Oroszország jövőre a 2024 nagyjából 25 százakkal többet, 13 500 milliárd rubelt szándékozik katonai kiadásokra költeni, és ha ideszámítjuk az úgynevezett „nemzetbiztonsági célokra” fordítható 3500 milliárd rubelt, akkor csak ez a két terület a mintegy 41 ezer milliárd rubelre tervezett orosz költségvetés körülbelül 40 százalékát lefedi. A tendencia ráadásul tartósnak ígérkezik, legalábbis ez olvasható ki a moszkvai törvényhozás előtt lévő, három évre szóló büdzsé tervezetéből. A pénzügyminisztérium mindhárom évben a kiadásoknál kisebb bevétellel számol, de a folyamatosan növekvő költségvetési hiány az előirányzatok szerint még a harmadik évben, 2027-ben sem haladja meg a GDP 1,1 százalékát – írta a TASZSZ orosz hírügynökség.
A katonai kiadások ugrásszerű növekedése - egyebek között - azért is érdekes, mert még tavaly is úgy gondolták, jövőre már éppenséggel csökkenésre lehet számítani. Nem véletlenül juthatott eszébe a BBC orosz szolgálata gazdasági szerkesztőjének, Olga Saminának, hogy ugyan meddig akarnak az oroszok háborúzni Ukrajnában, illetve, vajon egy ilyen hatalmas katonai-ipari komplexumot nem valami más háború kedvéért építenek-e ki.
A gyorsan növekvő hadigazdálkodás egyértelmű vesztese a lakosság. A szociális kiadások, amelyek még közvetlenül a háború előtt is az orosz költségvetés legnagyobb kiadási tételét jelentették, jövőre radikálisan csökkennek, a tervezett 6400 milliárd rubel az ideinél kevesebb, ami pedig az arányt illeti, szembeszökő a zuhanás: az összeg a katonai kiadások felét sem éri el. A 9 százalékot közelítő inflációt is egyre inkább érzik az emberek. Egyes alapvető élelmiszerek, köztük a kenyér, a tej, a marha- és a birkahús az év eleje óta még ennél is nagyobb mértékben, több mint 10 százalékkal drágult. Természetesen az üzleti szféra sem jár jól: nemcsak azért, mert a polgári termelésbe egyre kevesebb pénz jut, hanem azért is, mert a katonai-ipari komplexumban tevékenykedő vállalkozások - egyéb versenyelőnyeiken túl – még azzal is elébük, sőt fölébük kerülnek, hogy különösebb erőfeszítés nélkül ígérnek rá a bérekre, elcsábítva a legjobb munkavállalókat a civil szektorból.
Akik csak a számszerű gazdasági növekedést nézik, nem látják meg mögötte azt az egyre növekvő, már korántsem lopakodó veszélyt, amire szakértők jó ideje figyelmeztetnek, és ami később igen sokba kerülhet az oroszoknak, függetlenül a munkamegosztásban elfoglalt helyüktől. Az orosz gazdaság mindinkább egy túlfűtött gazdaság jeleit mutatja, és most erre fognak rátenni még pár lapáttal. Az állam rengeteg pénzt öl a hadiiparba, hogy minél több fegyvert állítsanak elő, az erőforrások azonban korlátozottak: nincs elég termelőeszköz, nincs elég munkaerő, hosszú ideje már tartósan alacsony a munkanélküliségi ráta, és ez jelzi, hogy a munkaerő piacon egyre nehezebb válogatni, meg kell elégedni azzal, ami van. Elvira Nabiullina, az orosz Központi Bank elnöke már a nyáron fölvázolt egy stagflációs forgatókönyvet, amikor a gazdaság már nem növekszik tovább, sőt csökken, az infláció viszont nagyon magas, a vállalkozások veszteségeket szenvednek el, a lakosság jövedelmét pedig fölemészti a pénzromlás. Nabiullina szerint mindezt csak egy mély recesszió árán lehet majd megállítani.
A túlhevült orosz gazdaságot minél előbb hűteni kell, a jegybank elnöke ezt korábban sem titkolta, Anton Sziluanov pénzügyminiszter azonban értésre adta, hogy a különleges katonai műveletként emlegetett háború miatt egyre több pénzre van szükség, és ennek a követelésnek, a „keresletnek” előnyt kell élveznie. A jegybank igyekszik nehezebben elérhetővé tenni a „kínálatot”: jelenleg 19 százalék az alapkamat, de szinte minden szakértő arra számít, hogy jövő péntektől két év után megint 20 százalék lesz az irányadó kamatláb - legutóbb közvetlenül a háború kitörése után volt ilyen magas, és csak rövid ideig. Most valószínűleg több időt tölt majd el ezen a szinten, mint akkor – teszik hozzá. Nyilvánvaló, hogy mindenki meggondolja, ilyen feltételek mellett megéri-e eladósodni. S ha a háztartások elhalaszthatnak is egy-egy nagyobb vásárlást, vagy akár végleg lemondhatnak róla, egy vállalkozásnak a klasszikus ókori útmutatás szerint kell eljárnia: navigare necesse est, vagyis hajózni muszáj (élni nem annyira). A hadigazdasághoz nem közvetlenül kapcsolódó cégek egy része e tekintetben egyre kilátástalanabb helyzetben van.
A hadseregnek nem lesznek anyagi gondjai. A The Moscow Times a minap érdekes kimutatást közölt: Oroszország egy hét alatt mintegy 210 milliárd rubelt költ az Ukrajna ellen viselt háborúra. A föderáció 83 régiójából 64-nek egy egész évre nem jut ennyi.
