Hétfőn Szijjártó Péter külügyminiszter tárgyalt Pozsonyban Peter Žiga ideiglenesen megbízott házelnökkel, csütörtökön Budapesten fogadta szlovák kollégáját Juraj Blanárt, pénteken pedig Sulyok Tamás államfő és Kövér László házelnök fogadta Peter Žigát.
Bár a szereplők minden esetben hangsúlyozták, hogy soha nem voltak ilyen jók a magyar-szlovák kapcsolatok, a hurráoptimizmusra mindvégig sötét árnyat vetett a szlovák kulturális minisztérium államnyelvtörvény tervezete.
A szlovákiai magyar anyanyelvhasználatot drasztikusan korlátozni szándékozó tervezeten túl, egy újabb veszély is leselkedik az ottani magyar kisebbségre, amelyről viszont nyilvánosan csak újságírói kérdésre esett szó, nem tudni, egyáltalán terítékre került-e a kérdés a kétoldalú megbeszélések során.
Robert Fico miniszterelnök, aki Szijjártó Péter szerint bebizonyította, hogy „megérdemli a magyarok tiszteletét, múlt hét végén azzal az ötlettel rukkolt elő, hogy túl sok párt van a szlovákiai politikában, korlátozni kellene azok számát. Mivel Fico immár negyedik kormánya fennállásának több mint egy éve alatt eddig minden felvetett ötlete megvalósult – a korrupcióellenes fellépések lenullázása, pártja, a Smer politikusait és holdudvarát érintő korrupciógyanús ügyek és bűnvádi eljárások megszüntetése a Büntetőtörvénykönyv módosítása és a Különleges Ügyészség felszámolása révén, a közmédia „átalakítása” – félő, hogy a választási rendszer reformjára is talál megoldást. Juraj Blanár külügyminiszter Budapesten újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy egy ilyen módosításra kizárólag alkotmányos többség mellett kerülhet sor, amivel a jelenlegi koalíció nem rendelkezik, így szerinte nem kerül napirendre a kérdés.
Hogy miért fontos ez magyar nemzetpolitikai szempontból? Fico szerint 7 százalékra kellene emelni a parlamenti küszöböt és az induláshoz szükséges jelenlegi 17 ezer eurós letétet 500 ezerre emelni. Utóbbi ellehetetlenítené a kispártoknak már az indulását is, hiszen a kauciót csak a 3 százalékot elérő pártok kapják vissza, a parlamenti küszöb megemelése minimálisra redukálná a mandátumhoz jutó pártok számát, a szlovákiai magyarság számára pedig gyakorlatilag örökre elérhetetlenné tenné a parlamenti képviseletet. Ez azt is jelentené, hogy miközben állítólag soha nem látott magasságokban virágzik az államközi kapcsolat, Robert Fico és Orbán Viktor nemzeti szuverenista kormányai között, a szlovákiai magyar közösséget létében fenyegető szlovák intézkedések körvonalazódnak.
Ha akarná, Robert Fico meg tudná akadályozni a szlovák nyelvtörvény szigorításátBlanár külügyminiszter, akit akár csak Ziga házelnököt, kedves barátjának nevezett Szijjártó, Budapesten a nyelvtörvény magyarokra nézve diszkriminatív voltát firtató újságírói kérdésekre azt válaszolta, valakik éket akarnak verni a kétoldalú kapcsolatokba, a nyelvtörvény módosítása nem fogja hátrányosan érinteni a magyarokat. Szijjártó számára Blanár szavai is garanciát jelentenek. Leszögezte: a politika tapasztalati műfaj, és mióta ezzel a kormánnyal működnek együtt, nem kellett csalódniuk az adott szóban. A magyar felet megnyugvással tölti el, hogy „ a szlovák politika legfelsőbb szintű vezetői világossá tették, a kisebbségi nyelvhasználat terén nem kívánják korlátozni a jogokat”.
Arra még egyetlen legfelsőbb szintű vezető sem adott magyarázatot, hogyan lehet szigorítani úgy valamit, hogy a status quo ne változzon?
Mivel egyelőre egy felvetésről van szó a szlovákiai Magyar Szövetség nem foglalt állást Fico választási reformjavaslataira. A nyelvtörvény szigorítása kapcsán azonban többször hangot adtak aggodalmuknak. A Szövetség új elnöke, Gubík László a Népszava megkeresésére elmondta: A párt és személyes álláspontja szerint „az államnyelvtörvényt nem szigorítani kéne, hanem ideális esetben helye sem lenne a jogrendben. Az államnyelv védelme helyett a nemzeti kisebbségek nyelvét a gyakorlatban is egyenrangúvá kell tenni a szlovákkal”. A Szövetségnek van egy „korszakváltó jogszabály-tervezete, amely a nyelvek alá-fölérendeltsége helyett a regionálisan hivatalos nyelvekre épít”.
Gubík szerint mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezt a jogszabályt ne fogadja el a parlament és ne léphessen hatályba. Mint mondta, parlamenten kívüli pártként is be tudnak majd lépni a jogalkotási folyamatba, ha a Szlovák Nemzeti Párt jelölje által irányított kultuszminisztérium nem lép vissza és az elkövetkező hetekben a módosítását tárcaközi egyeztetésre bocsátja. Ezt meg is lépjük, szögezte le a pártelnök. „Addig is kötelességünk hallatni szavunkat még akkor is, ha egy munkaváltozatról beszélünk, hiszen nem engedhetjük, hogy 35 évvel a rendszerváltás után bárki is az itt élő magyarok kárára játszadozzon. Ha ebből végsősoron nem lesz semmi, akkor kijelenthető, hogy a történet józan megközelítés felé terelése a mi ellenállásunkkal kezdődött”.
Arra a kérdésünkre, hogy a Szövetségnek Szijjártó Péterhez hasonlóan elegendő garanciát jelentenek Peter Žiga házelnök szavai, arra vonatkozóan, hogy nem csorbulnak a magyar kisebbség anyanyelvhasználatának jogai, Gubík úgy vélekedett: „Üdvözlendő, ha a szlovák közjogi méltóságok garanciát vállalnak, nekünk pedig tennünk kell azért, hogy ez a gyakorlatban is megmutatkozzon. Korábban Šinmovičová miniszter asszony és a kormánykoalíció több tagja is úgy nyilatkozott, hogy a nyelvtörvény tervezett módosítása nem szűkíti a magyarok nyelvhasználati jogait, ám a munkaváltozatból ennek szöges ellentétét olvashattuk ki. Számunkra az lenne az igazi biztosíték, ha az egész jogalkotási folyamat transzparens lenne, és az előkészítés folyamatába az érintetteket is bevonnák. Csak így küszöbölhetők ki a visszásságok”. Arról, hogy a pozsonyi hárompárti koalíció elfogadja-e a diszkriminatív jogszabály tervezetet, a szlovákiai magyar pártelnök úgy vélekedett, hogy a „kormánykoalíció egyik lába megbillent. Ezért kívülről nézve az lenne a legésszerűbb, ha mindhárom párt ragaszkodna a kormányprogramban foglaltakhoz, amiben a nyelvtörvény szigorítása nem szerepel”.
