Európai Unió;Orbán Viktor;1956;beszéd;október 23;1956-os forradalom;árvízi védekezés;Magyar Péter;orosz-ukrán háború;

- Orbán Viktor Magyar Péterről: Brüsszeli bábkormányt akarnak Magyarország nyakába ültetni, megvan már a vezetője is

Árvízi védekezésről, orosz-ukrán háborúról, brüsszeli bábkormányról és Magyar Péterről is beszélt a miniszterelnök október 23-án délelőtt a Millenárison. 

Azért jöttünk össze, hogy kifejezzük tiszteletünket, és fejet hajtsunk az '56-os októberi forradalom hősei előtt. Mai ünnepünk rendhagyó, mert itt vannak velünk azok is, akik egy hónappal ezelőtt megvédték Magyarországot a dunai árvíztől - kezdte Orbán Viktor október 23-ai beszédét a Millenárison. 

A miniszterelnök így folytatta: a katasztrófa Európa-szerte 24 halálos áldozatot követelt, az árvíz által okozott kár meghaladja a 10 milliárd eurót. Mi egyetlen emberi életet sem veszítettünk el, a károkat pedig minimálisra szorítottuk - jelentette ki. "Ha veszedelem közeledik, ha bajban van hazánk, össze kell fogni. Büszke, sőt nyakas nép vagyunk. Nem tűrjük el, hogy bármely felsőbbség belebeszéljen az életünkbe. De az összefogás törvényét betartjuk, mert összefogás nélkül nincs se biztonságunk, se szabadságunk. 

Összefogás nélkül idegenek uralkodnának rajtunk, előbb-utóbb kiforgatnának mindenünkből, és adósrabszolgasorba juttatnának

- mondta.  A kormányfő ezután párhuzamot vont az árvízi védekezés és az '56-os események között. Arról beszélt, hogy az 1956-os forradalmat sorscsapások előzték meg. 1956 januárjában földrengés, márciusban pedig jeges ár öntötte el a Duna vidékét, felnőttek és gyermekek haltak meg, több száz család vált hajléktalanná, több ezer embert telepítettek ki - sorolta.

1956 októberében aztán a Duna után a történelem is kilépett a medréből. A megáradt történelem, akárcsak a megáradt folyó nem fúj visszavonulót délutánra, és nem húzódik vissza a vackára éjszakára sem. (...) 1956 októbere arannyal írta be a bátor magyarok nevét a nemzet nagy történelemkönyvébe - mondta a miniszterelnök, majd a közönség tapsolt.

Orbán Viktor ezt követően elmondta: 1956 őszén azért lépett ki medréből a történelem, mert Magyarország nem tűrhette tovább a szovjet birodalmi elnyomást. Szerinte a magyar szabadságharcos nép, csak idő kérdése, hogy mikor tör ki a hámból. 

A magyarokat még soha egyetlen megszállónak sem sikerült betörni vagy megszelídíteni

- jegyezte meg. Úgy látja, a szovjet birodalmi elnyomás megbéklyózott és meg is nyomorított bennünket: kirabolta, nincstelenné tette és nemzedékek munkájának értelmétől fosztotta meg a magyar családokat, és országunk erőforrásait, népünk munkáját a nemzeti érdek helyett a birodalom szolgálatába akarta állítani.

A pusztító világháború után bábkormányt ültettek a nyakunkba. Olyan bábkormányt, amelyben kollaboráns magyarok ültek. Az volt a megbízatásuk, hogy a magyarok javait idegen kezére játsszák át, a magyarok munkáját és életerejét pedig a birodalmi érdekek szolgálatába állítsák - fogalmazott. A miniszterelnök padlássörprésről, csengőfrászról beszélt, és azt mondta, a magyarok nem tűrik a megaláztatást.

Megcsináltuk a világtörténelem legfényesebb szabadságharcát, egy életre megtanítottuk nekik, hogy ne bántsd a magyart! 

- mondta. Szerinte a szovjetek és kommunista helytartóik megértették a leckét és hazamentek, ezért lehetünk ma szabadok. – Dicsőség a hősöknek - tette hozzá. A miniszterelnök ezután arról beszélt, hogy a történelem ismét kilépni készül a medréből, utalva az ukrajnai háborúra, amely szerinte egyre véresebb és elkeseredettebb. Orbán Viktor szerint a frontvonalon már százezrek vesztek oda, miközben az európai gazdaság is tüdőlövést kapott: a szankciók bennünket véreztetnek ki és a befektetők az Egyesült Államokba vándorolnak, de az európai vezetők a háborús győzelem illúziójában ringatják magukat. 

Az elmúlt 70 évben nem álltunk ilyen közel a világháborúhoz. Mindenki látja, de mindenki úgy tesz, mintha nem látná. A király meztelen, ideje kimondani: az európai vezetők, a brüsszeli bürokraták egy reménytelen háborúba vezették a Nyugatot

– jelentette ki. Hozzátette, szerinte megrészegültek a győzelem reményétől, és most már az egész Európai Uniót akarják nyíltan betolni az ukrán háborúba. A kormányfő szerint már el is készült a győzelmi terv, melyben Ukrajna azonnali meghívása áll a NATO-ba, és az is, hogy a háború színterét orosz földre helyezzék át. A miniszterelnök ezután azt fejtegette, hogy az Egyesült Államok helyett az Európai Unió Oroszország legyőzése után Ukrajnára akarja bízni a kontinens biztonságának a garantálását.

Orbán Viktor ezután aktuálpolitikai kérdésekre térve azt mondta, a brüsszeli nyomás egyre erősebb Magyarországon és a kormányon is. Megjegyezte, el kell döntenünk nekünk is, akarunk-e háborúba menni Oroszország ellen. Nekünk 1956 tanulsága az, hogy csak egyetlen dologért, Magyarországért, és a magyar szabadságért szabad harcolnunk! – mondta. Hozzátette, ezért azzal tehetjük a legtöbbet, hogy nem hagyjuk magunkat belesodródni a háborúba. Erre a nézők közül többen bekiabálták: Nem hagyjuk!

A miniszterelnök szerint a „független” magyar politika az EU számára elfogadhatatlan, ezért bejelentették: meg fognak szabadulni Magyarország nemzeti kormányától, és egy brüsszeli bábkormányt akarnak az ország nyakába ültetni. Meghajolunk az idegen akarat előtt, ezúttal brüsszeli akarat előtt, vagy ellenállunk neki, mint 1956-ban? - tette fel a kérdést. Hozzátette, nem fogunk részt venni semmilyen birodalmi versengésben, mi csak egyetlen dolgot akarunk: békében élni a Kárpát-medencében a saját szabályaink szerint, a saját boldogulásunkat keresve. 

Magyar Péter nevét nem mondta ki, de célzott rá

Orbán Viktor egy rövid migránsozó, genderaktivistázó kitérő után kijelentette: megvan már a bábkormány, és annak vezetője is. Itt egyértelműen Magyar Péterre célzott, persze anélkül, hogy a beszédében egyszer is kimondta volna a nevét. Orbán Viktor szerint nem a ruha és nem a duma teszi a szabadságharcost, csak a tettek számítanak, majd felemlegette a legutóbbi európai parlamenti vitát.

Mi a magyar érdeket, a magyar szabadságot védtük az Európai Unió birodalmi politikájával szemben, eközben a magyar ellenzék felajánlotta szolgálatait a birodalomnak 

- mondta. Emlékeztetett, az ellenzék új vezére ott ül az asztaluknál Manfred Weber mellett. Szerinte ez nem összeesküvés-elmélet, ez összeesküvés a gyakorlatban. „A brüsszeli gazda megvakarta a kutyus fejét, csakúgy áradt a szerelem” – mondta arról, hogy a Tisza Párt az Európai Néppárt frakciójába ült be az Európai Parlamentben.

Dávid és Góliát párharcában a külföldi erők mindig Góliát oldalára álltak, mondta Orbán Viktor. A történet végét azonban elfelejtik: mindig ugyanaz a vége, Góliát veszít és Dávid győz. – Aztán lehet elhúzni a csíkot, Kun Béláék Bécsbe, Rákosi Mátyásék Moszkvába, a mostaniak pedig Brüsszelbe - szúrt oda a békepárti miniszterelnök, aki a beszédében 16-szor használta a háború szót.

A párhuzamot azzal zárta, hogy 1956-ban megvolt a közös egység és akarat, de az erő nem volt elegendő a szuverén cselekvésre. Ma ezzel szemben szerinte erős nemzeti egység és akarat van a nemzeti kormány között, ehhez pedig erő is társul.

„Magyarnak lenni annyit jelent, mint küzdeni. Ezt tanítják '56 hősei, ezt követelik tőlünk. Nem tűrjük el, hogy újra bábállammá, Brüsszel vazallusává tegyék Magyarországot. Nem fog nekik sikerülni, mi győzünk, ők veszítenek. Mi, magyarok újra meg fogjuk csinálni” – zárta a beszédét. 

Különösen indokolt esetben azok is megkaphatják az összeget, akik nem állami alkalmazottak.