Még a jó levegő is harci gázzá alakulhat, ha műanyaggal vagy használt bútorral tüzelünk

 A palackvisszaváltás új rendszere csak részben segíthet azon, hogy kevesebb műanyagot dobjanak az emberek a kályhákba, folyókba, erdőkbe és parkokba, szennyezve ezzel a környezetet, az égetéssel a levegőt – monda a Népszava kérdésére Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának a munkatársa, az éghajlatvédelmi projekt és a lakossági égetés elleni munka vezetője. Ugyanis a Budapesten és a nagyvárosokon kívül, a kisebb településeken, a falvakban nincsenek több száz négyzetméteres áruházak, így visszaváltó készülékek is alig találhatók.  A szakértő szerint visszaváltáshoz szükséges költségek, a ráfordított energia egyszerűen nem éri meg az embereknek, így a jövőben is el fogják égetni a pillepalackokat, főleg az ország szegényebb részein.

– Budapesten, a nagyvárosokban, leginkább a külvárosi területeken, ahol a szilárd tüzelés a jellemzőbb, inkább a lomtalanításkor kidobott bútorok, székek, asztalok, festett faanyagok és más kidobott tárgyak tűzre vetése a gond továbbra is – folytatja Szegő judit. – A közösségi oldalakon külön csoportok is alakultak, például a nem használt bútorok ingyenes elszállítására tűzifának, ami nagyon káros. Elégetésükkor környezetszennyező, nem egyszer rákkeltő anyagok, halálos mérgek jutnak a levegőbe. Kis túlzással ez olyan, mintha harci gázzal árasztanának el egy-egy kistelepülést. Az elmúlt évtizedekben sokan költöztek ki Budapestről és más nagyvárosból is a környező kistelepülésekre a jó levegő miatt, a téli időben azonban folyamatosan mérgezhetik magukat, tehát mindenképpen fontos ezen veszélyekre felhívni a figyelmet, amit az is mutat, hogy nagyon sokan fordulnak hozzánk, hogy ilyenkor mit tegyenek, hova, kihez fordulhatnak.

A szmog útja a külvárosból a belvárosba

A helyzet speciális, a belvárosokban a hőmérséklet az őszi és téli hónapokban melegebb, s a fizika törvényei szerint a meleg levegő felfelé száll, és „beszippantja” oldalról a kertvárosi részekről érkező füstöt, gázokat. Ezért van az, hogy például a Budapest belső kerületeiben kihelyezett mérőállomásokon a levegőből kimutatott PM10, azaz a legapróbb részecskék összetételének csaknem felét a bejövő szennyezések alkotják. Ehhez jön még, hogy a belvároshoz sorolt városrészek közül a főként a VI., a VII. és a VIII. kerületben a régi, fel nem újított, gyakran földszintes, kétszintes társasházakban is van még szilárd tüzelés.

Beszélgetésünkkor szóba került a távfűtés, a gázfűtés, különös tekintettel az egy ideig még szinte biztosan nem érkező európai uniós forrásokra, a klímaváltozás, de közvetlenül az orosz-ukrán háború nyomán a fosszilis energiák kényszerű visszaszorulására. Arra kérdésre, hogy mi lehet a megoldás, mit kellene választanunk itt, Magyarországon, Szegő Judit szerint nem lehet egyfajta választ adni. Van, aki a napenergiára esküszik, van, aki a vízenergiában látja a jövőt, hogy megemeljük folyóink vizét pár méterrel, majd leeresztjük, amikor kell. Ezek azonban nem oldják meg Magyarország energiaellátását, de a zöld szervezetek által is sokat vitatott Paks 2, az atomenergia jövője sem tisztázott teljes mértékben. A levegőszennyezettség csökkentésében óriási előrelépés lenne az is, ha a szilárd tüzelés helyett az érintett helyeken át lehetne állni a gázfűtésre. Ugyanakkor a fosszilis energia használatának jövője is kérdéses, vélhetően költséges váltásra lesz szükség, amivel kapcsolatban kétséges a magyar háztartások teherbíró képessége és a szükséges állami támogatások mértéke.

Passzív házak, aktív szomszédok

A szakértő szerint a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) legutóbbi ajánlásai inkább a szigetelésre fektetik a hangsúlyt, mintsem a fűtés-korszerűsítésre. A jövőben ugyanis hiába drágulhat például a villamosenergia, egy jól szigetelt, már-már passzívvá tett lakásban minimálisak lesznek a költségek. Az új építésű ingatlanok egyre nagyobb számban épülnek passzív energiafelhasználással, hőszivattyús, geotermikus rendszerekkel. A Levegő Munkacsoportnál összegyűjtötték a mai lehetőségeket. A családi házakban meg kell például fontolni, hány szobát fűtünk, ha van olyan lakrész, amit nem, vagy nem állandóan használunk. Az elmúlt években ugyanis, előbb a Covid-járvány, majd a szomszédunkban zajló háború miatti energiaválság hatására sokan visszatértek a hagyományos, szilárd tüzeléshez, vagyis újra begyújtották a kályhákat vidéken, a kertvárosi részeken. Az így keletkező levegőszennyezéssel kapcsolatban Szegő Judit az egyik jellemző, borsodi kistelepülés, Putnok adatait említette: – A PM10 esetében átlagosan napi 50 mikrogramm/köbméter alatt kellene lennie az egészségügyi határértéknek, az előző években mért adatok szerint azonban volt, hogy 90 vagy még magasabb volt, esetenként megközelítette a százat. Az emelkedés szinte egyenesen arányos a külső hőmérséklet csökkenésével. A tavalyi tél nem volt nagyon fagyos, ezért a PM10 átlaga egy-egy napon „csak” a 80-at érte el, de most szeptemberben, amikor a nyári meleg után hűvösebb lett, máris elérte az 50-et.

Kérdésünkre, hogy mennyire hatékonyak a Levegő Munkacsoport kommunikációs kampányai, például arról, hogy mit égessünk, és mit ne, illetve mit tegyünk, kinek jelentsük, ha a szomszédunk éget mindenféle anyagot, veszélybe sodorva minket, a környezetet, Szegő Judit azt mondta, hogy változó. – Előfordul, hogy a közösségi médiában elérünk 400 ezer embert, ami már nagy eredmény. Igazán hatékonyak akkor lennénk, ha országosan és folyamatosan legalább egymillió emberhez eljutnánk. Kommunikációnk másik ága, hogy rendszeresen küldünk anyagokat, elemzéseket a legfelső szintekre, a kormányzat, a minisztériumok illetékeseinek. Legújabb kezdeményezésünkkel 1600 önkormányzatot, polgármestereket keresünk meg a fűtési időszak kezdetén. Azzal tudnak segíteni, ha felhívásunkat megjelentetik a helyi lapokban, közösségi oldalaikon. A tanácsadó irodánkon keresztül egyre többen hívnak fel minket kirívó esetekkel, gyakran valóban a felelőtlen szomszéd elleni fellépés lehetőségeit keresve – mondta a szakember, aki szerint az a célszerű, ha legelőször az érintettel, magával a szomszéddal beszélünk, hiszen lehet, nem is tudja, hogy nem jó, amit csinál. Ha az illető értesül róla, hogy akár napi 300 ezer forint bírsággal is sújthatják, ha illegálisan éget, talán elgondolkodik rajta. Még jobb, ha a lakók összefognak, és többen szólnak vagy akár aláírásokat gyűjtenek a környezetszennyezés miatt. Végső esetben a hatóságokhoz, a kormányhivatalok területileg illetékes járási hivatalához kell fordulni. Külön probléma ilyenkor az avarégetés, ami általánosságban országosan tilos, de a szabályozás a helyi önkormányzatok felelőssége.

Az elmúlt években a szokásosnál melegebb telek, rövidebb fűtési időszakok miatt a szmogriadók elkerültek bennünket. A Levegő Munkacsoport szerint ezen a téren újabb jogszabályok, törvénymódosítások jelenleg nem szükségesek, inkább a végrehajtás erősítését szorgalmazzák, a nagyvárosi levegő javítása érdekében pedig a százezer számra bevonzott autós forgalom csökkentése, a parkolás jobb szabályozása a sürgető kérdés. Annál is inkább, mert a levegőszennyezés miatti halálozásokat, amelyek mértéke egyébként a felmelegedés, a kevesebb fűtés hatására az elmúlt években európai szinten jelentősen csökkent (hazánkban is kismértékben), nemcsak tüdőrák és más légzőszervi károsodások, hanem felerészben szív- és érrendszeri betegségek okozzák.