Miközben a magyar kormány gyorsan túllépne azon a belpolitikai botrányon, amit Orbán Balázs kijelentései okoztak, egyre mélyebb konfliktusokba viszi bele magát emiatt a külpolitikában; most éppen a német (és a francia) diplomáciával került szóbeli jegyzékig és a németek esetében nagyköveti berendelésig fajuló vitába Szijjártó Péter külügyminiszter.
A miniszterelnök politikai igazgatója a múlt hét közepén beszélt arról, hogy „pont ’56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt, mert felelőtlenség, mert látszik, hogy belevitte egy háborús védekezésbe az országát”. A belpolitikai csatározáson csütörtökön Gulyás Gergely igyekezett túllépni. Arra a kérdésre, hogy távoznia kell-e Orbán Balázsnak, azt válaszolta: „ez az ügy a részünkről le van zárva”. Szerinte „abba az irányba és úgy nem lehet félremagyarázni Orbán Balázs szavait”, ahogy a két nagykövet tette, illetve „ízléstelen és cinikus” a bírálat azon államok részéről, amelyek a többi nyugati országhoz hasonlóan semmit nem tettek akkor, amikor az oroszok 1956-ban szétlőtték Budapestet.
Az utalás a német és a francia nagykövetnek szólt, akik – mint arról a Szabad Európa írt - szóbeli diplomáciai jegyzéket, demarsot fogalmaztak meg az ügyben. Julia Gross német és Jonathan Lacote francia nagykövet kifejtette, „amennyiben Magyarország NATO-tagállamként valóban így áll a közös védelem kérdéséhez, az a katonai szövetség szellemiségével is ellentétes és sértő a többi tagra nézve”. Julia Gross ennél tovább is ment, mivel szerdán este a Vigadóban a német egység napja alkalmából tartott fogadáson hosszan bírálta Magyarország oroszbarát politikáját. Szerinte az Orbán-kormány letért a két nép barátságának útjáról, és sajnálatát fejezte ki, amiért – most először – a magyar kormány részéről senki sem ment el a rendezvényre, hogy beszédet mondjon. Gross színjátéknak nevezte azt is, hogy a magyar kormány több mint egy (valójában bő másfél) évig hátráltatta Svédország NATO-csatlakozását. Ezen kijelentések miatt Szijjártó Péter külügyminiszter bekérette a nagykövetet, mert szerinte „Németország budapesti nagykövete csütörtöki beszédében hazánk szuverenitását sértő módon, súlyosan beavatkozott Magyarország belügyeibe”.
Nem mellékes azonban, hogy mindként nagykövet a saját külügyminisztériumának álláspontját, vagyis a francia és a német kormány véleményét közvetítette. Orbánék viszonya különösen azután mérgesedett el Németországgal, hogy a magyar fél július 5-én (azaz a soros magyar uniós elnökség elején) lemondta Annalena Baerbock német külügyminiszter három nappal későbbre, július 8-ra tervezett budapesti látogatását, ami példátlanul udvariatlan gesztus a vendéglátó ország részéről. A német külügyi tárca jelezte „megdöbbenését”, és szerintük „Orbán Viktor miniszterelnök meglepő és koordinálatlan moszkvai útja miatt nagyon fontos lett volna egy komoly és őszinte személyes megbeszélés a két külügyminiszter között.” Mint kiderült, a magyar fél azért mondta le a találkozót, mert Szijjártó aznap már Pekingbe kísérte Orbán Viktort, aki Hszi Csin-ping elnökkel találkozott. Ezt jogosan értelmezhették úgy Berlinben, hogy a magyar kormánynak Kína már fontosabb partner Németországnál.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen elhangzott Orbán-beszéd is következményekkel járt. A magyar kormányfő ott meghirdette a „gazdasági semlegesség” elvét. Ez a „nagy terv” is hozzájárulhatott a német-francia demarshoz, hiszen a magyar kormányfő úgy beszélt a gazdaságpolitika prioritásairól, mintha nem is lennénk az EU tagjai. Julia Gross ezzel kapcsolatban megjegyezte: „Valóban nagyon hasznos kifejezés, amit a mesterséges intelligencia alkotott meg, a gazdasági semlegesség, ami nem tesz különbséget a gazdasági szabadságot, az innovációt és a jólétet előmozdítók és az azt veszélyeztető szereplők között” – írta az X-en. Nem segítette a kétoldalú viszony javítását, vagy legalább szinten tartását a Fidesz európai parlamenti választási kampánya sem. A magyarországi kormányközeli média ugyanis heteken át attól volt hangos, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke be akarja vezetni a kötelező sorkatonai szolgálatot az EU teljes területén, ami nyilvánvaló hazugságon alapult.
A nagykövet szerdán megfogalmazott bírálata tehát már a jéghegy csúcsa volt. Berlin egyértelmű jelzést akart küldeni arra, hogy elfogadhatatlannak tartja a magyar politika irányvonalát. Ehhez képest Szijjártó Péter a nagykövet csütörtöki berendelése előtt úgy fogalmazott: a „hazánkban szolgáló nagykövetektől minden esetben elvárjuk a tiszteletet, ezért a nagykövet beszéde teljességgel elfogadhatatlan”.
