Az úgynevezett „napközis törvény” miatt hullhat szét a Benjamin Netanjahu kormánya mögötti koalíció. A vitatott törvényről – tervek szerint - ma kell szavaznia első olvasatban a kneszetnek. Mivel több koalíciós politikus előre jelezte, hogy nem támogatja a törvényjavaslatot, valószínűsíthető, hogy a szorult helyzetbe került miniszterelnök megpróbálja elérni a szavazás halasztását. Ez azonban kevés lehet a két ultraortodox koalíciós partnernek, az Egyesült Tóra Judaizmus párt máig adott ultimátumot a törvény elfogadására. Ellenkező esetben törvényhozási bojkottot helyeztek kilátásba, ami a koalíció összeomlásához vezethet.
A szélsőjobb és vallási pártokra épülő kormányzatnak jelenleg nyolc mandátumos többsége van, lapzártánkig tíz képviselő jelezte, hogy a törvényjavaslat ellen fog szavazni. Izraeli sajtójelentések szerint nem kizárt, hogy további törvényhozók is nemmel szavaznak, Joáv Galant ellenszavazatát pedig szinte biztosként előlegezik meg, hiszen a védelmi miniszter az egyik legkövetkezetesebb elutasítója a háredikkel történő katonai kivételezésnek.
A kormány által vasárnap előterjesztett jogszabály célja, hogy garantálja, hogy a katonai szolgálatra kötelezett, de azt nem teljesítő ultraortodox férfiak gyermekei továbbra is jogosultak legyenek az államilag finanszírozott bölcsődei támogatásra.
Ez egy trükkös megkerülése lenne a Legfelsőbb Bíróság döntésének, amely kimondta, hogy az ilyen pénzügyi támogatás jogellenes azokban az esetekben, amikor az apa megtagadta a katonai szolgálat teljesítését. A törvényjavaslat ellenzői szerint annak elfogadása továbbra is arra ösztönözné az ultraortodox férfiakat, hogy ne teljesítsenek katonai szolgálatot, miközben a több mint egy éve többfrontos háborút vívó izraeli hadsereg (IDF) súlyos humánerőforrás-hiánnyal küzd.
Az ultraortodoxok mentessége a katonai szolgálat alól hosszú ideje mélyen megosztja az izraeli társadalmat, a jelenlegi helyzetben, a zsidó állam fennállásának leghosszabb és legkomplexebb háborúja miatt pedig még inkább előtérbe került a kérdés. Idén júniusban a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy az ultraortodox férfiakat is be kell hívni sorkatonai szolgálatra. Izraelben ugyan a nők is katonakötelesek, de az ultraortodoxok esetében csak a férfiakra vonatkozik a döntés. A LB-határozat egyben arra is kötelezte a zsidó államot, hogy szüntesse meg az olyan vallási iskolák támogatását, amelyeknek a diákjai megtagadják a katonai szolgálatot. A besorozások a nyáron meg is kezdődtek az ultraortodox közösségek heves tiltakozása ellenére.
A kivételezést a háredikkel már 2017-ben eltörölte a legfelsőbb bíróság, de a vallási pártoknak kiszolgáltatott Netanjahu-kormányok rendre bojkottálták a végrehajtást, többször kitolták annak határidejét. 2023-ban a végső határidő is lejárt, Netanjahu kormánya ekkor minden jogalap nélkül egyszerűen arra utasította az IDF-t, hogy ne sorozza be az ultraortodoxokat.
A miniszterelnök most ezt aligha teheti meg. Túl sokat kockáztatna. Saját pártja, a Likud soraiból olyan nagytekintélyű tisztségviselők ellenzik a háredikel való kivételezés fenttartását, mint Joáv Galant védelmi miniszter vagy Juli Edelstein, a külügyi és védelmi bizottság elnöke, akik könnyen maguk mögé tudnak állítani más likudos személyiségeket is. De jelezte ellenszavazatát a szélsőjobboldali Vallási Cionizmus két képviselője valamint a koalícióhoz nemrég csatlakozott Új Remény párt mind a négy törvényhozója is.
A koalíciós szakítópróbának is minősülő háredi-törvény vitája Netanjahu számára eleve kényes helyzetben került napirendre. A múlt péntek óta zajló kiszivárogtatási botrány is a miniszterelnök pozícióit gyengítik, Netanjahu ugyanis máig nem talált elfogadható magyarázatot arra, hogyan kerültek biztonsági és államvédelmi szempontokból különösen érzékeny hírszerzési adatok jogosulatlanul az átvilágításon megbukott biztonsági szóvivőjéhez, aki a nemzetközi médiának szivárogtatta ki ezeket annak érdekében, hogy befolyásolja az izraeli közvéleményt a Hamásszal folytatott túsztárgyalások kérdésében. Az ügyben már több személyt őrizetbe vettek, a kiszivárogtatások mind olyan jellegűek voltak, amelyek a miniszterelnök álláspontját támasztották alá akár a források veszélyeztetése árán is.
