egészségügy;kutatás;Ipsos;egészségügyi ellátás;

Képünk illusztráció

- A magyarok többsége szerint túlterhelt az egészségügy, rossz az ellátás, és sokat kell várni az időpontokra

Az Ipsos kutatása alapján 47 százalékuk úgy véli, a helyzet csak romlani fog.

Magyarország az a hely, ahol a legkevésbé valószínű, hogy az egészségügyi ellátást jónak értékelik a lakosok – írja a 24.hu az Ipsos friss nemzetközi kutatásának eredményei alapján. Hazánkban ugyanis a válaszadók mindössze 12 százaléka mondta azt, hogy jó az egészségügyi ellátás, míg 58 százalék rossznak találta azt.

Ráadásul a felmérés alapján a magyarok a jövővel kapcsolatban is pesszimisták:

47 százalék vélte úgy, hogy az ellátás tovább romlik majd.

Azzal kapcsolatban, hogy mennyire tekintik veszélynek az egyes egészségi bajokat, a magyarok

  • a legnagyobb arányban (38 százalék) a rákot nevezték meg,

  • a második helyen a mentális egészség szerepel,

  • a harmadik a stressz,

  • ezt követi a túlsúly,

  • majd a kábítószer-használat következik.

A válaszadók számára elérhető egészségügyi szolgáltatások színvonalával kapcsolatban az összes vizsgált helyszínen a megkérdezettek 44 százaléka jó értékelést adott, 21 százalék pedig rosszat. A legelégedettebbek a malajziaiak, ott a megkérdezettek 66 százaléka adott kedvező választ, míg a lista végén a magyarok állnak: hazánkban mindössze 12 százalék mondta azt, hogy jó ellátást kap, 58 százalék pedig rossz minősítést adott. A felmérésben részt vevő másik közép-európai országban, Lengyelországban is hasonlóan vélekedtek, bár ott nagyobb volt a semleges válaszok aránya, és alacsonyabb a kisebb-nagyobb mértékben elégedetleneké.

A 24.hu összevetette a magyarok és a lengyelek válaszait, ezzel kapcsolatban pedig kiemelte,

  • a magyarok 78 százaléka egyetértett azzal, hogy túlterhelt az egészségügy, és a lengyelek 73 százaléka is hasonlóan gondolkodik, ami jelentősen nagyobb arány, mint az összes megkérdezett ország átlaga.

  • mindkét országban 80 százalék felett mondták azt, hogy túl sokat kell várni az időpontra.

  • annál az állításnál már nagyobb különbség mutatkozott, mely szerint sokaknak nem telik színvonalas egészségügyre: a magyarok 86, a lengyelek 77 százaléka értett egyet ezzel.

  • a magyarok az átlagnál bő tíz ponttal kisebb arányban (47 százalék) értettek egyet azzal, hogy kötelezővé kell tenni a súlyos fertőző betegségek elleni védő oltásokat, igaz, mindössze 27 százalék utasította el ezt kategorikusan. Lengyelországban az egyetértők aránya 62 százalék volt.

  • „Bízom abban, hogy az egészségügyi rendszer a legjobb ellátást nyújtja a számomra” – ezzel az állítással kapcsolatban a lengyelek is szkeptikusak, csak 31 százalékuk értett egyet vele, a magyarok viszont még ennél is kisebb számban (9 százalék) vélekedtek így.

Az Ipsos által 2024. július 26. és 2024. augusztus 9. között végzett, 31 országra kiterjedő felmérésben Magyarország 500 fős mintával szerepelt.

Budapesten mutatkozik meg először a gyakorlatban, hogy a Tisza Párt mennyire kormányzóképes, mennyire szervezetképes és mennyire tud kompromisszumokat kötni - véli Ágh Attila.