Kezdjük rögtön a végén: az öt döntőbe jutott, megvalósult épület közül a hargitafürdői Pálos monostor nyert - ez a székelyföldi új épület kapta a médiazsűritől a legtöbb pontot.
A Média Építészeti Díja gála csak a záró csúcsesemény, de a munka már a nevezések után és jóval korábban elkezdődött. 2014-ben a legismertebb magyar online építészeti napilap, az Építészfórum.hu hozta létre, a gálaesten pedig a döntős alkotók mutatták be projektjeiket. Idén összesen 76 épületet, 89 tervet és 30 épített környezeti munkát neveztek a tervezők, amelyek közül egy közösségi alkotótér, egy monostor, egy kulturális központ, egy óvoda és egy családi ház verseng az év legjobb épületének járó díjért, a tervek között pedig öt diplomamunka mérkőzik meg egymással.
Az elbírálás első lépéseként a nevezett alkotások közül 10-10-10 munkát választott ki a nemzetközi előzsűri épület, terv és épített környezet kategóriában, ezek döntősként a közönségdíjért versenyeznek, emellett megjelölte azokat a finalistákat is, akik a MÉD-gála keretében prezentálhatják munkájukat a szakmai és médiazsűri előtt.
Az előzsűri elnöke idén Matteo Costanzo, a római 2AP+A építésziroda társalapítója volt, további tagjai Jack Self, a londoni Real Review főszerkesztője, Cătălina Frâncu, a bukaresti székhelyű Zeppelin magazin főszerkesztő-helyettese és Francesco Degl’Innocenti, a holland VOLUME magazin szerkesztője volt. A zsűri munkáját Hulesch Máté és Borenich Levente, az Építészfórum munkatársai segítették.
Felváltva tehát egy - egy terv és egy - egy megvalósult épület került a színpadra a prezentáló tervezőkkel és hol némi szakmai, hol laikus értékelésekkel. Az eseményt idén új műsorvezető, Bombera Krisztina segítette kulturális eseménnyé válni. (Az idén a színpadra ültetett médiazsűriben az index.hu, a HVG, a 24.hu, a Partizán és a 444.hu képviselői ültek, átalakult mellettük a szakmai zsűri is: átült például Bagi László a Forbes-tól, Kopacz Hanna építész, Somogyi Krisztina vizuálisintelligencia kutató Weiszkopf András építész és Wesselényi – Garay Andor.)
Az épület, terv és épített környezet kategória legjobb 10-10-10 projektje a közönségdíjért, míg az épület és terv kategória 5-5 finalistája a Média Építészeti Díjáért versengenek.
Épület kategória döntősei között két erdélyi épület is szerepelt (egy rendház és egy átformált, falusi csűr) és tanulságosan jellemző volt a felhozatal: semmi irodaház, semmi óriás szálloda, ezek helyett egy pesti óvoda, egy átalakított parasztház, egy oktatóhellyé formált debreceni szárítóműhely.
A fődíjas Pálos Monostor
Hargitafürdő, tervező: Macalik Arnold, Lázár Csaba, Szilágyi-Bartha József
Erdélybe történő visszatelepülésekor, az alpesi környezetben álló egykori bányatelepülésre, Hargitafürdőre esett a pálos rend választása. Szerény fatemplom és a mellette álló jellegtelen plébánia párosa mellett, meredek erdős helyszínen, sokemeletnyi szintkülönbséget kellett áthidalnia a program szerinti remeteháznak. Brutálisan letisztított esztétika, az építés, mint költészet… apró részletek, amiből összeállt valami magasabb rendű Építészet. A szerzetesi létforma lényegét képező kápolna körül lüktet és kereng az egész térszövet. Így a ház nem csupán a lakozás tere, valamiképp messze túlmutat önmagán.
A letisztult alaprajzi és térszervezeti képletben „ház a házban" módon kapcsolódnak össze az erős mag (kápolna-könyvtár-konyha-tűztér) oszlopa és a köré szerveződő szerzetesi cellák. Mindezeket a hideg alpesi táji adottságok közepette egy belső kerengő gyanánt köti egységbe a hatalmas spirálba sodort, félemeletekkel szervezett torony, amin a külső színes beton burok a helyi altalaj kőzettani rétegződések absztrakt kivetülése. Angyali kontrasztok szunnyadnak benne: hideg mivoltában meleg, impozáns méretében emberi léptékben fészekszerű, ipari megjelenésében mívesen gondozott és lakájos, kortárs mivoltában ősi és időtlen.
Vert falú ház felújítása és bővítése
Velence Ófalu, tervező: Bordás Mónika, Bordás Tamás
Ma már csak keveseknek adatik meg, hogy megtalálja a helyet, ahová aztán elgondolja házát, és saját maga fel is építse azt. A tervezők Velence ófalujában sétálva találták meg. Nem műemlékről van szó, sőt még csak helyi védettséget sem élvezett a több, mint száz esztendős ház. A hagyományos, háromosztatú, vertfalú ház egy olyan új kiegészítést kapott a régi, gazdasági épületek helyén - tengelyében egy nagy diófával. Nyitott, kortárs bővítés.
Gyöngyszem tagóvoda
Budapest, tervező: Archikon
Építészet és Pedagógia 2 in1… Az Archikon sokadik döntős óvodája újra valami teljesen újat hozott. A XIII. kerületben 2019-ben fogadták el az Intelligens Kerület Koncepcióját - a Gyöngyszem Tagóvoda rekonstrukcióját már ennek a szellemében indították el. A jelenlegi gyermekképet már a digitális kor jellemzői átalakították, amelyben a technológia domináns szerepet játszik. A mai 3-7 éves gyermekeknek születésüktől fogva természetes az okostelefon, a tábla- és számítógép, de a felerősödött auditív és a vizuális ingerek az új nehézségeket is okoznak. Az alfa generáció tagjai hajlamosak a rövid távú figyelemre, egyre gyakori diagnózis az ADHD, a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar, ezeknek vezető tünete a figyelemzavar, kísérő tünetei a hiperaktivitás, a feledékenység és a gyenge impulzuskontroll. A Gyöngyszem Tagóvoda funkcióinak kialakításánál erre megváltozott általános gyermekképre reagálva kellett tehát átgondolni a gyermekeket érő közvetlen környezeti hatásokat. Letisztult, egyszerű szín-, és formavilág, a felesleges, kizárólag esztétikai célú dekorációk mellőzésével.
Ennek részeként léptek például kapcsolatba az építészek Szalay Péter képzőművésszel és az acb Galériával, ahol korábban több kiállításon mutatták be a korábbi bonyhádi Zománcipari Művekben zajló művészeti eredményeket. A közterekre került zománc művek láthatók a m3 metró közeli újpesti vagy Gyöngyösi úti metrómegállóiban is – így vált a Gyöngyszem Tagóvoda homlokzati muráliája és óvodai jeleinek alkotójává az acb Galéria művésze, Szalay Péter képzőművész.
Csűr-rekonstrukció, kulturális központ
Zetelaka, tervező: DPDA studio
A csűr Erdély és Székelyföld egyik jellegzetes épülettípusa. A forma része a helyi kulturális emlékezetnek, az épületek pedig, bár jellemzően funkció vesztetten, de máig a kortárs tájkép meghatározó elemei. Lőrincz Barna és Dénes Péter érzékeny kortárs intervencióval, tradicionális technológiával és bontott anyagok felhasználásával teremtett a régiben újat, új kulturális funkciót, közösségi teret megőrizve a zetelakai csűr jelszerű egyszerűségét és eredeti karakterét.
Szárító
Debrecen, tervező: dmb építész műterem.
2014-ben a Debreceni Egyetem Építészmérnöki Tanszékének két oktatója alternatív oktatási tér megalkotásáról álmodozott, aztán Debrecen belvárosában talált is egy romos, egykori bőrszárító műhelyt. 2024-re a Szárító új közösségi térként született újjá. Kényszerekből és invencióból született meg a meglévő épület értékének egyfajta építészeti elsősegélyben részesítése, átmentése az oktatás számára.
A tervek közül a zsűri Skrabák Julianna vízparti munkáját (KÖZTES HELY – Hordalékterek és rétegközösségek a Duna mentén) pontozta a legmagasabbra. A zsűri mellett végül a közönség is véleményt nyilváníthatott, az online szavazatok nyomán a közönségdíjat a Velencei (vertfalú) családi ház nyerte el.
