elnökválasztás;demokrácia;diktatúra;Tunézia;arab tavasz;

Kaid Szaiedet 27,7 százalékos részvétel mellett választották újra – ez feleannyi, mint a 2019-es elnökválasztás második fordulójában volt

- Totális diktatúrává alakul át Tunézia

A 89 százalékos eredménnyel újraválasztott Kaisz Szaied elnök közismert bírálói már jó ideje börtönben ülnek. Összesen több mint egy tucat potenciális jelölt indulását akadályozták meg.

Tunéziában 89 százalékos eredménnyel újraválasztották Kaisz Szaied elnököt, jóllehet a voksolás nem volt sem szabad, sem demokratikus. Elnöksége alatt Szaied teljesen szakított a demokratikus értékekkel, fő riválisait a választások előtt letartóztatták, vagy nem engedték indulni. Összesen több mint egy tucat potenciális jelölt indulását akadályozták meg, volt köztük, akiket a kormányzat elleni összeesküvéssel vádoltak meg. Másokat eltiltottak a közhivatalokért való indulástól. Az alkotmányjogász Szaieden kívül csupán két másik jelöltnek engedélyezték a jelöltséget: Zuhair Magzauinak, a Népi Mozgalom párt jelöltjének, valamint Ajacsi Zammelnek, akit azonban az elmúlt hetekben két ügyben is börtönbüntetésre ítéltek. Múlt kedden egy bíróság tizenkét év fegyházat szabott ki rá állítólagos okirat-hamisítás miatt. Zammel üzletember és volt parlamenti képviselő, az Azimun párt elnöke és alapítója. Kampánycsapata minden vádat abszurdnak minősített.

Szaeid más közismert bírálói már jó ideje börtönben ülnek. A TAP állami hírügynökség augusztus eleji jelentése szerint a már bebörtönzött Abir Musszi ügyvédet és ellenzéki politikust további két év szabadságvesztésre ítélték. A mérsékelt iszlamista Ennahda párt vezetője, Rasid Gannusi szintén börtönbüntetését tölti. A politikus ugyancsak indulni akart a választásokon. A hatóságok azonban nem engedték, sőt, támogatóinak tucatjait tartóztatták le szeptember közepén – adta hírül az Amnesty International (AI) emberi jogi szervezet.

A tunéziai hatóságok az elnökválasztás előtt „egyértelmű támadást intéztek az emberi jogok és a jogállamiság pillérei ellen” – hangoztatta szeptember közepén Agnes Callamard francia emberi jogi szakértő, az AI főtitkára. Ez „nyilvánvaló visszalépés volt az emberi jogok tekintetében”, tette hozzá.

A kritikusok azzal vádolják Szaiedet, hogy Tunéziát totális diktatúrává alakítja át.

Az elnökválasztás „eltemeti mindazt, ami Tunézia demokráciájából megmaradt”

– állította augusztus végén a Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet, amely szerint a voksolás puszta formalitássá vált. Az emberi jogi aktivisták azzal is megvádolták Szaiedet, hogy „le akarja rombolni” a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadságát az észak-afrikai országban.

Minden jelöltnek tíz parlamenti képviselőtől, 40 helyi választott képviselőtől vagy 10 ezer választásra jogosult választópolgártól kellett támogató nyilatkozatot gyűjtenie ahhoz, hogy indulhasson a választáson. Emellett igazolniuk kellett, hogy sosem ítélték el őket. Több jelölt azt állította, hogy adminisztratív akadályok hátráltatták őket a támogatói nyilatkozatok és a bűnügyi nyilvántartási kivonat beszerzésében.

Szaiedet, aki nem tagja egyetlen pártnak sem, 2019-ben választották meg államfőnek, és reformer politikusként emlegették. Hivatalba lépésekor megfogadta, hogy átalakítja a bonyolult és korrupciótól terhelt rendszert. 2021 óta azonban fokozatosan kiterjesztette hatalmát.

Rendeletileg feloszlatta a parlamentet, emellett egy sürgősségi cikkely segítségével menesztette a kormányt, és egy ellentmondásos új alkotmányt vezetett be, amely minden lényeges jogkört az elnökre ruházott át.

Szaied ezt a tunéziai válság éveivel indokolta.

A lakosság körében elégedetlenség tapasztalható, mert egyre nagyobb a szakadék a gazdagok és a szegények között. Az ország gazdasági válsággal küzd, amely politikai krízissel párosul. A munkanélküliség 15 százalékos, és az ország 12 millió lakosából mintegy 4 millióan élnek szegénységben.

Kinevezésére magyarázatot adhat, hogy politikai múltja miatt tisztán láthatja az Oroszország jelentette fenyegetéseket.