- Nagyszámú közönség, váratlan események

Ahogy arról korábban írtunk, botrányt kavart, hogy a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon két olyan orosz személy – Alekszej Gravickij író és Dmitrij Bak műfordító – is részt vett, akik nyíltan támogatják Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna ellen indított háborúját. Minderről Hetényi Zsuzsa műfordító és irodalomtörténész posztolt, aki ruszistaként utánanézett, kik is képviselik az eseményen az orosz irodalmat. Közben kiderült, hogy a szerzőket nem is kiadók hívták meg, hanem az orosz kultúra magyarországi képviseletéért felelős szervezet küldte őket, amely az orosz követséghez s ezáltal az orosz államhoz tartozik. Az Alekszej Gravickij sci-fi szerző műveit kiadó Metropolis Media nem tudta, milyen gesztusokat tett a háború kitörése óta az orosz író, lapunk megkeresésére pedig megerősítették, hogy a jövőben nem fogják kiadni a műveit. A kiadó ugyanakkor meglepetéssel fogadta, hogy a Gravickij részvételével meghirdetett programnál szervezőként voltak feltüntetve, ugyanis azt nem ők, hanem az orosz képviselet szervezte.

Az ügy kapcsán Gál Katalint, a könyvfesztivált szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnökét is megkerestük, aki úgy reagált, minden beszélgetésnek van magyar szereplője, moderátora, aki ismeri az adott résztvevőt, valamint óva intett mindenkit attól, hogy ilyen módon kezdje el szemlélni egy könyvfesztivál résztvevőinek összetételét. – A fesztiválon szakmai és nem politikai kérdések mentén folynak majd a diskurzusok, viszont, ha például Hetényi Zsuzsa úgy érzi, a szombati eseményükön föl szeretne szólalni a történtek miatt [ahogy azt posztjában ígérte], tegye meg, hiszen fontos a kérdés – mondta. Hetényi Zsuzsa későbbi nyílt levelében ezen megszólalásra úgy reagált: „Mindenekelőtt szögezzük le, hogy a háború elleni tiltakozás nem politikai, hanem morális kérdés, és ezt a határvonalat élesen meg kell húzni. Nagyon élesen. Mert összemosásuk veszélyes.”

A választás szabadsága

Ott voltunk a szombat esti eseményen, de azt megelőzően is akadt felszólalás az orosz résztvevők ellen. Az Index írt arról, hogy Mihail Zigar Az Ukrajna lerohanásáig vezető út és Iulian Ciocan És reggel jönnek az oroszok című, az Athenaeum Kiadó gondozásában megjelent köteteinek bemutatóján Sz. Bíró Zoltán filozófiatörténész, Oroszország-szakértő úgy fogalmazott: nem tudja megérteni, miért kellett a két kifogásolt embert egy magyarországi, budapesti könyvfesztiválra meghívni, és hangoztatta, hogy ezzel szemben nagyon helyes, hogy Mihail Zigar könyve itt van az eseményen. – Egy olyan ember kötetét sikerült magyarra fordítani, aki sokak számára lehet példa arra, hogyan őrizhetjük meg erkölcsi integritásunkat rendkívüli körülmények között, akár azon az áron, hogy el kell hagynunk az országot – mondta, hozzátéve, hogy számos jeles orosz író hagyta el az országot 2022-ben, a háború megkezdése után. A történész elmondta, az ellenzéki orosz értelmiség, az írók egy része hallgat. Akik felszólaltak a rezsim és a háború ellen, azoknak a könyveit Oroszországban levették a könyvesboltok polcairól, kivonták a könyvtárak kínálatából, és tudni lehet, hogy a honoráriumukhoz és a magánszámlájukhoz sem férnek hozzá. Sz. Bíró Zoltán mindkét hozzáállást meg tudja érteni.

Az eseményen jelen volt az És reggel jönnek az oroszok című könyv szerzője, Iulian Ciocan moldovai szerző, aki disztópiatörténetet írt Moldova orosz megszállásáról. – Kétféle polgár létezik nálunk: akik félnek attól, ha az oroszok bejönnek az országba, és azok, akik nem. Én az előbbihez tartozom – fogalmazott Ciocan, aki a beszélgetést vezető Nyáry Krisztián kérdései kapcsán elmondta, rokonszenvezik az olyan értelmiségiekkel, mint amilyen Zigar – derült ki a portál tudósításából.

Tájékozódás és a ló túloldala

Épp a hétkor kezdődő Körbeolvasás előtt zajlott az egyik ukrán program, egy kétnyelvű (ukrán-magyar) versantológia bemutatója, mely költők saját háborús élményeik alapján megszülető verseit tartalmazza. A KöltŐrség kötetbemutatójának végén az egyik szervező (valószínűleg a Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesülettől) kifejezte boldogságát a nagyszámú érdeklődő közönség láttán és megköszönte a szolidaritást az ukránok mellett, majd – feltehetően Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatójának nagy port kavaró kijelentése nyomán – 1956-ra utalva a „Ruszkik, haza!” jelszót emlegette, és kijelentette, a hazát meg kell védeni.

A környező országok irodalmáról és tágabban véve az irodalom helyzetéről is eszmét cseréltek a Bázis-stand szombat esti eseményén, a beszélgetés résztvevői: Akos Doma, Deák Renáta, Hetényi Zsuzsa, Mészáros Tünde és a moderátor, Nádori Lídia műfordítók voltak. A Körbeolvasás elnevezésű programon szakmai kérdések mellett [ezekről lapunk 11. oldalán írunk] jócskán szó esett a két orosz személy jelenlétének ügyéről.

– jelentette ki Hetényi Zsuzsa, aki úgy látja, bár ő nem a környező országok nyelveit fordítja, lényegében már szomszédi közelségbe kerültünk a jelenlegi Oroszországgal. Szerinte van némi kultúrpolitikai párhuzam: például hasonlóan ködös, hogy egyes műveket miért ér el a fóliázás, a megbélyegzés, a támogatásmegvonás. – A szovjet kultúra tanulmányozásából pontosan tudom, a terror lényege, hogy ne legyen egyértelmű, mit nem szabad, mitől kell félni, és akkor mindentől lehet félni. – Az irodalomtörténész hangsúlyozta, hogy nem az adott programot jegyző Magyar Műfordítók Egyesületének nevében, hanem a saját nevében beszél mindezekről, és azért tartotta fontosnak, hogy megszólaljon, mert többet tud erről a dologról, mint mások. Újfent felemlegette, hány meg hány kiváló emigrációban élő orosz szerzőt lehetett volna bemutatni a könyvfesztivál közönségének, például a hétvégén párhuzamosan zajló PesText vendége Szergej Tyimofejev lett. – Az orosz irodalomnak itt kell lennie, csak ne képviseljék olyanok, akik most itt voltak, illetve talán ne a magyarországi orosz kulturális intézet szervezze és hozza el őket – zárta szavait. A megszólalás kapcsán Nádori Lídia megerősítette azt, amiről korábban nyilatkozott Hetényi: a Magyar Műfordítók Egyesülete olyan tagokkal van tele, akik mélyrehatóan ismerik más országok irodalmát, kulturális életét, nagyon szívesen állnak rendelkezésre olyan kérdésekben, mint például milyen alkotót, szakembert érdemes meghívni hazánkba.

A Körbeolvasás eseményén szó esett az irodalom cenzúrájáról is, ami kapcsán Hetényi Zsuzsa elmondta, félelmetes hírek érkeznek Amerikából, a PEN Club hírleveléből tájékozódva megtudta, hogy jelenleg már 3000 könyv van az USA-ban, amelyet kitiltottak az egyetemi könyvtárakból. Akos Doma Németországban élő műfordító a téma okán elmondta, lényegében a politikai korrektség jegyében megalakult egy hivatal Németországban, ahol anonim módon föl lehet jelenteni könyveket a bennük szereplő tartalom vagy szóhasználat miatt. – Odáig fajult a dolog, hogy Karl May-t, akinél pozitívabban alig ábrázolták az indiánokat, feljelentették ennél a szervezetnél. – Akos Doma szerint annyira túlzásba vitték Németországban a kvótarenszert, hogy az már megmérgezte az irodalmi légkört. Az ember már nem tudja, mit szabad és mit nem, ráadásul az anonim feljelentés teljesen a totalitárius rendszerekre emlékezteti a szerzőt, aki szerint a díjakon is az látszik, hogy az író személye, származása, ideológiai hovatartozása számít, nem a munkája.

Lemondó oroszok, jemeni vízum

Feltehetően az események hatására pénteken az orosz stand egyik eseményét, melyen magyar kiadóknak orosz könyveket ajánlottak volna, lemondták – minderről Hetényi Zsusza tájékoztatott a Facebookon, aki később hozzátette, érdeklődő is csak ő volt, úgy tűnt.

Egy másik fejleményt a 24.hu szúrt ki, miszerint Ahmed Amran jemeni író még szerdán tette közzé, hogy a jemeni Anaween Books két képviselője nem kapott beutazási vízumot Magyarországra, így a szakmai est, valamint eleve a részvételük is meghiúsult. A kairói nagykövetség indoklásában leírta, az utazás oka nem megalapozott, pedig a két delegáltnak aláírt, pecsételt meghívója volt. A bejelentésre rövidesen a Fekete Sas Kiadó is reagált, rámutatva arra, hogy a magyarul író szerzőnek két kötete is megjelent náluk, a hír előtt pedig értetlenül állnak, főleg, hogy ennyire kevéssel az esemény előtt értesültek róla. – Biztosak vagyunk benne, hogy a jemeni Anaween Books és a Fekete Sas Kiadó közös programja a kultúrák közötti kapcsolatot és kölcsönös megértést erősítette volna. Ez a rendezvény a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál tekintélyét is emelte volna. Ilyen vis major helyzetben, amikor a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál hivatalosan befogadta a programot, a keletkezett anyagi kár vajon megtéríthető-e? – tette fel a kérdést a kiadó. A lélek gőze című novelláskötet kapcsán a magyar és az arab nyelv sajátosságairól és az egymásba való fordításról beszélgettek volna a résztvevők.

Bár valóban több szokatlan dolog történt az esemény körül, a 29. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál szemmértékre most volt az egyik legnépesebb. Látszólag minden programon volt kellő számú érdeklődő. A franciák díszvendégsége és az izlandi szerző, Jón Kalman Stefánsson személye is rengeteg embert vonzott a Millenáris épületeibe, ahol a beszélgetéseken lényegi kérdések kerültek elő.