincs kegyelem! című kötetével, mert a benne lévő csaknem száz vershez el kellett olvasnia Orbán Viktor csomó beszédét, nyilatkozatát és interjúját, ami komoly lelki teher lehetett. Ráadásul mindezt jó kedvvel, derűsen, miközben persze sejteni lehet, hogy az eredeti környezetükben a szövegek számára (is) inkább hervasztók. Úgy hatnak, mint a Harry Potter-regények dementorai: kihűl tőlük a környék, eltűnik a napfény, és kiszívják az emberből az életkedvet. Itt már csak a boldog pillanatok felidézése segít.
Éppen ez Bolgár trükkje. A szebb napokban bízva, nevetve fordítja az utóbbi évtizedek legmeghatározóbb politikusa ellen annak saját szövegeit, mutatva, hogy mennyire üresek a szavai, milyen kevéssé tükrözik a valóságot – mennyire hazugok.
Orbán Viktor mondatainak versekbe rendezése csak egy ötlet, a dolgot el is lehetett volna rontani. De nem így lett, poétavénája átsegíti a szerzőt a száraz próza lírává alakításának nehézségein, miközben meg tudja őrizni az eredeti mondanivaló vészjósló hangulatát. Mintha egyszerre viccelne és figyelmeztetne arra, hogy se ő, se Orbán nem tréfál. Ha innen nézzük, ez a legjobb humor, sötét, de megkönnyebbülést hozó. Ha onnan, akkor semmi okunk önfeledt kacagásra, mert a versformán is átütő mondanivaló, még ha ki is nevetjük, pontosan tükrözi a rezsim mindennapjainkban érezhető, kegyetlen logikáját.
Bolgár könyvének címe telitalálat. Ahogy Orbán az országnak, úgy ő se kegyelmez a magyar valósággal szembesülő olvasónak, legfeljebb segít neki megőrizni a normalitást. Ehhez a könyvhöz két ember kellett. Az egyiknél a hatalom, a másiknál az idő. Tudjuk, melyik az erősebb. Csak mosolyogva ki kell várni.
