Négyre nőtt Iránban azoknak a katonáknak a száma, aki a szombat hajnalban a perzsa ország ellen végrehajtott izraeli támadásban vesztették életüket – derül ki abból a Telegram-posztból, amelyet az iráni hadsereg tett közzé szombat délután. Mind a négy halálos áldozat – Mohamad Mehdi Sarokifar, Hamzeh Dzsahandideh, Szaddzsad Manszúri és Mehdi Nagavi – a többi között a határőrizettel megbízott iráni reguláris hadsereg, az AJA, és nem a teokratikus teheráni rezsim egyik támasza, az Iráni Forradalmi Gárda katonája volt.
Az izraeliek szombat hajnalban mértek csapást iráni katonai célpontokra három helyszínen, a főváros Teherán környékén, a nyugati Ilám, illetve a délnyugati Huzesztán tartományban. Erről nem az izraeliek, hanem az irániak tettek bejelentést.
Egy célpontot a BBC-nek sikerült azonosítania egy közösségi médiában terjedő videófelvétel alapján. E szerint az izraeliek csapást mértek az iráni védelmi minisztérium egyik központjára is, amelyik a Teheránba vezető egyik főút, a Damavand mentén fekszik, de a The New York Times szerint találat érte az Iráni Forradalmi Gárda fővárostól 30 kilométerre délkeletre fekvő parcsini támaszpontját is. Utóbbiról az International Institute for Strategic Studies egyik kutatója az X-en azt írta, a létesítményt, amely rakétameghajtókat gyártott, mindössze három éve adták át. Szivárgó információk szerint az izraeliek kilőtték vagy legalábbis megpróbálták kilőni azt az Sz-300-as orosz légvédelmi rendszert is, amely a Homeini nemzetközi repülőteret védi Teherán mellett.
Amerikai kérésre az izraeli hadsereg, az IDF légiereje nem támadta sem az iráni energia-hálózatot, sem nukleáris létesítményeket vagy olajmezőket a perzsa ország területén, ami miatt Jair Lapid, az ellenzéki Jes Atid vezetője bírálta is a Netanjahu-kormányt, mondván, keményebben kellett volna fellépnie, például úgy, hogy Izrael stratégiai célpontokra is csapást mér. Ráadásul a Walla izraeli portál szerint a Netanjahu-kormány elég előzékeny volt, nemcsak az Egyesült Államokat, hanem egy harmadik félen keresztül Iránt is előre tájékoztatta, hogy az izraeli vadászgépek támadni fognak. Ezt – írja élő hírfolyamában a The Times of Israel – Benjamin Netanjahu miniszterelnök hivatala később cáfolta.
Irán egyébként 2-3 órával az izraeli vadászgépek távozása után már megnyitotta a légterét a polgári forgalom előtt, a repülőterek újra fogadni és indítani kezdtek járatokat, jellemző is, hogy a teheráni rezsim egyszerre próbálja csökkenteni az izraeli támadás jelentőségét és ígér megtorlás, mondván, fenntartja a jogot arra hogy megvédje magát. Bár Izrael is éppen az önvédelemre hivatkozva támadott szombat hajnalban, válaszul a területét érő október 1-i iráni rakétatámadásra, úgy tűnik, a világ azt szeretné, ha mind a két ország leállítaná magát. Joe Biden amerikai elnök nyugtázta, hogy az izraeliek csak katonai célpontokra mértek csapást, és jelezte, „reméli, hogy ezzel vége”, de önmérsékletre szólította fel szombaton mindkét felet Keir Starmer brit miniszterelnök is. Ő kijelentette, hogy Izraelnek joga van megvédeni magát az iráni agresszióval szemben, másfelől óva intette Iránt a katonai válaszcsapástól. Eközben Törökország elítélte az Irán elleni izraeli támadást. „A nemzetközi biztonság és béke megteremtéséhez történelmi feladattá vált, hogy véget vessünk a térségben Izrael által létrehozott terrornak” - áll az török külügyminisztérium közleményében, amely ezzel együtt kérte a közel-keleti országokat és vezetőiket, hogy tanúsítsanak „észszerű és óvatos magatartást” az ügyben. Ugyanígy elítélte az izraeli támadást és önmérsékletre szólított fel a síita Irán nagy regionális riválisa, szunnita Szaúd-Arábia is.
Az izraeli támadás – jegyzi meg a The Times of Israel – több szempontból is rendkívülinek és rendhagyónak számít. Rendkívülinek a távolság miatt, az izraeli F-15-ösöknek ugyanis 1600 kilométert kellett repülniük Iránig a célpontjaik támadásához, rendhagyónak pedig azért, mert a Netanjahu-kormány azonnal jelentkezett és felelősséget vállalt a hadműveletért.