Akinek úgy alakult a sorsa, hogy a mindenkori gazdasági folyamatokat, akár évtizedeken keresztül is, krónikásként nyomon követheti, az örülhet annak, ha hébe hóba egy-egy új fogalom színesíti a palettát. Bár a zsugorinflációról - amely éppúgy amerikai találmány, mint a lízing vagy a faktorálás - a tengerentúlról érkező hírekben már az 1970-es években is olvashattunk, a magyar közvélemény előtt csak 2024 tavaszán bújt elő igazán az inkognitójából. Azóta viszont a fogalom látványosan terjed, és sajátos jellemzőkkel bír: mindenki előtt megmutatkozik, ám a fogyasztóknak csak 10 százaléka vesz tudomást létezéséről. Legalábbis jelenleg, de él bennünk a remény, hogy hamarosan egyre többen észreveszik.
Egykoron közismert volt, hogy nem 20 szál cigaretta van a dobozban, csak 19. A "csonkítást" viszont 2017-ben megtiltották. Az idén ezzel ellentétes trend kapott lábra, mégpedig hatósági jóváhagyással. Rendelettel bólintott rá ugyanis a kormány arra, hogy egy előrecsomagolt termék változatlan áron "összemenjen", a kereskedőnek csupán annyi dolga akad, hogy ezekről nyilvántartást vezessen, s két hónapig a vevők figyelmét felhívja a burkolt áremelésre.
A KSH szeptemberi, 3 százalékos, évesített inflációs adata láttán akár visszafogottan örvendezhetnénk is. Talán még azt is lenyelhetnénk, hogy a fogyasztói árindex-növekedésünk hátulról a negyedik az uniós tagállamok rangsorában, bár irigykedhetnénk az írek 0,2 százalékos drágulási ütemére. Afelett viszont nehéz átsiklani, hogy már több száz élelmiszeripari termék szerepel a zsugorinflációs listán, s így intézményesen elfedik a tényleges drágulást. Októberben ráadásul nagyobb sebességre is válthat az infláció, hogy azután decemberben 5 százalékos értékkel zárjuk az esztendőt. A jövő évben is magasabbak lehetnek az árak, mint amekkorára előzetesen számítottak. Az aszály és a most meglendült üzemanyagárak ebben a fő vétkesek. Olyan reklámszöveggel viszont aligha találkozunk majd: egyet fizet, felet kap.
.