Netanjahu alkalmatlan, veszélyezteti Izraelt - így reagáltak egységesen az izraeli ellenzéki pártok Joáv Galant védelmi miniszter kedd esti menesztésére. Netanjahu szakmai okokra hivatkozva hozta meg a kockázatos döntést, ami régóta a levegőben lógott, de az ellenzék, az izraeli lakosság túlnyomó többsége valamint Izrael nemzetközi partnerei egyaránt azt remélték, hogy a regionális háborús fenyegetettség és a zsidó állam többfrontossá vált háborúja közepette a miniszterelnök nem lépi meg ezt a kockázatos lépést. A miniszterelnök úgy érvelt, azért vált szükségessé Galant menesztése, mert nem értettek egyet a háború kezelésével kapcsolatban, a védelmi miniszter olyan döntéseket hozott és nyilatkozatokat tett, amelyek ellentétesek voltak a kormány döntéseivel.
Talán még saját hívei sem hitték el az Izraelben csak Bibi-ként emlegetett miniszterelnök magyarázatát, tekintettel az időzítésre: Galant hétfőn hagyta jóvá további 7000 ultraortodox férfi besorozását, miközben a koalíció két vallási pártja a kormány megbuktatásával fenyeget, ha napokon belül nem fogadják el a háredi közösség katonai szolgálat alóli mentesítését biztosító törvényjavaslatokat.
Galant egyike volt azon Likud képviselőknek, aki előre jelezte, hogy nem szavazza meg szerdán az ún. „napközi törvényt”, amely megkerülve a Legfelsőbb Bíróság határozatát a háredi férfiak katonai szolgálatmegtagadását ösztönözi, miközben az izraeli hadseregnek égető szüksége van újabb katonákra és a teherviselés egyenlő megosztására, az ultraortodoxok előjogainak eltörlésére. Ámde ha a vallási pártok beváltják fenyegetőzésüket és kilépnek a koalícióból, az Netanjahu kormányának végét jelentené.
Gallantot már tavaly márciusban is menesztette Netanjahu, amikor az igazságügyi reform azonnali felfüggesztésére szólította fel a miniszterelnököt. Akkori kirúgása hírére százezrek vonultak az utcákra, országos sztrájk kezdődött, amibe a hadsereg tartalékosai is bekapcsolódtak, Netanjahu pedig kénytelen volt meghátrálni. Most viszont nem kellett ezzel a kockázattal számolnia, hiszen a háború közepette a hadsereg nem léphet sztrájkba. Az utcai megmozdulások lehetőségét is korlátozza a háború: az északi országrész a Hezbollah rakéta és dróncsapásai miatt máig kitelepített, a libanoni terrorhadsereg pedig egyre gyakrabban mér komoly csapásokat az ország közepén fekvő célpontokra is.
Benjamin Netanjahu menesztette a védelmi miniszterétNetanjahut segítette az amerikai választásokat övező figyelem is, Izraelt ugyanis – akárcsak Ukrajnát –közvetlenül érinti ki a Fehér Ház lakója. Bár ezúttal is heves, több tízezres tüntetések kezdődtek Galant kirúgásának hírére Tel Avivban, Jeruzsálemben és néhány nagyobb városban kedden este, tegnapra ezek már elhaltak, dél körül már mintegy 150 településen aktiválódtak a rakétára figyelmeztető szirénák Izrael középső és északi részén egyaránt.
A védelmi miniszter menesztése ellen tiltakozók egybehangzóan azt állítják, a miniszterelnök döntése mögött politikai indítékok húzódnak meg- így akarja egybentartani a koalíciót és elkerülni a környezetében történt botrányok kivizsgálását (utalva a legutóbbi szivárogtatási botrányra, amely nyomán egyik szóvivőjét is őrizetbe vette a belbiztonsági szolgálat). Az izraeli média által idézett ellenzéki vezetők kockázatosnak tartják azt is, hogy Galant helyére egy katonai és biztonsági tapasztalat nélküli, de feléje lojális védelmi minisztert nevezett ki Netanjahu.
Beni Gantz volt védelmi miniszter és vezérkari főnök szerint Netanjahu ezzel a döntéssel megsértette Izrael biztonságát és népe szellemét, de nem fogja megtörni.
Avigdor Liberman, aki úgyszintén szolgált már védelmi miniszterként is, arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyetlen hely, ahol Galant „politikai elűzését” ünnepelték, az Irán volt. Liberman szerint Netanjahu a következő lépésben leváltja a Knesszet külügyi és védelmi bizottságának Likud-párti elnökét, Juli Edelsteint, aki Galanthoz hasonlóan jelezte, nem fogja megszavazni a háredik szolgálatmegtagadását ösztönző törvényt. Ezt követően pedig a kormányzat által főellenségnek tekintett Gali Baharav-Miara főügyész menesztése következik.
Naftali Bennett a politikától visszavonult volt miniszterelnök azt mondta: „Egy beteg és őrült vezetésünk van, amely elvesztette a kapcsolatot Izrael állam számára fontos értékekkel, és lényegében Izrael, a katonák ellen dolgozik”.
Az amerikai zsidók Harrist, az izraeliek Trumpot támogatják
Az amerikai National Election Pool által készített exit poll szerint az amerikai zsidók 79 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a demokratákra, 21 százalék pedig a republikánusokra szavazott, közölte a The Times of Israel. Hasonló arányt mutattak más felmérések is, ami arra utal, hogy Trump 24 éve a legalacsonyabb arányban kapta meg a zsidó szavazatokat.
Egy októberi végi, az izraeli 12-es csatorna által végzett felmérés szerint az izraeli lakosság elsöprő többsége – 66 százaléka viszont Donald Trump támogatója és mindössze 17 százalék mondta, hogy Harris-t látná szívesebben az Egyesült Államok új elnökeként.
Az izraeliek többek között azért hálásak Trumpnak, mert első elnöksége idején elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, elismerte a Golán fennsík izraeli annektálását, szankciókat vezetett be Iránnal szembe és kiléptette az USA-t a 2015-ben több éves tárgyalások után tető alá hozott nukleáris megállapodásból. Az újraválasztott volt elnök nem kifogásolta Izrael telepes politikáját sem és a veje által kidolgozott kétállami megoldás terv Izraelnek rendkívül kedvező volt.
Trump egyik tényleges diplomáciai sikere volt az Ábrahám egyezmények elindítása, amelyek később az Izrael és arab szomszédjai közötti normalizációs folyamatot indították el.
Világelsőként gratulált Trumpnak Netanjahu
„Gratulálok a történelem legnagyobb visszatéréséhez! Az ön történelmi visszatérése a Fehér Házba új kezdetet jelent Amerika számára, és erőteljes újbóli elköteleződést Izrael és Amerika nagyszerű szövetségének” – írta Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szintén az X-en. Izraeli lapok szerint a miniszterelnök a világon elsőként gratulált az amerikai elnökválasztás győztesének.
Bár a két vezető politikus között a viszony jó, nem zárható ki, hogy Nezanjahu túl sokat remél a visszatérő republikánus elnöktől. Trump a kampány során is ígéretet tett a háborúk gyors lezárására és tegnapi győzelmi beszédében is bár arra biztatta Izraelt, hogy érje el céljait az október 7-e utáni háborúban, egyben követelte a gázai harcok gyors befejezését is.
Trump egy sor teljesíthetetlen ígéretet is tett. Többek között azt mondta, leállítja az Izrael-ellenes amerikai egyetemi tüntetéseket, és felszámolja azokat az egyetemeket, amelyek nem védik megfelelően a zsidó hallgatókat, és kitoloncolja a zavargásokban részt vevő külföldi hallgatókat.
