Balázs Péter;Oroszország;Ukrajna;Joe Biden;rakétatámadás;ballisztikus rakéták;orosz-ukrán háború;

- Kis esély Ukrajnának

Fordulatot nem jelent, hogy Kijev hosszú hatótávolságú rakétákat vethet be Oroszország ellen, de nehézséget jelent a Kremlnek.

Nem csak Európát, az Egyesült Államokat is megosztotta Joe Biden amerikai elnök döntése, amely szerint Ukrajna mélyen orosz területeket is támadhat amerikai fegyverekkel. Feltételezések szerint a januárban leköszönő amerikai adminisztráció döntése mögött az áll, hogy mintegy 12 ezer észak-koreai katona az orosz hadsereget segíti a Kurszki területen, amit a nyugati szövetségesek egyértelmű eszkalációnak tartanak Oroszország részéről az Ukrajna elleni háborúban. Kijev az amerikai ATACMS rendszerrel orosz állásokat, katonai bázisokat, infrastrukturális létesítményeket és lőszerraktárakat támadhat.

Az Egyesült Államok után az Egyesült Királyság és Franciaország is engedélyezheti a hosszú hatótávolságú rakétáik bevetését orosz területek ellen. Ahogy egy brit tiszt fogalmazott, a brit Storm Shadow rakéták ilyen jellegű bevetése „bonyolult tárgyalásokat” igényel. Joel-Noel Barrot francia külügyminiszter pedig azt közölte, fontolóra vesznek egy ilyen lépést.

Az amerikai ATACMS rakéták 300 km-re lévő célpontok támadását teszi lehetővé Ukrajna számára. Az ukrajnai eseményeket naponta elemző Háborús Tanulmányok Intézete (ISW) szerint az amerikai döntés vélhetően nem lesz elég a háború menetének megfordításához: az orosz katonai felszereléseket, például repülőgépeket már áthelyezték Oroszország belsejében lévő repülőterekre, de több száz orosz katonai objektum továbbra is a rakéták hatótávolságán belül maradt. S a döntés jót tehet az ukrán hadsereg moráljának.

Balázs Péter volt külügyminisztert arról kérdeztük, várható-e, hogy Oroszország eszkalálja a helyzetet vagy Trump hivatalba lépése után egy ilyen lépés kontraproduktív lenne. Elmondta, az oroszoknak több dolgot kell mérlegelniük: ha Ukrajna él a lehetőséggel, célszerű megvárni, mely célpontokra csap le vele, az oroszok milyen választ készítenek elő. Mint mondta, a helyzet mindenképp eszkalálódik, de emlékeztetett arra, hogy ebbe az irányba rendre az oroszok tettek lépéseket, legutóbb például az észak-koreai katonák bevonásával. Megemlítette az az ukrán energiaszektor elleni heves támadásokat is. Rámutatott, már a 2022 februárja óta zajló háború kezdete óta „megtanultuk, hogy télen a műveletek lelassulnak, s ezen időszak átvészelése nehézséget jelent az ukránok számára”. Arra is emlékeztetett, az ukrán fegyverarzenál már sokkal bővebb, így emiatt is fenyeget az eszkaláció veszélye.

A kérdés politikai részével kapcsolatban Balázs Péter megjegyezte, Trump még nem terítette ki a kártyáit azzal kapcsolatban, hogyan képzeli el a békét, de az látható, külügyminiszter-jelöltje, Marco Rubio korábban pártolta az ukránokat. Ezért nem biztos, hogy az amerikai külpolitikában gyökeres fordulat várható, véli a volt külügyminiszter.

Joe Biden Rióban, a G20-csúcs helyszínén Emmanuel Macron francia elnökkel is találkozott

Azon kérdésünkkel kapcsolatban, tekinthető-e fordulatnak a fejlemény, Balázs Péter kifejtette, fordulatnak nem lehet ugyan nevezni, de az oroszok most keményebb támadásokra számíthatnak az ukránok részéről. Balázs Péter furcsának nevezte, hogy mindeközben Szijjártó Péter külügyminiszter az orosz szempontokat hangoztatja.

Az amerikai illetékesek eltérően ítélték meg az amerikai lépést. A republikánus Roger Wicker - a szenátus fegyveres szolgálatainak rangidős tagja - túl kevésnek és túl későinek minősítette a döntést. Mások, köztük a megválasztott elnök fia, ifjabb Donald Trump azzal vádolta a Fehér Házat, hogy eszkalálja a konfliktust. Hasonlóképpen foglalt állást Richard Grenell, Trump korábbi nemzeti hírszerzési igazgatója. Elon Musk, a megválasztott elnök bizalmasa, leendő miniszter azt írta az X-en, ebből is látszik, hogy „a libsik szeretik a háborút”.

A Kreml azt közölte, ha az Egyesült Államok által biztosított rakétákkal mélyen orosz területen lévő célpontokra tüzelnek, akkor Moszkva azt úgy fogja fel, hogy a támadást nem Ukrajna, hanem maga az Egyesült Államok hajtotta végre. A nyilatkozat "nyilvánvalónak" nevezte: a leköszönő Biden-adminisztráció lépéseket kíván tenni annak érdekében, hogy "olajat öntsön a tűzre".

Sir Keir Starmer brit kormányfő ezzel szemben rámutatott: nem Ukrajna, hanem Oroszország eszkalálja a háborút. Az uniós külügyminiszterek brüsszeli találkozóján széleskörű támogatást kapott az amerikai döntés. Berlin viszont nemet mondott a hosszú hatótávolságú német Taurus rakéták orosz területek elleni bevetésére. Antonio Tajani olasz külügyminiszter pedig úgy foglalt állást: „Nem változott az álláspontunk az Ukrajna által használt fegyverekkel kapcsolatban, azokat csak ukrán területen belül lehet használni”

Oroszország hétfőn is ukrán polgári célpontok sorát támadta. Egy rakétatámadásban Szumi városában 11-en, Odesszában nyolcan Herszon régiójában négyen vesztették életüket. 

Helyi jelentések szerint találat ért lakóházat, irodaházhat és egyetemi épületet is, eddig 44 sebesültről tudnak. Szumi régióból is hasonló csapásról számoltak be, ott 11 ember meghalt és 89 sérült meg.