Orbán Viktor kormányfő és Szijjártó Péter külügyminiszter ünnepel, végre egy külpolitikai siker: a bevándorlásellenes és szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt nyerte meg az osztrák parlamenti választást, majdnem 29 százalékos eredménnyel. Az a politikai erő, amely a Fidesz párttársa a Patrióták Európáért európai parlamenti képviselőcsoportjában. Megy előre a populista úthenger, tavaly Hollandiában győzött a szélsőjobb egy másik „patriótával”, Geert Wildersszel, a fedélzetén. Ez a két eredmény azt jelzi: az európai választók figyelmének középpontjába ismét a menekültkérdés került.
Orbán Balázs politikai igazgató múlt megnyilatkozása óta azonban erős a gyanúnk, hogy a „patrióták” valójában csak addig nevezhetik magukat hazafiknak, szuveréneknek, amíg az európai, nyugati értékrenddel szemben kell meghatározniuk magukat. Egyes pártjaik már kevésbé szigorúak, ha Putyin rezsimjének túlkapásairól van szó, az Ukrajna elleni háború kapcsán sokszor elfelejtkeznek megemlékezni arról, ki volt az agresszor. Nem kívánjuk a patrióták összes pártját leplezetlen oroszbarátsággal vádolni, üdítő volt például júliusban Jordan Bardella, a patrióták frakcióelnökének szavait hallani, aki úgy fogalmazott, „nem hagyhatjuk, hogy az orosz imperializmus feleméssze Ukrajnát”. Igaz, annak a francia Nemzeti Tömörülésnek az elnökéről van szó, amelyik előző vezetője, Marine Le Pen egykor épp Oroszországtól, majd Magyarországtól kapott pénzt a kampányához. Az osztrák FPÖ azonban a Fidesz mellett a képviselőcsoport leginkább oroszbarát tömörüléseihez sorolható. Amikor még Herbert Kickl, az FPÖ jelenlegi vezetője belügyminiszter volt, egy árnyék hírszerző szolgálatot akart létrehozni. Utóbb derült fény arra: a szervezet élére egy olyan személy került volna, aki Oroszországnak kémkedett.
Egész Európára nézve biztonsági kockázatot jelentene, ha Kickl lenne a következő osztrák kancellár. Az FPÖ elnöke rendre visszautasította Putyin autoriter politikájával kapcsolatos bírálatokat, bírálta az Oroszország elleni szankciókat. A FPÖ elnöke Orbán Viktor politikáját tartja példának. Voltaképpen nincs ebben semmi meglepő: egyik elődje, Heinz-Christian Strache a világhírűvé vált, s a bukását előidéző Ibiza-videóban elismerte: a magyar, pontosabban az Orbán-féle médiaviszonyokat akarja megvalósítani hazájában.
Az FPÖ tehát távol áll attól, hogy demokratikus pártnak nevezhessük. Egyelőre korai lenne kijelenteni, hogy az FPÖ a következő osztrák kormány tagja lesz, de jó esély van rá. Minden a második helyen végzett, Karl Nehammer-vezette Osztrák Néppárt (ÖVP) további magatartásától függ. Az osztrák kancellár jelezte, egy olyan kormányban nem venne részt, amit Kickl vezet, de ha más személyt találna az FPÖ a kabinet irányítására, arra valószínűleg már nem mondana nemet. Elképzelhető lenne ugyan, hogy az ÖVP a szociáldemokratákkal, továbbá a liberálisokkal lépjen koalícióra, de az FPÖ és az ÖVP programjában több az átfedés.
Nehéz kormányalakítás lesz, de nagy összegben nem fogadnánk arra, hogy az alkudozás végén Európa szempontjából minden jóra fordul majd.
Az Osztrák Néppárton Európa szeme, Karl Nehammer határozhat arról, populista kormánya legyen-e Ausztriának