Tunéziában 89 százalékos eredménnyel újraválasztották Kaisz Szaied elnököt, jóllehet a voksolás nem volt sem szabad, sem demokratikus. Elnöksége alatt Szaied teljesen szakított a demokratikus értékekkel, fő riválisait a választások előtt letartóztatták, vagy nem engedték indulni. Összesen több mint egy tucat potenciális jelölt indulását akadályozták meg, volt köztük, akiket a kormányzat elleni összeesküvéssel vádoltak meg. Másokat eltiltottak a közhivatalokért való indulástól. Az alkotmányjogász Szaieden kívül csupán két másik jelöltnek engedélyezték a jelöltséget: Zuhair Magzauinak, a Népi Mozgalom párt jelöltjének, valamint Ajacsi Zammelnek, akit azonban az elmúlt hetekben két ügyben is börtönbüntetésre ítéltek. Múlt kedden egy bíróság tizenkét év fegyházat szabott ki rá állítólagos okirat-hamisítás miatt. Zammel üzletember és volt parlamenti képviselő, az Azimun párt elnöke és alapítója. Kampánycsapata minden vádat abszurdnak minősített.
Szaeid más közismert bírálói már jó ideje börtönben ülnek. A TAP állami hírügynökség augusztus eleji jelentése szerint a már bebörtönzött Abir Musszi ügyvédet és ellenzéki politikust további két év szabadságvesztésre ítélték. A mérsékelt iszlamista Ennahda párt vezetője, Rasid Gannusi szintén börtönbüntetését tölti. A politikus ugyancsak indulni akart a választásokon. A hatóságok azonban nem engedték, sőt, támogatóinak tucatjait tartóztatták le szeptember közepén – adta hírül az Amnesty International (AI) emberi jogi szervezet.
A tunéziai hatóságok az elnökválasztás előtt „egyértelmű támadást intéztek az emberi jogok és a jogállamiság pillérei ellen” – hangoztatta szeptember közepén Agnes Callamard francia emberi jogi szakértő, az AI főtitkára. Ez „nyilvánvaló visszalépés volt az emberi jogok tekintetében”, tette hozzá.
A kritikusok azzal vádolják Szaiedet, hogy Tunéziát totális diktatúrává alakítja át.
Az elnökválasztás „eltemeti mindazt, ami Tunézia demokráciájából megmaradt”
– állította augusztus végén a Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet, amely szerint a voksolás puszta formalitássá vált. Az emberi jogi aktivisták azzal is megvádolták Szaiedet, hogy „le akarja rombolni” a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságát az észak-afrikai országban.
Minden jelöltnek tíz parlamenti képviselőtől, 40 helyi választott képviselőtől vagy 10 ezer választásra jogosult választópolgártól kellett támogató nyilatkozatot gyűjtenie ahhoz, hogy indulhasson a választáson. Emellett igazolniuk kellett, hogy sosem ítélték el őket. Több jelölt azt állította, hogy adminisztratív akadályok hátráltatták őket a támogatói nyilatkozatok és a bűnügyi nyilvántartási kivonat beszerzésében.
Szaiedet, aki nem tagja egyetlen pártnak sem, 2019-ben választották meg államfőnek, és reformer politikusként emlegették. Hivatalba lépésekor megfogadta, hogy átalakítja a bonyolult és korrupciótól terhelt rendszert. 2021 óta azonban fokozatosan kiterjesztette hatalmát.
Rendeletileg feloszlatta a parlamentet, emellett egy sürgősségi cikkely segítségével menesztette a kormányt, és egy ellentmondásos új alkotmányt vezetett be, amely minden lényeges jogkört az elnökre ruházott át.
Szaied ezt a tunéziai válság éveivel indokolta.
A lakosság körében elégedetlenség tapasztalható, mert egyre nagyobb a szakadék a gazdagok és a szegények között. Az ország gazdasági válsággal küzd, amely politikai krízissel párosul. A munkanélküliség 15 százalékos, és az ország 12 millió lakosából mintegy 4 millióan élnek szegénységben.
A hatóságok őrizetbe vették a tunéziai elnök számos bírálóját