A nyáron átalakították az idén 10 éves Bartók Pagonyt, a bolt és a benne lévő kávézó bővítése mellett kellemes hátsó tér jött létre, amelyben négy úgynevezett terápiás szobát hoztak létre – mutatta be a Pagony Kiadó könyv- és játékújdonságait. – Nagyon sok gyerekkel foglalkozó szakember keres olyan helyet, ahol nyugodtan tud dolgozni, de a szobákat bárki igénybe veheti, akinek erre szüksége van – mondta el Sárdi Dóra, a Pagony társalapítója a sajtóeseményen. Az ülőhelyekkel, asztalokkal ellátott BABÉRba, azaz BArtók BÉla Rooms-ba egy internetes rendszer segítségével lehet foglalni órákra, fél- vagy akár egész napokra; pszichológusok, magánórát adók, mentorok, coachok, workshopot tartani vágyók vagy akár üzletemberek megbeszélésre tudnak bérelni teret. Gyereksarokkal és egy pici kiállítótérrel is gazdagabb lett az üzlethelyiség, ezutóbbit jelenleg egy friss könyv illusztrációi díszítik: Schein Gábor Apa átváltozott című könyve Grela Alexandra különleges rajzaival jelent meg. A Bartók Pagonyban már régóta működnek csoportszobák, a pincében pedig ott van a Rumini Kalandszoba, rövidesen pedig a NOHA Stúdió új egysége költözik az alagsorba, ezáltal már kerámiaműhely is létesül Buda fontos gyerekközpontjában.
Gazdagodott a Pagony kínálata a könyveket és a játékokat nézve is. Kovács Eszter, alapító-főszerkesztő kiemelte, hogy ebben a félévben 45 új könyvük van – két nehezebb év után most újra kezdünk előre kapni – tette hozzá. Az új könyvek közül kiemelendő Szabó Borbála Átváltozott gyerekek című kötete, mely a Babzsák-könyvek sorozatban jelenik meg, a széria közönsége a kisiskolás olvasók, akiknek a pármondatos mesék már túl könnyűek, de egy regény még nagy falat. A szerzőnek már jelent meg hasonló címmel könyve korábban, abban öt mese szerepelt egyben, a nemsokára debütáló könyvben külön érkezik ez az egy mese Baranyai András rajzaival. Jön Kertész Erzsi Panthera-sorozatának hatodik darabja is, mely sok gyerekkel szerette meg az olvasást. Diszlexiát segítő olvasmányként jelenik meg a Léna és a táncoló betűk, Bogdán Viki mesekönyve.
Kovács Eszter kiemelte a „művészi mesekönyveiket”, ezeknél vagy az illusztráció vagy a koncepció újító, szokatlan perspektívájú. – Vannak olyan köteteink, ahol, ha nem is túlsúlyban van az illusztráció a szöveghez képest, de legalább ugyanolyan fontossággal bír, olykor még fontosabb is, ugyanakkor nem a legkisebbeknek szól. A világ más részein nincs így, de Magyarországon a kép mintha valahogy kevesebbet érne a szövegnél, holott egy teljesen képekkel körülvett világban élünk – hívta fel a figyelmet Kovács Eszter, aki szerint érdemes illusztrációközpontú könyveket is venni, ahogy a nehezebb témával foglalkozó köteteket sem szabad elhanyagolni. Az egyik legkülönlegesebb vállalkozásuk a már emlegetett Apa átváltozott című könyv, amelyben egy állatokat utánozó apuka váratlanul farkassá válik. – A történet végén minden jóra fordul, de az olvasóra van bízva, hogy megfejtsék, mi történt az apukával. Úgy látjuk, az olvasók gyakran megijednek attól, ha valami nem egyértelmű, én viszont bíztatom az összes családot, hogy nyugodtan merjenek egy ilyen könyvnek nekivágni, mert nagyon fölszabadító, és nagyon sok mindenről lehet beszélni utána – fogalmazott, ugyanígy ajánlja A háború, amely megváltoztatta Rondót című ukrán képeskönyvet a családok figyelmébe, amelyről már korábban írtunk. Az ismeretterjesztő könyvek közül kiemelendő a díjnyertes A villamos folytatása, megjelent A metró – A fúrópajzstól a mozaikcsempéig című új kötet, Kovács Tamás György szerzőtől és Szinvai Dániel illusztrátortól, mely mindent elmond a metrókról. A tinédzser korosztálynak szól a Grancsa Gergely szerkesztésében megjelenő Hangulatjelentés, mely közérzeti novellákat tartalmazó kötet számos kortárs szerző közreműködésével, Renyagyár rajzaival. Lényegében bemutatja: hogy érzik magukat a fiatal felnőttek a mai Magyarországon.
A Háborúnak nincs szíveA karácsonyi könyvek közt érkezik Marék Veronika Prémszakáll és Torzonborz című könyve (illusztrátor: Baranyai András), melyről a jelenlévő, 86 éves szerző beszélt. Marék Veronika, aki már tizenöt éve a Pagony szerzője, kifejtette: a mesét már korábban megírta, meg is akarták jelentetni egy kerületi lapban, végül az orgánum elállt tőle, mert azt mondták, a kerületben lakik egy nagyon híres professzor, aki magára ismerne benne és megsértődne. A szerző a rossz emlék miatt el is feledkezett a meséjéről, amit Kovács Eszter vett észre később. – Szeretem, mert két világ találkozik benne: a kifinomult tudós és az ázott, szegény kutya. Az az izgalmas, hogy ebből a két jelenségből hogyan lesz egy működő, jó kapcsolat – mondta el Marék Veronika, aki azt is elárulta, a Boribon-könyvek filmes sorozata után a Kippkopp-könyvekből is készül filmes adaptáció, de a mesekönyvszerző munkássága is mozgóképre kerül. A Laci és az oroszlán máig hatalmas népszerűségnek örvend Japánban, egy magyar forgatócsoport utánament a könyv sikerének, így készült a Mindenkinek kell egy oroszlán, Visky Ábel rendezése. – Nagyon különleges film lesz és nagyon várom a megjelenését, nem rólam szól, hanem a könyv születéséről és pályafutásáról – fogalmazott Marék Veronika a valószínűleg karácsonykor debütáló alkotásról.