Megújult külsővel, egyszerűen áttekinthető, modern felülettel várja látogatóit és felhasználóit a nemzeti hírügynökség honlapja, az mti.hu – adta hírül saját magáról szeptember 2-án az állami Magyar Távirati Iroda (MTI). A közlemény szerint „az olvasók bővebb tartalommal, új szolgáltatásokkal, a szakmai felhasználók pedig modern felülettel és kedvezőbb konstrukcióval vehetik igénybe” a szolgáltatásokat.
A leglátványosabb változás, hogy – az ingyenesen elérhető verzióban – az eddigi klasszikus hírügynökségi formátum helyett a megújult külső egy hírportálra emlékeztet.
Ez némiképp meglepte Polyák Gábort, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetőjét, aki lapunk érdeklődésére úgy fogalmazott: – A megújult, hírportálszerű felületre semmi szükség, hiszen egy hírügynökség feladata nem a végső hírfogyasztók, hanem újságírók, különféle szerkesztőségek, tartalomkészítők kiszolgálása.
A megjelenés átalakításánál fontosabb, hogy – a kormányzati politikai igényeket szívesen kielégítő – MTI változtatott több szolgáltatás hozzáférésén is. Bár a távirati iroda azt írta, hogy „egy gyors és egyszerű regisztrációt követően még szélesebb hírkínálatot érhetnek el a felhasználók, térítésmentesen”, ez nem teljesen helytálló. A legfontosabb változás az, hogy módosult az archívum elérhetősége. Míg eddig az utóbbi tíz év hírei között is szabadon kutathatott bárki egy ingyenes regisztrációt követően, most ezt már nem lehet megtenni. Most fizetés nélkül csak a 10 évnél régebbi híreket lehet megnézni, az elmúlt tíz esztendő tudósításaiért fizetős regisztrációra van szükség. Így azok a kutatók, újságírók, szerkesztők, elemzők, akinek nincs pénzük előfizetésre, az MTI alapján már nem tudják például szembesíteni a politikusokat korábbi kijelentéseikkel, állításaikkal.
Az átalakítások miatt megkerestük az MTVA-t és a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-t, s többek között arra voltunk kíváncsiak: miért szakítottak az ingyenesen elérhető verzióban az eddigi, klasszikus hírügynökségi formátummal, miért tértek át a hírportál-jellegre? Miért nem maradtak ingyenesek az archívum utóbbi tíz évének hírei? Mennyibe kerül a fizetős regisztráció, differenciálnak-e a szerkesztőségek és a magánfelhasználók között? Korábban hányan használták az MTI ingyenes archívumát? Mekkora bevételt várnak a fizetős szolgáltatásokból, mennyibe került az átalakítás? Nem gondolják-e, közszolgálati feladat lenne, hogy bárki elérhesse a korábbi tudósításokat?
A Duna Médiaszolgáltató – megismételve, hogy álláspontja szerint a korábbiakhoz képest több extra szolgáltatással, tartalommal fogadják a látogatókat – jobbára kitérő válaszokat adott kérdéseinkre. Azt írták, hogy a korábbi archívumi felületen nem a teljes MTI-kiadás szerepelt, csak annak egy szűkebb válogatása, az új mti.hu regisztrált oldalán viszont a korábbiaknál több hír és fotó érhető elő, ráadásul 30 nap helyett már 365 napig. Arra viszont nem tértek ki, hogy miért tették fizetéssé az utóbbi tíz év híreit, és miért épp az utóbbi évtized, a NER-korszak nagy részét lefedő tudósítások elérhetőségét szűkítették.
Az anyagiakkal kapcsolatos kérdéseinkre egyáltalán nem reagáltak: nem tudták, vagy akarták közölni azt sem, hogy mekkora bevételt várnak az utóbbi tíz év híreinek fizetőssé tételétől, egyáltalán készült-e erre bármilyen pénzügyi terv.
Beszéltünk a magyar hírügynökség több munkatársával, akik az eddigi tapasztalatok alapján nem tudták megítélni, hogy romlott-e az új mti.hu portálon egy átlagos hírfogyasztó, alkalmi vagy regisztrált látogató, illetve a hírcsomagok valamelyikére előfizető médium hozzáférése, keresési lehetősége a hírügynökségi anyagok között. Annyit megemlítettek, hogy hozzájuk is eljutott, a megújult felületen sokkal nehezebb keresni, jellemzően az archívummal kapcsolatban érkeztek negatív visszajelzések. Többen megjegyezték, hogy a régi mti.hu-n a hírek időrendi sorrendben jelentek meg, tehát az olvasó vagy felhasználó biztos lehetett abban, hogy nem maradt le semmiről, az új felületen ez az átlagos olvasók számára megszűnt.
Azt is megtudtuk, hogy a megjelenésében hírportállá átalakított új mti.hu-t egy külön csapat kezeli, s állítólag ők válogatják, hogy egy-egy rovat hírei közül mi látszódjon a hírportál nyilvános felületén. A 6-8 fős csapatot részben néhány éve érkezett „ejtőernyősökből” rakták össze, akik korábbi pozícióikban – ahogyan jellemezték őket – majdhogynem outsiderek voltak, igazi szakmai tapasztalatra nem tettek szert. Azt viszont cáfolták forrásaink, hogy az új felület kialakításánál a hozzáférés szűkítése lett volna a cél, hiszen a felületre csak a „politikailag” sokszorosan ellenőrzött hírek kerülhetnek ki.
Az archívum mellett az változatlan maradt, hogy ingyen is elérhető a friss hírek egy része, de sok tartalomért fizetni kell. Polyák Gábort jogász-kommunikációs szakember szerint azzal önmagában nincs gond, hogy a komolyabb tartalmakért áldozni kell. Igaz, emlékeztetett, 2010-től épp azért lett ingyenes az MTI több szolgáltatása, hogy hatékonyabban juttassák el a kormánypropagandát a rádiókhoz, lapokhoz, portálokhoz: ennek hatására ott is elkezdték használni a hírügynökségi anyagokat, ahol ezt előtte pénzügyi okok miatt nem tehették meg. (Az ingyenes MTI-hírek megjelenése nyomán lehetetlenült el az addig népszerű, kormánykritikus Független Hírügynökség – a szerk.)
A hírszolgáltatás kapcsán Polyák Gábor szerint az az igaz baj: az elmúlt években sokszor bebizonyosodott, hogy az MTI pont ugyanúgy működik, mint az állami propagandagépzet többi része. – Annak a minimális feladatnak felel meg az MTI, hogy híreket ad ki, ám a valós célt, a minőségi hírszolgáltatást egyáltalán nem teljesíti – összegzett a szakember.
