Szűkszavú tájékoztatón jelentette be a lengyel miniszterelnök: még ebben a hónapban előválasztást tartanak, amelyen a legerősebb kormányerőhöz tartozó pártok tagjai döntik majd el, ki induljon jövő májusban nevükben az államfői posztért. A lengyel kormánykoalíció főszereplője a Polgári Koalíció (KO) maga is pártszövetség. Központjában a Tusk által alapított jobboldali-liberális Polgári Platform (PO) van, ez a párt az Európai Néppárt tagja. Az évek folyamán több újabban alakult kis párt társult a PO-hoz. Ezek a liberális, üzleti körökhöz kapcsolódó Nowoczesna.pl (Modern Lengyelország) párt, a Zöldek balközép környezetvédő pártja, és az inkább szociálliberális színezetű és feminista politikusokat tömörítő Lengyel Kezdeményezés. Együtt alkotják a Polgári Koalíciót. Az előválasztáson két politikus, Rafal Trzaskowski varsói polgármester és Radoslaw Sikorski külügyminiszter indul – mondta Donald Tusk.
A miniszterelnök jelezte, pártja nem fogad be újabb jelentkezőket az előválasztási versengésbe. Méltatta a két politikust, s kifejtette: lovagias előválasztási küzdelemre számít, ahol a jelöltek nem támadják egymást. Az előválasztást elektronikus úton bonyolítják le, feltehetően november 23-án. Addig – jelezte – elkészül a KO által megrendelt átfogó közvélemény-kutatás, amely felméri a jelöltek esélyeit a májusi választás első majd második fordulójában, s ezt a szavazók rendelkezésére bocsátják. (Eddig is készültek ilyen kutatások, ezeket feltehetően a varsói polgármester környezetéből rendelték. A legtöbb esélyt ezek Rafal Trzaskowskinak adták a második fordulóban.)
A pártokon belüli előválasztás nem példa nélküli Lengyelországban. 2010-ben Bronislaw Komorowski egy ilyen szavazás nyomán lett a PO elnökjelöltje, s a posztért akkor is indult Radek Sikorski. Azzal, hogy Tusk bejelentette, pártja hivatalosan is elkezdte az államfőjelölt kiválasztását, magához ragadta a kezdeményezést a politikai nyilvánosságban. Eddig a média azt latolgatta főleg, hogy a jobboldali ellenzék – azaz a Jog és Igazságosság (PiS) párt milyen taktikát választ, kit jelöl a posztra. A liberálisok most egyértelműen elfoglalták a médiateret, jelöltjeik nem csak a központban, de kampánykörútjuk során az egész országban ismertséget szerezhetnek. Egyébként ez a csendes vetélkedés hetek óta tartott. Trzaskowski főleg a liberális vezetésű önkormányzatok találkozóin szerepelt, Sikorski külpolitikai, biztonságpolitikai fórumokat tartott. Kirajzolódott az is, hogy mivel kívánják megkülönböztetni magukat. A varsói polgármester – miközben nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a nagyvárosi közegben hangsúlyozza a maga liberális programját, kiálljon az abortusztilalmi törvény megszüntetéséért, a női jogokért, vagy a törvényesített élettársi kapcsolatért –, a vidéki gyűléseken erősen bírálja az EU mezőgazdasági politikáját, s támadja az ellenőrizetlen agrárimportot. A Trzaskowski-kampány emberei Donald Trump győzelméből is arra következtetnek, hogy a varsói polgármester a jobb választás. Arra hivatkoznak, hogy az amerikai republikánus körökből érkező jelzések szerint Sikorski elfogadhatatlan lenne az új washingtoni közegben, mert Anne Applebaum publicista, a külügyminiszter felesége sok írásában élesen támadta az újra megválasztott elnököt. Sikorski viszont kampányában épp a maga konzervatív hátterével érvel, Trump megválasztása „jobboldali fordulatot” jelez a világpolitikában – állítja. Ugyanakkor a külügyminiszter karakteres biztonságpárti és Moszkva-szkeptikus álláspontját is a maga „elnöki adukártyájaként” állítja be. Egyelőre az látszik, hogy Trzaskowski elsősorban a jelenlegi liberális-centrista koalíció táborának megnyerésére törekszik, és azt ígéri, hogy megvalósítja ennek a közegnek a modernizációs igényeit. Sikorski viszont a biztonsági, fegyverkezési politika híveként lép fel, s arra játszik, hogy a második fordulóban megnyerheti a nacionalista, szélsőjobbos Konföderáció párt táborának egy részét is.
Egy jobboldali lengyel politikus azt nyilatkozta, máris látszik, hogy a varsói polgármester személyisége tetszik a KO szavazóinak, míg Sikorski a Donald Tusk ízlésének megfelelő jelölt. A kérdés az, hogy kit állít ki a PiS velük szemben? Jaroslaw Kaczynski pártelnök november végére ígérte a jelölt megnevezését, a KO elnökjelöltjét viszont csak december 7-én hozzák nyilvánosságra. A politikai fogadóirodák szerint a legtöbb esélye most a radikálisan konzervatív Przemyslaw Czarnek volt oktatási miniszternek van. A képet bonyolítja, hogy bejelentkezett az államfői posztra egy friss interjúban Szymon Holownia, a szejm elnöke is. Ő már 2020-ban próbálkozott ezzel, elég jó eredményt ért el, de a második fordulóig nem jutott el. A centrista politikus újfent arra hivatkozik, hogy az ő kiegyenlítő személyisége hozhat csak megoldást, egyébként az országot továbbra is szétszaggatja a liberális-jobboldali/konzervatív ellentét, azaz a Tusk-Kaczynski viszály.
Radoslaw Sikorski
A 61 éves külügyminiszter tizenévesként kapcsolódott be a politikába, mint iskolai sztrájkok szervezője szülővárosában, Bydgoszczban. Az 1981. december 13-i szükségállapot bevezetése idején Angliában volt, ahol politikai menedékjogot kapott. Oxfordban diplomázott, majd több brit lap munkatársa volt. Afganisztánban volt haditudósító, egy 1987-es felvételéért a World Press Photo riporteri nagydíját kapta. Lengyelországba hazatérve bekapcsolódott a politikába. Többször beválasztották a szejmbe, a szenátusba. Jobboldali és liberális kormányokban is betöltött védelmi és külügyminiszteri funkciókat. 1992 óta házasságban él Anne Applebaum Pulitzer-díjas amerikai szerzővel. Sikorski karakteres és sokszor ellentmondásos kijelentéseiről elhíresült politikus. A liberális közeg jobboldalán helyezhető el.
Rafal Trzaskowski
Az 53 éves varsói polgármester legalább harminc éve aktív politikus. Angol nyelvből és politológiából szerzett diplomát, az utóbbiból doktori fokozata is van. Volt szinkrontolmács, nyelvtanár és főiskolai előadó. Öt nyelven beszél. A politikai karrierjét liberális politikusok tanácsadójaként kezdte, később bekerült az EP-be, majd Donald Tusk egyik kormányában digitalizációs miniszter volt, később pedig külügyminisztériumi államtitkár. Ismeri az EU működését és a lengyel politikai közeget. 2018-ban jelentős fölénnyel nyert a varsói polgármester-választáson. 2020-ban azután jelölték az államfői posztra, hogy a KO addigi jelöltje visszalépett. A második fordulóban 48,97 százalékot kapott, s ezzel Andrzej Duda elnyerte második mandátumát. Trzaskowski azóta is a középbal erők egyik legfontosabb politikai alakjának számít Lengyelországban.