- Beck Tamás: Ajánlat

Eszti vegetáriánus, de képes lenne legyőzni a húsételek iránti undorát, ha valakinek vacsorát kellene főznie. Nem törődne azzal sem, ha virágmintás kötényére fröccsenne a pörköltszaft, csak felbukkanna végre valaki az életében. Fantáziáiban folyton ott könyököl egy férfi a billegő konyhaasztalon, nagyokat nyelve figyeli őt munka közben, sóvár tekintetéből félreérthetetlenül kiolvasható a szerelem. Eszti pedig serényen vagdalja a zöldséget a vágódeszkán, mintha egy vérengző istennő szeletelné Moszkvában a hagymakupolákat, seszínű szemeibe könnyeket hordanak a maró illóolajok. De ha a lányt elragadja a képzelet, képes persze sírni a krumpli vagy a sárgarépa fölött is.
A bevásárlóközpontban, ahol mindenes, Eszti már mindent megpróbált, hogy változtasson családi állapotán. A pénztárnál már több férfi vásárló tenyerében is ott felejtette kacsóját a visszajáró aprópénzzel együtt. Olykor szándékosan nekiment valamelyik jóképű vevőnek egy raklapnyi ásványvízzel. Kevésbé forgalmas napokon Eszti elveszetten bolyong a roskadásig megrakott polcok között, s a szintén fel-alá járó robotporszívót irigyli annak öntudatlanságáért. Esténként albérlete magányában aztán kedvetlenül dobálja le magáról bőréhez tapadt, csuromvizes ruháit, hogy a falitükör előtt szokás szerint ne lássa önnön testét se szépnek, se csúnyának. Csak egy özönvíz előtti orsós magnó kellene ahhoz, hogy ismeretlen zeneszámokra sztriptíztáncot lejthessen a nyálcsorgató öregembernek, aki a szemközti erkélyről színházi gukkerrel leskelődik.
Talán egy kis testű kutya megoldás lenne az egyedüllétre? A blökinek bizony chipet kell ültetni a bőre alá, ha elkóborolna, mint időnként Eszti gondolatai. És a kötelező oltás sem két fillér, nehogy az állat megvesszen és széttépje Esztit, esetleg épp a születésnapján. Attól a gondolattól pedig a vegetáriánus lánynak hányingere támad, hogy húsvágó bárddal sújt le újból és újból a kedvencének szánt csirkenyakra, akárcsak kollégája a hentespultnál.
A múltkor meglepetésszerűen rányitott a behemót főbérlő Esztire, amint ő a falitükör előtt mezítelenül illegette magát. A kezében tartott fényképezőgépből ítélve a férfi nem a lakbérelmaradás miatt jött. Tekintete sóvár volt ugyan, de nem a szerelem tükröződött vérágas szemei­ben. Még attól sem jött zavarba, hogy a megriadt Eszti szempillantás alatt körbetekerte magát egy kávéfoltos pléddel. Ő nem erőlteti a lakbértartozást. Esztinek viszont könnyebb sorsa is lehetne. Mindössze egypár pajzán fotót készítene a lányról, hogy feltehesse őket a világhálóra. A főbérlő beszéde innentől nehezen követhetővé vált: luxuséletvitelről hadovált, régóta lelkében lappangó vonzalomról, közös moszkvai utazásról, ortodox esküvőről egy hagymakupolás székesegyházban. Eszti öle bizseregni kezdett a hallottaktól. És mintha fel se fogná e buta, szőrös maffiózó szavainak a valódi értelmét, azon nyomban pucér teste köré kanyarította virágmintás kötényét, hogy villámgyorsan összeüssön a pasi számára egy könnyű vacsorát.