könyvbemutató;Nyáry Krisztián;Sally Rooney;

- Életközepi válság helyett

Megjelent Sally Rooney Intermezzo című műve, melyet leginkább a generációk közti különbségek témája mentén lehet olvasni, a könyvről a Nyáry-családot kérdezték.

Második estéjéhez ért a 21. Század Kiadó friss köteteket bemutató beszélgetéssorozata. Legutóbb, nyáron Ann Patchett Tom Lake című könyvét ismerhette meg a közönség Dragomán György és Szabó T. Anna társaságában, most Sally Rooney Intermezzo-kötetéről beszélgetett a Nyáry-családdal Szűcs Péter.

Kivételes esemény volt a csütörtöki, ugyanis így együtt még nem ült a pódiumon a Nyáry-família: a kisebbik lány, a jelenleg bölcsészhallgató Liza először szerepelt együtt irodalomtörténész édesapjával és újságíró nővérével. Nyáry Krisztián arcán kisebb riadalom tükröződött a pódiumbeszélgetés elején, elmondása szerint a lányai rendszeresen összefognak ellene, amikor tehetik. Az esemény végére kiderült: abszolút színpadképes a trió, értelemszerűen gyakran elviszik a beszélgetést a családi sztorik, bonmot-k, de a műsor gördülékeny volt és nem szakmaízű. A meghívás apropóját az adta, hogy az Intermezzóban két Z-generációs és három Y-generációs találkozik, főként a korsztályok kapcsolatáról, különbségeiről kérdezte Szűcs Péter Nyáryékat.

A világszerte ismert ír szerzőre és forgatókönyvíróra, Sally Rooney-ra bátran hivatkozik az eseményleírás a kapunyitási pánikban szenvedők életének ironikus krónikásaként. A Baráti beszélgetések, a Hová lettél, szép világ és a Normális emberek szerzője eddig szinte minden irodalmi próbálkozásával sikert aratott. 2022-ben a TIME magazin beválogatta a globális kultúra száz legnagyobb hatású formálója közé. Az író azoknak az életét mutatja be, akik papíron tudják, milyen felnőttnek lenni, csak épp a valóságban nem: visszatérő témája az Y-generáció küzdelme.

A családtagok abban mindhárman megegyeztek, hogy az Intermezzót nem volt jó ilyen gyorsan olvasni – ugyanis a világpremier szeptember 24-én volt –, ez egy sokkal időigényesebb regény. A lányoknak kevésbé tetszett, közelebbinek érezték magukhoz a Normális embereket. A családapa volt a legelégedettebb olvasó, nehezen indult számára az Intermezzo, de a végére megszerette.

Az Intermezzo középpontjában két, egymástól igencsak különböző testvér áll: Peter és Ivan. Peter túl van a harmincon, sikeres dublini ügyvéd, munkájában magabiztos, de apjuk halála után csak gyógyszerrel tud aludni, és egy párkapcsolati bonyodalomban találja magát: egyszerre szeret két nőt. Sylvia Peter régi első szerelme, akivel máig meghitt a kapcsolatuk, Naomi pedig egyetemistalány, aki egyelőre semmit nem vesz komolyan, mégis kezd elmélyülni a kapcsolatuk. Peter öccse, Ivan huszonkét éves, versenyszerűen sakkozik, visszahúzódó, feszengő típus. A gyász első heteiben ismerkedik meg Margarettel, egy idősebb nővel, aki problémákkal, testi fájdalommal küszködik. Ivan és Margaret viszonya gyorsan komolyra fordul.

Peter a regényben az élete végleges elrontásától és javíthatatlanságról beszél. Nyári Liza úgy reagált, korosztályában többen érzik azt, hogy nem úgy használták ki a fiatalságukat, mint ahogyan lehetett/kellett volna. A fiatalkori apátia jelensége teljesen általános, mely a szerző már említett másik regényében, a Normális emberekben is megvan. A beszélgetésen szó esett a regény egyik mozgatórugójául szolgáló gyászról is, hiszen a lányok édesanyja, egyben Nyáry Krisztián felesége, társa 2014-ben hunyt el daganatos betegségben. Azóta egyedül neveli lányait az apa, akik nagyon korán találkoztak a gyásszal, és mindketten úgy gondolják, teljesen megváltoztatta az életüket, gondolkodásukat.

A regényben megjelenik a nagy korkülönbségű partnerek szerelme. Ehhez kapcsolódóan Szűcs Péter egy olyan idézetet hozott, amelyben az idősebb fél kijelenti: az ő generációjában az emberek „szexualitása normális”. Nyáry Luca erre úgy reflektált, a korosztálya a netes pornón szocializálódott és több Z-generációs lány számolt be arról, hogy már egy első randin fojtogatták, amit a pornóból láthattak a fiatalok. Mindemellett Nyáry Luca rámutatott: a netes pornót nem a Z-generáció gyártja, hanem az idősebbek, tehát az ő erőszakos fantáziáit fogadja be egy fiatal fogyasztó. Szűcs Péter bedobta, hogy egy kutatás szerint a Z-generáció szerint ötvenéves kortól kezdődik az öregkor. Nyáry Liza úgy felelt, egy negyven fölötti ember számára nem idős, leginkább azt gondolná, hogy felnőtt, szerinte nehéz szigorúan meghatározni az öregséget. Nyáry Krisztinán egy elégedett középkorúnak tartja magát, úgy látja, kitolódott a társadalomban a fiatalkor és eltűnt az átmenet. – Ami a párkapcsolati részét illeti: minden attól függ, hogy az adott két ember mentálisan milyen korosztályban van. Miközben nyilván nem örülnék, ha a lányaim egy náluk 20 évvel idősebb partnerrel állítanának haza. Megpróbálnám elfogadni, de nem örülnék. Mikor még 6-7 évesek voltak, egy barátommal meg is osztottuk a félelmeinket egymással arról, kik a legrosszabb férfijelöltek, a halálváró emós és a koszos rocker után végül megállapodtunk abban, hogy az ötvenéves filozófiatanár a lehető legrosszabb – emlékezett vissza Nyáry Krisztián. Komolyra fordítva a szót, hozzátette: a két korosztály tapasztalata nagyon távol esik egymástól, nem lehetetlen belőle jót kihozni, de a fiatalabb félnek okoz sok nehézséget, ő kerülhet dependensebb helyzetbe. Szűcs Péter visszakérdezett: a regényben megjelenített 14 év korkülönbséget soknak találja-e a szerző? Aki úgy reagált, pont ez az a határ, ami még éppen egy generációban tarthat. – Az öcsém és köztem 14 év van, és ez nagyon jól jött ki nálunk, mert még éppen megértettem az ő problémáit, de akár tudtam szolgálni tanáccsal, mivel már többet tapasztaltam. Hasonlóan 14 év van az öcsém és a lányok közt, ugyancsak jól megértik egymást – fejtette ki.

– Az öregség relatív. Valamihez képest idős vagy fiatal lehet valaki – mondta Luca – minden életkorban van olyan, amihez már öregnek érzi magát az ember, és van, amihez még nem. – Kiderült, bár szabadon kezelik a kérdést, abban egyetértenek apjával, hogy az elektromos roller használatának felső korhatára nagyjából 25 év. – Honnan tudjam, hogy életközepi válságban vagyok, mikor nem tudom, hogy hol van az életem közepe? – vetette föl a fiatal újságíró. – Nekem „ongoing krízisem” van, mert fogalmam sincs, mikor fogok meghalni – viccelődött.

Az Intermezzóban megjelenik a fiatal generáció környezettudatossága. Szűcs Péter megkérdezte a lányokat, valóban van-e olyan kortársuk, aki nem száll repülőre ilyen megfontoltságból, mire igen volt a válasz. Sőt, a Nyáry-lányok is – hasonlóan a karakterhez – csak másodkézből vesznek ruhát. (A fehérneműt leszámítva, persze.) Sally Rooney-t izgatják az osztálykülönbségek és érzékenyen reagál a társadalmi igazságtalanságokra. – Szeretem a szerző könyveiben azt, hogy mindig ütközteti a létra alján lévőket azokkal, akik esetleg följebb járnak már. A Normális emberekben volt egy ilyen mondat: „akkor jött rá, a világ mennyire kinyílik, ha van pénzed”. Elképesztő, hogy az élmények 80 százalékához nem férhetsz hozzá, ha nincsen pénzed. Szerintem ezek a legerősebb gondolata – foglalta össze Nyári Luca.

Infó

Sally Rooney: Intermezzo. Fordította: Dudik Annamária Éva, 21. Század Kiadó, 2024

Infó

Sally Rooney-est a 21. Század Kiadó szervezésében. Október 3-án Nyáry Lizával, Nyáry Lucával és Nyáry Krisztiánnal Szűcs Péter beszélgetett a szerző legújabb, Intermezzo című könyvéről a MOM Kulturális Központban.

Lugosi Lugo László a fővárosról készített személyes hangvételű fotóit vetítik ki egy kiállítás keretében a Kiscelli Múzeum templomterének falaira.