Az EU 2030-as, 2040-es és 2050-es kibocsátáscsökkentési céljainak eléréséhez a lakóépületek jelenlegi, évi 1 százalék alatti felújítási arányát legalább 3 százalékra kellene növelni – értettek egyet a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) Közhasznú Nonprofit Kft. és a Renovate Europe Campaign által szervezett Renovate Europe Day és Hazai Épületfelújítás Napja 2024 című, Magyarország uniós elnökségéhez kapcsolódó szerdai rendezvény felszólalói. A hazai energiafogyasztáson belül az épületek aránya meghaladja a 40 százalékot, ami kedvezőtlenebb az EU-s átlagnál. A 2050-es uniós cél az összes épület szén-dioxid-kibocsátásának megszüntetése – emlékeztetett videóüzenetében Ditte Juul Jørgensen, az Európai Bizottság energiaügyi főigazgatója. Bár e cél elérését Magyarország is vállalta, a 4,5 millió hazai épület kétharmada elavult és pazarló – emlékeztettek a felszólalók. Felújításuk annál inkább sürgető, mert az előrejelzések szerint 80-90 százalékuk 2050-ben is áll majd. Csak a hazai lakóépületek mélyfelújítási költségigénye 2000 milliárd forint – emlékeztetett Pálffy Anikó, a MEHI szakmai vezetője.
Az épületfelújítások kulcsfontosságúak az energiahatékonyság növelésében, a rezsiterhek mérséklésében és a klímacélok elérésében – hangsúlyozta Horváth Viktor, az Energiaügyi Minisztérium energiaátmenetért felelős helyettes államtitkára a tárcevezető, Lantos Csaba védnöksége alatt tartott. A kormány elkötelezett a további programok mellett – szögezte le. A felújítások fokozása kulcsfontosságú az éghajlatváltozás kezelésében, előnyös az egyéneknek, javítja életminőségüket és fellendíti a gazdaságot – fogalmazott Botos Barbara, az EM klímaügyekért és klímadiplomáciáért felelős utazó nagykövete. Az Európai Parlament év eleji döntése értelmében a tagállamoknak 2030-ig 16, 2035-ig pedig 20-22 százalékkal kell csökkenteniük lakóépületeik energiafogyasztását – hívta fel a figyelmet Julien Tami, az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának szakpolitikai tisztviselője. Elsősorban a legrosszabb hatékonyságú épületek felújítását ösztönöznék. Több mint kétmillió magyar háztartás él elavult, a kívánatosnál kétszer-négyszer több energiát fogyasztó épületben, főleg családi házban – hívta fel a figyelmet Koritár Zsuzsanna, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai szakértője. A felújítással nemcsak a légszennyezés, de a rezsi is csökken – tette hozzá.
Bár a kelet-európai háztartások energiaköltségeinek aránya jócskán meghaladja a nyugatiakét, a piaci szintnél alacsonyabb rezsi mérsékli a felújítási kedvet
– hangzott el. A felszólalók abban is egyetértettek, hogy a szükséges felújítási ütem csak hitelek bevonásával érhető el. A szemléletformálás szintén elengedhetetlen. Miközben az építőipar megrendeléshiánnyal küzd, a képzett szakember is kevés. A kormány felé igényként merült fel a kiszámíthatóság is.
A rendezvényen a jelenleg futó, kormányzati hátterű Otthonfelújítási programról (OFP) viszonylag kevés szó esett. Pedig az, hogy az eleve csak 20 ezer családi ház felújítását lehetővé tévő keretre negyedévvel a pályázati ablak megnyitása óta csak néhány ezer jelentkező akadt, egyes szakértők szerint kudarc. Az érdekeltek egyeztetései nyomán hamarosan megjelennek az OFP javított feltételei – erősítette meg a korábbi közléseket Papp Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium lakáspolitika-fejlesztési főosztályvezetője. Meg nem erősített értesülésünk szerint főképp informatikai eszközökkel segítenék a szükséges iratok gyors és pontos kitöltését.