A német kormánykoalíció már hónapok óta azon dolgozik, hogy megítélése végre javuljon, aminek alapfeltétele lenne az is, hogy a kabinet pártjai ne hadakozzanak egymással a nyilvánosság előtt. A probléma ennél persze sokkal összetettebb, gazdasági és belbiztonsági természetű is, de az látható, hogy a berlini kabinet minden olyan erőfeszítése kudarcot vall, ami azt próbálja mutatni a közvélemény számára, hogy Scholz csapata márpedig egységes. Sőt, a kormány megítélése rosszabb, mint valaha. A lakosság mindössze három százaléka van még mindig meggyőződve arról, hogy az SPD, a Zöldek és az FDP koalíciója jót tesz az országnak, derül ki az Allensbach Intézet csütörtökön közölt felméréséből. Hogy az FDP-vel és a Zöldekkel való koalíció megítélése mennyire siralmas a lakosság szemében, az is mutatja: amennyiben a keresztény uniópártok alakítanák meg a következő kabinetet, s a liberálisok a Zöldeket és az FDP-t választanák koalíciós partnernek, akkor a válaszadók mindössze három százaléka gondolná úgy, hogy egy ilyen összetételű kormány jót tenne Németországnak.
Más adatok is azt igazolják, hogy a kormánnyal való elégedettség történelmi mélypontra süllyedt, derül ki a Frankfurter Allgemeine Zeitung által közölt közvélemény-kutatásból. A lakosság kétharmada elégedetlen a jelenlegi politikai irányvonallal, és csak tizenegy százalék támogatja. A túlnyomó többség nem hiszi azt, hogy a kormányzás utolsó esztendejében már fontos döntések születnének: éppen egy év múlva, jövő év szeptemberében rendezik meg a parlamenti választást. A németek abban is kételkednek azonban, érdemes-e megvárni a jövő szeptemberi választási időpontot. A lakosságnak ugyanis csak 27 százaléka támogatja, hogy a választásokat a terveknek megfelelően tartsák meg, 51 százalék azonban előrehozott választást szeretne, Kelet-Németországban, ahol különösen népszerű a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) ez az arány eléri a 62 százalékot. Kételkedés jellemzi a koalíciós pártok egyre fogyatkozó támogatóit is. Az SPD szavazói közül csak alig több mint minden második, az FDP-re voksolók közül minden harmadik támogatja a koalíció folytatását.
A koalíciós pártoknak azonban sok vesztenivalójuk lenne egy idő előtti voksolás esetén.
A három párt ugyanis együttesen a szavazatok mindössze 30 százalékát szerezné meg. Az SPD és a Zöldek a választások óta körülbelül minden harmadik szavazójukat vesztették el, míg az FDP közel kétharmadukat. A Zöldek támogatottsága mindössze tíz százalék, az FDP esetében pedig az sem biztos, hogy a párt egyáltalán bejut-e a következő Bundestagba. Az új választások másik vesztese az ellenzéki Balpárt lenne, amely kettészakadása, a Sahra Wagenknecht pártja, a BSW létrejötte miatt aligha nem lenne tényező a következő parlamentben.
Milyen elképzeléseik vannak a németeknek a következő kormányról? A megkérdezettek 44 százaléka úgy véli, hogy a következő kormányt egy nagy pártnak kell dominálnia, s egy kisebb koalíciós partnert kellene megnyernie a kormányzáshoz, 25 százalék viszont egy nagy párt egyedüli kormányzását részesítené előnyben, bár erre semmi esély sincs, hiszen egyetlen párt biztosan nem szerezne abszolút többséget.
Harmincnégy évvel az újraegyesítés után is két Németország létezik, a szélsőjobb messzire lovagol a frusztrációnIgaz, hogy a korábban domináns pártok, a CDU/CSU és az SPD az elmúlt években és a legutóbbi parlamenti választásokon is csak a szavazatok mintegy felét tudták megszerezni, de valójában ennél jóval nagyobb bázisra támaszkodhatnak. Arra a kérdésre, hogy népszerűségi sorrendben rangsorolják az összes nagy pártot, 59 százalék az uniópártoknak adta az első vagy második helyet, 43 százalék pedig az SPD-nek. Egyetlen más párt sem ér el még csak megközelítőleg sem hasonló népszerűségi mutatókat.
Bár a mostani kormány elutasítottsága nagy, ez még nem jelenti azt, hogy a németek egyik pártját sem látnák szívesen egy következő kormányban. A megkérdezettek 29 százalék azt szeretné, hogy az SPD kerüljön be a következő kormányba. Mindössze 16 százalék vélekedett így a Zöldek, és 14 százalék az FDP esetleges szerepvállalásával kapcsolatban. A többség azt szeretné, ha a következő kabinetet a keresztény uniópártok irányítanák: a megkérdezettek 54 százaléka támogatná, hogy a CDU/CSU képviseltesse magát a következő kormányban. Mindössze négy százalék utasítja el ezt a lehetőséget, s ez az SPD esetében sem sokkal magasabb: tíz százalékos. Ezzel szemben a Zöldek, a Balpárt és a BSW szövetségi kormánybeli részvételének elutasítottsága 29-35 százalék között mozog. A szélsőjobboldali Alternatíva Németország (AfD) esetében pedig 54 százalék nyilatkozott úgy: semmi esetre sem szeretné, hogy a párt bármiféle szerepet vállaljon a követkető berlini kabinetben. Csakhogy ez az elutasítás elsősorban a nyugatnémetek véleményét reprezentálja.
A lehetséges koalíciós kormányok közül a legnagyobb támogatottsága a CDU/CSU és az SPD nagykoalíciójának van, ezt a megoldást a válaszadók 29-a szeretné.
A megkérdezettek 24 százaléka ugyanakkor a keresztény uniópártok és az FDP kormányzati együttműködését részesíti előnyben. Ám, mint jeleztük, nem biztos, hogy az FDP bejutna a Bundestagba egy új választáson, de ha bekerülne is, a CDU/CSU-val együtt nem tudna abszolút többségre támaszkodni a Bundestagban.
Az Allensbach szerint a CDU/CSU kapná a voksok 35-36 százalékát, bár a jobbközép pártszövetséghez közel álló intézet általában kissé felülméri az uniópártokat. Más kutatások 31-34 százalék közötti eredményt jósolnak számára, bár kétségtelen, hogy az utóbbi hetekben valamelyest emelkedett a CDU/CSU népszerűsége.
