A közösségi médiában megjelenő, idealizáltnak és elvártnak mutatott nők és férfiak negatív testképtudatot okozhatnak, étkezési zavarokhoz és mentális egészségügyi problémákhoz is vezethetnek, derült ki egy tavaly közzétett, 17 ország 50 tanulmányát áttekintő jelentésből. Az ilyen típusú tartalmak talán ártalmatlanok egyetlen videóként, de problémásak lehetnek, ha ismétlődően nézik őket, pláne a tizenévesek számára. Ugyanis hajlamosak vagyunk – a tinédzserek még inkább – összehasonlítani magukat az online térben megjelent hölgyekkel, urakkal, és ideális testtípusnak vélni az övékét, magunkat pedig leértékelni, ha a tükörben nem az a kép néz vissza, ez viszontg súlyos önértékelési problémához, öntárgyiasításhoz vezethet. Az új szabályozás lényege, hogy a Youtube videóajánlásaiban nem vezeti a nézőket olyan egészségügyi és fitnesz videók felé, amelyek elvártnak mutatnak be egy fajta testtípust. A platform az Amerikai Egyesült Államokban tavaly már bevezette ezt a „tinédzservédő” funkciót, most Európára akarják kiterjeszteni. Korlátozzák az olyan videók ismételt ajánlásait, amelyek idealizálnak bizonyos edzettségi szinteket, súlycsoportokat, fizikai jellemzőket vagy társadalmilag agresszívek, azaz megfélemlítést vagy harcot mutatnak. A közösségi média videói leginkább a lányokat, a nőket, a túlsúlyos embereket és azokat befolyásolják nagyobb mértékben, akiknek eleve negatív az önképük, kicsi az önbizalmuk, elégedetlenek magukkal. Akik jól érzik magukat a bőrükben, elégedettebbek és magasabb a közösségi média műveltségük, tehát tisztában vannak annak torzító, túlzó és üzletileg motivált hátterével, azokat kevésbé érinti. Az új irányelv része az is, hogy a YouTube átirányíthatja az embereket krízisforródrótokra, azaz amikor öngyilkossággal, önkárosítással vagy étkezési zavarokkal kapcsolatos dolgokra keresnek rá, ilyen videókat néznek, akkor a platform segítő telefonszámokat vagy oldalakat ajánl.
Az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló, 2022-ben elfogadott törvénye arra is felszólítja a technológiai óriásokat, hogy korlátozzák a gyermekek hozzáférését olyan tartalmakhoz, amelyek károsíthatják egészségüket, fizikai, mentális és erkölcsi fejlődésüket.
Kiss Kinga gyermekklinikai szakpszichológus szerint ha minden népszerű felületen a szenzitív témák mellé járulékosan odateszik a krízisben hívható számot vagy bármilyen online elérhetőséget, az remek kezdeményezés. „A reklámipar nagyobb része tolja még az idealizált testképet, a minden csillivilli és extraszuper életérzést, amit egy bögre ital vagy egy falat bármivel elérhet bárki, de egyrészt a mai tinik már átlátnak ezeken, tudják, hogy van különbség reklám és valóság között, másrészt számos kezdeményezés létezik már a pozitív testkép kialakítására is. Maguk a fiatalok is gyártanak ilyen videókat és segítik egymást. Erős, összetartást, támogató attitűdöt tapasztalok lányok között, például az önelfogadás terén, hogy ne mondjanak devalváló szavakat magukra, a külsejükre pozitív jelzőket használjanak. A TikTokon is számos olyan videó van, ami hús-vér emberként mutatja az embert, felvállalva testi, lelki, szellemi valójukat is, nem elrejtve az esetleges tökéletlenségeket” – magyarázza a szakember. „A modellkövető viselkedés és a társas összehasonlítás erőteljesen jellemzi a tiniket. Ha állandóan olyan tartalmat dobnak fel az internetes felületek, amik szépnek, sikeresnek, jutalmazottnak tüntetnek fel egy nehezen elérhető testalkatot, az a többségben azt alakíthatja ki, hogy ő vesztes, hiszen nem így néz ki. Pedig lehet, hogy a szándék pont az inspirálás és a motiválás, csak a megvalósítás hatása sokszor félremegy. Ráadásul az, hogy kitartóan, keményen meg kell küzdeni a hosszú vagy középtávú célokért, és hogy ez egy hosszabb folyamat, pont nem látszódnak ezekben a videókban, mivel 10-20 másodpercbe nem fér bele. Sokféle testalkatot, nem csak a két végletet kellene látnunk, a diverzitás fontos lenne. És az is, hogy a szülő fogyassza együtt a netes tartalmakat a gyerekkel, tudjanak beszélgetni róla” – mondja Kiss Kinga.
Nincs baj a fitneszedzők, testkultúrából élők ismeretterjesztő, életmód tartalmaival addig, amíg nem saját külsejüket állítják egyedüli követendő példaként. Meg addig, amíg a soványság és az egészség közé nem tesznek egyenlőségjelet. Tudatában kellene lenniük, hogy példaképként is tekinthetnek rájuk, ezért hiteles és valós tartalmakat kellene készíteniük. Épp ez a probléma a filterekkel ellátott, szétretusált, agyonsminkelt, magukat szupersztárként kezelő influenszer lányok fotóival, videóival, mert ezek elérhetetlen vágyálmokat keltenek, amik ha nem teljesülnek – márpedig az esetek többségében nem válnak valóra –, akkor a csalódás sokszor nagyon negatív önképbe csúszik.
