Az Alkotmánybíróság (AB) ma elutasította a Transparency International (TI) Magyarország alkotmányjogi panaszát a Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZVH) ügyében – tudatta a korrupcióellenes civil szervezet pénteken.
A TI Magyarország a szuverenitásvédelmi törvényt több civil szervezettel együtt már annak elfogadása előtt is bírálta. Miután az évi hatmilliárd forintból gazdálkodó állami szerv idén nyáron „egyedi – átfogó jellegű – vizsgálatot” indított a civil szervezettel és az Átlátszó oknyomozó portállal szemben, alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz (AB), mivel mind a hivatal létét, mind az azt megalapozó törvényt alkotmányellenesnek tartja. Az alkotmánybírósági beadványukat 31 civil szervezet támogatta.
„Autokrata hatalmakra jellemző tempót diktál a Szuverenitásvédelmi Hivatal” – Reagált a Lánczi Tamás-féle állami szerv jelentésére a Transparency InternationalKáros, dezinformáción alapuló befolyásoló tevékenységet folytat a Transparency International – állapította meg „átfogó jellegű” vizsgálatában a Lánczi-féle Szuverenitásvédelmi HivatalAz Európai Bizottság egyébként idén februárban, az SZVH megalakulásának másnapján kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, miután a testület szerint a vonatkozó törvény mások mellett sérti az uniós demokratikus értékeket, a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát, az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített számos alapvető jogot. Majd októberben bejelentette, hogy – gyorsított eljárást kérve – az Európai Unió Bírósága elé viszi az uniós joggal számos ponton ellentétes jogszabályt.
Mindezek ellenére az AB most úgy döntött, hogy a szabályozással minden rendben van. Az AB szerint az SZVH olyan »független, autonóm államigazgatási szerv«, amely nem minősül hatóságnak és nem folytat közigazgatási jogi értelemben vett hatósági ellenőrzést sem, és nem szankcionálhat
– áll a TI Magyarország közleményében.
A hivatal közvetlenül nem jogosult jogkövetkezmények alkalmazására, ezért az AB megállapította, hogy eljárására a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog védelmi köre nem terjed ki. És mivel az SZVH jelentései nem minősülnek sem hatósági, sem más közigazgatási döntésnek, azokkal szemben jogorvoslatot sem szükséges biztosítani.
A Transparency International Magyarország szerint azonban a törvény nem hazánk szuverenitását védi, hanem a kormányzati önkényt. „Az év elején felállított intézmény valós célja a közügyek szabad megvitatásának akadályozása és a kormány számára kellemetlen tevékenységek (pl. civil jogvédelem, aktív közéleti tevékenység, fellépés a korrupció ellen, nyomozó újságírás) hitelének aláásása” – írták.
A civil szervezet, mivel az Alkotmánybíróság mostani döntésével kimerítette a hazai jogorvoslati lehetőségek tárházát, és továbbra is alaptörvény-ellenesnek, valamint nemzetközi szerződésekbe ütközőnek tartja a Szuverenitásvédelmi Hivatal létét megalapozó törvényt, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul az ügyben.
A civil szervezetek ezután sem hátrálnak meg, és az összes lehetséges jogi fórumon támadják a kormány közveszélyes politikai projektjét
– hangsúlyozta közleményében a TI Magyarország.
Pert indít a Szuverenitásvédelmi Hivatal ellen az ÁtlátszóGyorsított eljárásban dönthet az EU Bírósága a szuverenitásvédelmi törvényrőlSzuverenitásvédelmi Hivatal: elbukott a külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetek támadása
A Lánczi Tamás vezette SZVH pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményben üdvözölte a magyar Alkotmánybíróság döntését, amellyel szerinte a „külföldről finanszírozott politikai nyomásgyakorló szervezetek” beadványát utasította el.
Szerintük hazugság volt a civilek azon állítása, hogy a hivatal működése alkotmányellenes. „Ebből következően a Szuverenitásvédelmi Hivatal elvárja ezen szervezetek bocsánatkérését, továbbá azt, hogy küldjék meg azokat a dokumentumokat, melyeket eddig törvényellenesen visszatartottak, valamint a jövőben maradéktalanul tartsák be a magyar törvényeket, és tegyenek eleget kötelezettségeiknek” – írták.
