Az elmúlt napokban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a hazai energetika minden főbb témájában megismételte a valósággal szakértők szerint kevéssé érintkező propagandafordulataikat. Bár két éve külön Energiaügyi Minisztérium is létezik, mégis a fideszes politikus nyilatkozik a legtöbbet a témában, mert Magyarország energiahordozóinak jó részét, a kormányígéretek dacára, változatlanul külföldről veszi.
Szijjártó Péter a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) hétfői, bécsi ülésén, az MTI tudósítása szerint, úgy vélte: a Paksi Atomerőmű orosz bővítésével a „racionalitás, a józan ész és a békés egymás mellett élés reményét" hoznák vissza a világpolitikába. Kétségtelen: bár az orosz nukleáris ipar is részt vállal Putyin Ukrajna elleni támadásának pénzeléséből, a két új paksi blokk orosz kivitelezhetőségének megtartása érdekében az Orbán-kabinet két éve következetesen gáncsol mindennemű, az orosz ágazattal szembeni uniós szankciós tervet. Szijjártó Péter a – normál működés közben tényleg szén-dioxid-kibocsátás-mentes – nukleáris eljárást újfent zöldnek nevezte. Az EU fennmaradó hányadán ugyanakkor más a „racionális”. Finnország az Ukrajna elleni orosz támadás után röviddel felmondta az orosz államnak az ottani atomerőműépítésre adott megbízását. Bár a fukusimai nukleáris baleset óta egyes tagállamok atomellenessége kétségkívül enyhült, e tárgyban orosz megbízás szóba se kerül. Az atomenergia beláthatatlan veszélyességét ugyanakkor mi sem bizonyítja inkább, mint hogy a NAÜ feje most leginkább az ukrán és orosz frontvonalakon fekvő blokkok miatt fő. Szijjártó Péter, a nyugati cégek részvételét kiemelve, részletesen beszámolt a paksi „munkák” állásáról is, kijelentve, hogy „az első beton még idén lekerül a földbe”. Azt ugyanakkor újfent elhallgatta, hogy ez utóbbira, ismeretlen okból, két éve nem kapnak engedélyt. Az immár évtizedes késedelmet szenvedő kivitelezést így ma is csak előkészítik. Berlin változatlanul blokkolja a Siemens irányítástechnikai berendezéseinek leszállítását is.
A külgazdasági külügyminiszter ezután a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) főtitkárával, Haitam al-Gejsszel folytatott bécsi tárgyalásai kapcsán ismételte meg úgy valóságtól elrugaszkodott propagandapaneleiket, mint ha azokkal az olajkartell főtitkára egyet értene. A fideszes politikus elpanaszolta, hogy „a közelmúltban Magyarország két szomszédja is politikai alapú döntéseivel hozta nehéz helyzetbe” a hazai kőolajellátás biztonságát. Ezzel bizonyára arra célzott, hogy az ukrán elnök megtiltotta egy orosz cég olajának területükön keresztüli továbbítását. Ám mivel az intézkedés más cégekre nem terjedt ki, az orosz eladók és a magyar-szlovák vevő a beszerzések megingása nélkül megoldotta a helyzetet. Zágrábra Szijjártó Péter vélhetőleg az Adria-olajvezeték szerinte magas szállítási díjai miatt orrol, ám ennek megalapozottságát szakértők nem erősítik meg. Azzal pedig, hogy a kőolajellátás „nem politikai, hanem fizikai kérdés”, vélhetőleg az Orbán-kormány legádázabb bírálói is egyet értenek, még ha ebből ellenkező következtetésre is jutnak.
Orosz és szerb érdek az olajcső
A közelmúltbeli turbulens események felértékelik a magyar és a szerb kőolajhálózat összekötéséről szóló korábbi megegyezést – hangsúlyozta Szijjártó Péter Adrijana Mesarovics szerb gazdasági miniszterrel folytatott szerdai megbeszélései után. Bár a tárcavezető önmagát itt is az ideológia-alapú gazdaságpolitikával szembeni „józan ész” képviselőjeként mutatta be, arról nem ejtett szót, hogy a beruházás alapvetően déli szomszédunk oroszolaj-ellátását segíti. Így azok az értékelések, hogy a szerb cső a horvát versenytársául szolgálhatna, kérdőjelesek. A külgazdasági és külügyminiszter dicsérte Szerbia oroszgáz-továbbításának – kétségtelen – megbízhatóságát és üdvözölte a villamosenergia-összeköttetések tervezett bővítését is.
