A Miskolci Keresztény Szemle című ökumenikus szellemiségű lapot a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) helyi csoportja alapította. A negyedévente megjelenő folyóirat jelenlegi kiadója a Miskolci Törvényszéken nyilvántartásba vett Eszmék és Értékek Alapítvány, amelynek honlapja – vélhetően támogatóként – a Miniszterelnökséget is feltünteti.
A lap legutóbbi száma több írásban foglalkozott az európai uniós csatlakozásunk óta eltelt két évtizeddel. A témát felvezető sorokat – nevének mellőzésével – egy „öreg nyugdíjas” írta. A Hazánk lejtmenetben című cikk első mondata szerint „talán még nem késő, hogy megállítsuk a magyar nemzet fokozatos erkölcsi és gazdasági leépülését és kiszolgáltatottságát”.
Az írás a későbbiekben is egyértelművé teszi, hogy a szerzőnek komoly kifogásai vannak a kormány ténykedésével szemben: „a gyűlöletre épülő magyar társadalom jelenlegi megosztottsága az Európai Unióba igyekvő országok számára a lehető legrosszabb példa”. Vagy: „a felemelkedésünket nem a kelet, hanem a nyugat tudja csak hathatósan elősegíteni”, a keleti irány „számunkra leszakadással járó zsákutcát jelent”.
A felkért szerzők közül Jeszenszky Géza volt külügyminiszter a Hanyatló nemzet címet adta elemzésének. „Hazánk elszigetelődése, külpolitikai térvesztésének mértéke súlyos” – hangsúlyozta, megemlítve, nem csoda, hogy a világsajtó jó része hazánkat Putyin trójai falovának nevezi. Nem 1849 és 1956 miatt nem szabad barátkozni a „háborús bűnök sorozatát elkövető” Putyinnal, hanem a mai orosz politika, a háború miatt. Jeszenszky Géza kérdéssel zárta írását: „voltunk az utolsó csatlós, most legyünk a diktátorok ligájában az első csatlós?”.
Bod Péter Ákos volt jegybankelnök és miniszter se fukarkodott az Orbán-kormány kritikájával. Tényként rögzítette demográfiai zsugorodásunkat, a gyors és növekvő kivándorlást, továbbá térségek elnéptelenedését, amely nem kis részben az állami alapműködés – iskola, egészségügyi ellátás, postaszolgáltatás, közösségi közlekedés – gyengülése vagy eltűnése nyomán következett be. Szembeszökőnek nevezte a szegénység sokféle jelét.
Bod Péter Ákos azt is szóvá tette, hogy az egyházak (néhány egyházi személy kivételével) hallgattak az erkölcsi, értékbeli botrányok idején.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) volt elnöke felhívta a figyelmet, hogy – az antiszemitizmussal szemben deklarált zéró tolerancia és a zsidóság fizikai biztonságának megléte mellett – olyan értékrendszerek kerülnek felszínre, vagy éppen olyanokat preferál a hatalom, amelyek nem csak zavarják a zsidók közérzetét, de potenciális veszélyt is jelentenek a közösségre. Az EU-ban történt „patrióta lázadással” a magyar kormánypárt szélsőséges, antiszemita, neonáci eszméket hirdető pártokkal vállal közösséget. Heisler András kitért arra is, hogy a jelenlegi tendenciák alapján a függőség egyre mélyebben beágyazódik az állam és az egyházak kapcsolatába.
Információink szerint az ismertetett lapszám megjelenését követően nemrég leváltották Zsugyel Jánost, a Miskolci Keresztény Szemle főszerkesztőjét. Zsugyel János megerősítette hírünket, ugyanakkor kérte: cikkünkben tegyük egyértelművé, hogy nem ő fordult a nyilvánossághoz, hanem a Népszava kereste meg őt.
Zsugyel János nyugdíjas egyetemi docens, vallását tekintve evangélikus, de az egyházban nem tölt be funkciót. Hét évig volt a miskolci lap főszerkesztője, munkájára eddig – jegyezte meg – nem volt panasz.
A leváltásáról levélben kapott értesítést, amit a folyóiratot kiadó alapítvány kuratóriumi elnöke, Kiss Ákos Leventéné Gonda Erika írt. Bár a levél nem közölt érdemi indoklást, Zsugyel János úgy gondolja, nem nehéz összefüggést találni a szóban forgó lapszám tartalma és az eltávolítása között.
A volt főszerkesztő tudomásul vette a döntést, nem látja értelmét annak, hogy megpróbáljon magyarázatot kérni az okokra. Elvégre a lapot kiadó – és azt anyagilag fenntartó – alapítványnak joga van mást kinevezni helyette. Egzisztenciális szempontból nem került nehezebb helyzetbe, hisz ingyen dolgozott. A szerzők sem kaptak honoráriumot a cikkeikért, az alapítvány csak a nyomdaköltséget fedezte.
Zsugyel János vitaindítónak szánta az uniós csatlakozás évfordulója alkalmából közölt összeállítást. Bod Péter Ákoson, Heisler Andráson és Jeszenszky Gézán kívül olyanokat is felkért, akik gyaníthatóan kevésbé kritikusan viszonyulnak a kormányhoz: ők azonban nem vállalkoztak arra, hogy megírják a véleményüket.
Kérdéseket küldtünk Kissné Gonda Erikának, aki máskülönben a 2019-es önkormányzati választáson a Fidesz-KDNP jelöltjeként indult Miskolcon. A kuratórium elnöke válaszához mellékelte a Zsugyel Jánosnak írt, október 3-ai keltezésű levelét. Ebben az áll, hogy a 2023-as tisztújítás óta a KÉSZ miskolci csoportja „folyamatos megújuláson” ment keresztül, átalakult a lapot kiadó alapítvány kuratóriuma és az alapítvány működése is: „e folyamatba illeszkedően” került napirendre a Miskolci Keresztény Szemle megújítása.
Mindezekre tekintettel Kissné Gonda Erika megköszönte Zsugyel János eddigi főszerkesztői munkáját, egyúttal arról tájékoztatta, hogy a Miskolci Keresztény Szemle következő számát „már egy új szerkesztőbizottság és egy új főszerkesztő közreműködésével kívánjuk megjelentetni”. Végezetül ismét megbecsülését és köszönetét tolmácsolta a leváltott főszerkesztő felé, akinek életére Isten áldását kívánta.
Értesülésünk szerint a szóban forgó lapszámot kinyomtatták ugyan, de az olvasók nem vehették kezükbe. Kissné Gonda Erika szerint ez nem így van, a folyóirat egyebek között a „miskolci Ars Sacra fesztivál programjában is szerepelt, ott bemutatásra került”. Zsugyel János erre úgy reagált, hogy a fesztiválon szóban ismertette a lapot, példányt csak néhány jelenlévő kapott. Határozottan állítja, hogy az ötszáz példányban megjelenő Miskolci Keresztény Szemle – amelyet a „történelmi keresztény egyházakhoz” tartozó egyházközségekben és gyülekezetekben, valamint egyházi intézményekben, főleg iskolákban terjesztenek – ezúttal „nem jutott el oda, ahova máskor el szokott jutni”.
A menesztett főszerkesztő a minap a közösségi oldalán megosztotta Illés György író visszaemlékezését, amelyben felidézte, a pártállami időkben hogyan távolították el édesapját az Új Írás folyóirat főszerkesztői székéből. Zsugyel János áthallásos módon ehhez annyit fűzött hozzá: „hála az égnek, hogy azok a szörnyű idők már sosem térhetnek vissza…”
Szomorú, de nem meglepő
Bod Péter Ákos ugyan Szigetváron született, de Miskolcon nevelkedett. Sok minden köti a városhoz. A borsodi megyeszékhelyen végezte a középiskolát, a Miskolci Egyetemen szerzett tudományos fokozatot. Pár évvel ezelőtt Miskolc díszpolgára lett.
A Miskolci Keresztény Szemlét kifejezetten színvonalas és érdekes folyóiratnak tartotta, amely széles kitekintéssel bír, többféle nézetet megjelenít, helyi ügyekkel is foglalkozik, de nem provinciális. Amikor írást kértek tőle, mindig szívesen adott: ahogyan most is. Utólag se gondolja, hogy bármit is máshogyan kellett volna fogalmaznia.
Bod Péter Ákos lapunktól függetlenül már értesült Zsugyel János leváltásáról. A történteket szomorúnak minősítette, de – közölte – nem lenne őszinte, ha azt mondaná, hogy meglepődött. Volt már része hasonlóban: sajtóhírek szerint 2018-ban egyebek között az ő tanulmányának publikálása miatt cserélték le a Századvég folyóirat teljes szerkesztőségét.