Európa tavainak és folyóinak mindössze 37 százaléka felel meg a jó ökológiai állapot kritériumainak, és több mint kétharmadát érinti a túlzott mennyiségű kémiai szennyezőanyag - figyelmeztet az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) legfrissebb jelentésében. Az Európa felszín alatti vizei jobb állapotban vannak, mint a felszíniek, 77 százalékuk jó kémiai állapotúnak minősül. A jelentős szennyezésért a mezőgazdaságból származó nitrátok és növényvédő szerek felelősek.
„Bár ezek a statisztikák riasztóak, a helyzet ennél is rosszabb, ugyanis a szennyező anyagok listája – amelyhez viszonyítva értékelnek – korlátozott és elavult” – állítja Sara Johansson, az ügynökség vízszennyezés-megelőzési szakértője. Az EU irányelve értelmében a kormányoknak biztosítaniuk kell – néhány enyhítő körülmény kivételével –, hogy 2027-re valamennyi felszíni és felszín alatti víz jó állapotot érjen el a vegyi szennyezés és az ökoszisztéma egészsége tekintetében. „Legalább 25 ezer kilométernyi folyó állapotának helyreállításáról van szó, ez nem csupán környezeti szükséglet, hanem ez a biológiai sokféleség és a jövőnk iránti elkötelezettség is” – idézi az Euronews cikke Krolopp Andrást, a The Nature Conservancy Europe (európai természetvédelmi csoport) nevű szervezet biodiverzitás-politikáért felelős vezetőjét. Az éghajlatváltozás által súlyosbított vízhiány egyre komolyabb problémákat okoz. A Water Europe – a víztisztítási és -kezelési technológia kutatóit és gyártóit képviselő szakmai szövetség – nem régiben publikált egy tanulmányt, amely szerint a következő hat évben 255 milliárd eurót kell befektetni az uniós jogszabályoknak való megfelelés biztosításáért. A szövetség szerint a beruházás elengedhetetlen ahhoz, hogy az EU teljesítse a zöld megállapodást és az ipari céljait.
Amennyiben nem tesznek intézkedéseket az édesvíz-ellátás ellenálló képességének és fenntarthatóságának javítására, Európa komoly vízbiztonsági kihívásokkal nézhet szembe.
A kontinens területének már most 20 százalékát – és a lakosság 30 százalékát – érinti a vízhiány. „Európa vizeinek egészsége nem jó. Vizeink példátlan kihívásokkal néznek szembe, amelyek veszélyeztetik Európa vízbiztonságát” – hangsúlyozta Leena Ylä-Mononen, az EEA ügyvezető igazgatója.
„Magyarország vizeinek többsége közepes állapotú, egy ötös skálán hármas. Ez azt jelenti, hogy aktív beavatkozásokra lenne szükség a javításuk érdekében" - nyilatkozta launknak Pribéli Levente, a Greenpeace Magyarország biodiverzitás-kampányfelelőse. ,,A Balaton ökológiai állapota például egy néhány évvel ezelőtti jelentés szerint jó. A féktelen beépítések azonban ott is és országszerte vészesen csökkentik a nádasok, természetközeli partszakaszok kiterjedését, számtalan élőlény pusztítását jelentik, és rontják a vizek állapotát. Minden EU-s tagállamnak kell jelentéseket adnia a vizeik minőségéről egy monitorozó hálózat segítségével, azonban a hazai felmérésekre a kormányzat nem fordít elég forrást és így az eredmények sem elég pontosak. Azt azonban tudjuk, hogy mire kellene nagyobb hangsúlyt fektetni” – magyarázza a szakértő.
Pribéli Levente szerint az egyik alapvető gond, hogy a hazai vízgazdálkodás még mindig vízelvezetés-központú. Azaz a csapadékként és a vízfolyásokon, folyókon érkező vizet a lehető leggyorsabban igyekszik eltávolítani, kivezetni az országból. Egyre több terület időszakosan kiszárad, a klímaválság miatt a hirtelen, nagy mennyiségben lezúduló csapadék sok helyen a csatornába vagy a Dunába kerül. Holott minél több csapadékot meg kellene tartani, természetközeli élőhelyekre, illetve akár esőkertekbe vezetni, nem óriási betontározókba. A mezőgazdasági földek rossz állapotúak, nem tudják jól befogadni, beszívni és megtartani a vizet, hamar kiszáradnak. Változtatnunk kell a mezőgazdaságunkon is. Gyepeket, erdőket, vizes élőhelyeket számolnak fel, ezzel az árvíz kockázatát is növelik. A folyóhoz hozzátartozik az ártere, ezt mindenkinek tiszteletben kellene tartania és ahol szükséges, ott természethelyreállítást végrehajtani – nyilván szem előtt tartva a társadalmi szempontokat is. „Minél több természetközeli helyet kellene létrehozni, helyreállítani, és persze meg kellene akadályozni a további élőhelypusztítást. Segítenünk kell az élővilág gyógyulását, például az árterek helyreállítását, a vizes élőhelyek összekapcsoltságának javítását jelenti. Ez számos faj vándorlását is segítené” – sorolja a teendőket a szakember.
Mivel mi is a természet részei vagyunk, csak akkor lehetünk egészségesek, ha az élővilág többi része is az. Sajnos a gazdasági és politikai érdekek mindezt gyakran felülírják. Az ökológiai rendszerek védenek minket a szélsőséges időjárási eseményektől, segítik az éghajlatszabályozást. Itt az ideje, hogy mi is megvédjük őket. További problémák a vizek mezőgazdasági és ipari szennyezései, a növekvő vízigények, amelyeket az akkumulátorgyárak építése is fokoz.
Mit tehetünk mi vizeink javításáért?
Lehetőség szerint kerüljük az ipari húst, tojást és tejtermékeket, minél inkább helyi, fenntarthatóbb forrásból vásároljunk és fogyasszunk több növényi élelmet. Telepítsünk őshonos, a szárazságot jól bíró növényeket a kertünkbe, amelyek nem igényelnek folyamatos öntözést. Csak ritkán vágjuk le a füvet, ne rövidre nyírt pázsitra törekedjünk. Így a növényzet és más élőlények is könnyebben átvészelik a vízhiányos időszakot, ráadásul sokkal gazdagabbá válik az élővilág. Tartsunk vissza minél több csapadékvizet. Ezt a szárazabb időszakban felhasználhatjuk öntözésre. Fontos, hogy a hordókat jól lefedjük, hogy ne saját szúnyogtenyészetet alapítsunk.
