„A magyar miniszterelnök jól építette fel a kommunikációs stratégiáját. Arra a feltételezésre épült, hogy a szimbolikus adok-kapok nyilván elkerülhetetlen az Európai Parlament politikai centrumát adó frakciók képviselőivel, viszont egy nyugodt hangú, defenzív, racionális vitát kereső, kvázi megtámadott pozícióból több politikai hasznot tud húzni a bel- és uniós politika színpadán egyaránt” – nyilatkozta lapunknak Hegedűs Dániel politikai elemző, a German Marshal Fund regionális igazgatója. – Ezért fókuszált az Orbán-beszéd nagy része valóban a soros elnökség prioritásaira, és ezért nem hozta fel a „magyar békepolitikát”. A júliusi diplomáciai offenzíva alatt Orbánt számos kritika érte azért, hogy visszaélt a soros elnökség pozíciójával – fogalmazott.
Orbán célközönsége alapvetően a saját választói és az európai szélsőjobboldal tradicionális támogatói mellett az elbizonytalanodó, az európai szélsőjobb kínálatát egyre inkább elfogadhatónak tartó középrétegek voltak. Nagyjából sikeres volt az az üzenete – folytatta a szakértő –, hogy ő és politikai szövetségesei a racionalitást képviselik.
Kemény csörték StrasbourgbanA vita valódi meglepetését Hegedűs Dániel szerint Ursula von der Leyen és Manfred Weber beszédei adták. „Weber saját politikai ellenfeleként is azonosította Orbánt, és egyértelművé tette, hogy a jövő és Magyar Péter le fogják őt győzni. Von der Leyen pedig nyílt kihívást intézett Orbánhoz a Magyarországon hivatalos minőségben jelenlévő kínai rendőrök, illetve a kedvezményes elbánást élvező orosz vendégmunkások ügyével. A konfliktus szintje egyértelműen messze meghaladta azt, ahogy egy bizottsági elnök a soros elnökség programját bemutató miniszterelnökkel szemben vélhetően valaha is fellépett az Európai Parlamentben, de ne felejtsük el, hogy von der Leyen számára ez milyen kiváló lehetőség volt a saját maga és Orbán közti viszonyrendszer kijelölésére hetekkel azelőtt, hogy biztosainak parlamenti meghallgatása megkezdődne” – vélekedett a German Marshal Fund regionális igazgatója.
Orbán Viktor: Azért jöttem, hogy ébresztőt fújjak. Magyar Péter: Mindketten tudjuk, hogy vége – Percről percre