Victor Ambros és Gary Ruvkun kapja 2024-ben a fiziológiai és orvosi Nobel–díjat a mikroRNS felfedezéséért és a poszt-transzkripciós génszabályozásban tett felfedezéseikért – jelentette be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben Thomas Perlmann, a Karolinska Intézet Nobel-bizottságának a főtitkára.
„A kromoszómáinkban tárolt információ egy testünk összes sejtjére vonatkozó használati utasításhoz hasonlítható. Minden sejt ugyanazokat a kromoszómákat – így ugyanazt a génkészletet és pontosan ugyanazt az utasításkészletet – tartalmazza. Mégis, a különféle sejttípusok, például az izom- és idegsejtek nagyon eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. Hogyan keletkeznek ezek a különbségek? A válasz a génszabályozásban rejlik” – írja közleményében a Nobel-bizottság.
Victor Ambrost és Gary Ruvkunt a különböző sejttípusok fejlődése érdekelte, amikor felfedezték a mikroRNS-t, az apró RNS-molekulák új osztályát, amelyek döntő szerepet játszanak a génszabályozásban, így meglepő eredményeik annak teljesen új dimenzióját tárták fel.
Victor Ambros 1953-ban született Hannoverben, New Hampshire államban, az Egyesült Államokban. 1979-ben doktorált a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (Massachusetts Institute of Technology, MIT, ahol 1979 és 1985 között posztdoktori kutatásokat végzett. 1985-ben a Harvard Egyetem vezető kutatója lett. 1992 és 2007 a dartmouthi orvostudományi iskola professzora volt, jelenleg pedig a worcesteri University of Massachusetts Medical School-ban oktat.
Gary Ruvkun 1952-ben született a kaliforniai Berkeley-ben. 1982-ben a Harvard Egyetemen szerzett PhD-fokozatot, majd az MIT posztdoktori ösztöndíjasa volt. 1985-ben a Massachusetts General Hospital és a Harvard Medical School vezető kutatója lett.
2023-ban Karikó Katalinnak és amerikai kutatótársának, Drew Weissmannak ítélték oda az orvosi-élettani kategóriában a Nobel-díjat azokért a felfedezéseikért, amelyek lehetővé tették a COVID-19 elleni hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztését. A Nobel-bizottság indoklása szerint a két kutató áttörő felfedezései alapjaiban változtatták meg az mRNS és az immunrendszer közötti kölcsönhatásról alkotott elképzeléseinket. A díjazottak ezáltal hozzájárultak a vakcinák fejlesztésének példátlan üteméhez a modern idők egyik legnagyobb egészségügyi fenyegetése, a 2020 elején kezdődött világjárvány idején. A COVID-19 járvány kitörése után Karikó Katalin és Drew Weissman kutatási eredményei tették lehetővé, hogy rekordsebességgel fejlesztettek ki két, fehérjét kódoló módosított mRNS-oltóanyagot. Körülbelül 95 százalékos védőhatásról számoltak be, így a két amerikai gyógyszergyártó, a Pfizer és a Moderna vakcináját már 2020 decemberében jóváhagyják. Több más, különböző módszertanon alapuló koronavírus elleni vakcinát is gyorsan bevezettek, és összesen több mint 13 milliárd adag COVID-19 elleni oltóanyagot adtak be világszerte. Ezzel milliók életét mentették meg, és akadályozták meg a súlyos megbetegedéseket.
Karikó Katalin az első Nobel-díjas magyar nő