A koncertek előtti várakozásra jellemző izgatott duruzsolás töltötte meg az MVM Dome-ot hétfő este. A küzdőtér egyik végében egyszerű színpad, háttérfalán a címadó albumról már jól ismert cabrio, mellette QR kóddal, amit beolvasva dalt lehetett kérni a műsorba, hírlevél feliratkozásért cserébe. Okos marketingfogás. Előzenekar nem volt, helyette nyolc után néhány perccel a ledfalról megelevenedő Dorisnak keresztelt autó repült be a közönség fölé. Mintegy tíz percig lebegett, forgolódott olyan rock&roll klasszikusok kíséretében, mint Chuck Berry Johnny B. Goode című slágere, majd miután minden szögből megmutatta magát, biztosítva hogy a több ezer egybegyűlt lencsevégre kapta, eltűnt a színpad mögött.
Szerencsére ezután már nem kellett túl sokat várni, a kivetítőn megelevenedő rövid közjátékot követően végre berobbant a zenekar is. A Kick ass-sel alapozták meg a hangulatot, s ezután megállás nélkül ontották magukból a jól ismert taktusokat.
A negyedik számig szinte levegőt sem vettek, ahogy egy dal végére értek, már kezdték a következőt.
“Hello, Bryan vagyok. Én énekelek nektek ma este. Igyekszünk minél több dalt eljátszani, 16 lemez van, nem is emlékszem az összesre, de majd ti segítetek. Folytathatjuk?” És folytatták. Két és fél órán át.
Tökéletes, stúdió minőségű hangzás, az évtizedek alatt egy cseppet sem csorbult, összetéveszthetetlen, rekedt, mégis kristálytisztán csengő hang, végtelen profizmus. Olyan igazi rockkoncert-élmény, mint amit a 80-as években készült stadion felvételeket visszanézve érez az ember. A lufi autótól eltekintve az egyszerű színpadkép is ezt erősítette, nem volt felesleges cicoma, nem volt minden oldalt több kijelző, és nem voltak varázslatos grafikai megoldások, vagy felejthetetlen látvány etüdök sem. Csak a zenekar és a közönség. Szinte az időről-időre magasba lendülő telefonok látványa is idegenként hatott ebben különleges zenebuborékban. Annál emlékezetesebbek maradtak viszont Bryan Adams gitározás közbeni szájharmonikázásai, Keith Scott gitár-, Mickey Curry dob-, Gary Breit billentyű szólói és Solomon Walker basszusgitározása. Nem maradt el a közönség éneklés sem, a Somebody-t,aHeaven-t, a You Belong to Me-t, a Szilaj című rajzfilm betétdalát a Here I Am-et, és persze a Summer of 69-t meg az (Everything I Do) I Do It for You-t az első szótól az utolsóig énekelte az egész aréna. Megannyi hidegrázós pillanat.
Bryan Adams léphetett fel a Mészáros Csoport buliján, több mint 100 millió forint lehetett a gázsijaNem húzták az időt a színpadról való le- és visszavonulgatással sem, így nem volt klasszikus értelemben vett ráadás. “Tudjátok, ezeket a dalokat a konyhában, a nappaliban, főzés, takarítás, vagy épp zuhanyzás közben kezdem el írni. Aztán elhozom ide, és akkor már nem is az én dalaim többé, hanem a tietek. Ez a zene varázsa. Ma este is, ha körbenéztek, láthatjátok, hogy kialakult egy kapcsolat közöttünk. Együtt énekelünk. Ez béke, ez szépség, és szerintem ez varázslat” - mondta Bryan, mielőtt a koncert zárásaként egy szál gitárjával elénekelte a Straight From the Heartot és az All for Love-t. Aztán az első sorból felé nyújtott magyar zászlót magához ragadva mélyen meghajolt, és levonult a zenekara után.
Infó: Bryan Adams. MVM Dome, 2024. október 14.