A Lajta Mosonmagyaróvárnál ma délelőtt tetőzik majd, ez ott a valaha volt mért legmagasabb vízszint, a dunai árhullám tetőzése a mai napon Dunaremete térségében várható, valahol Mosonmagyaróvár magasságában - közölte csütörtök reggeli tájékoztatóján a miniszterelnök.
Orbán Viktor azt mondta, ha a mai tetőzési helyszín és a tegnapi közötti távolságot lemérjük, akkor egy 54-55 kilométeres táv jön ki, ilyen ütemben halad a legmagasabb vízszint. Ausztriában lassú az apadás, így két veszéllyel nézünk szembe. Az első a legmagasabb vízszinttel szembeni védekezés, ez működik. A második a lassú apadás, mert az árvízi káresemények tekintélyes része nem a legmagasabb vízszintnél szokott bekövetkezni, hanem a lassú apadás miatt, a csökkenéskor. Éppen ezért nem szabad figyelmünknek lankadnia a legnagyobb vízszint elhaladását követően sem, mert „utána még bajok lehetnek.”
Túl sok katasztrófaturista megy nézni az árvizet, az ORFK szólt, hogy nem kelleneEgyúttal remélni lehet, hogy Ausztriából nem érkezik további utánpótlás. Növelni kellett a védelem alá vont területek hosszát. A másodfokú védelem alatt álló területeknek a hosszát meg kellett növelni 33 kilométerrel, és a harmadfokú védettség alatt álló területek hosszát 3 kilométerrel, és be kellett vezetni a rendkívüli készültséget 37 kilométeren a Lajta miatt. Ez azt jelenti, hogy mindösszesen 70 kilométerrel növeltük meg a védelem alatt álló területek hosszát - ismertette.
A miniszterelnök kijelentette, Magyarország az árvizek idején kitanulta a védekezés szakmáját, nemcsak a hivatásosok, hanem az önkéntesek is pontosan tudják, hogy mit és hogyan kell tenniük. Jó döntésnek nevezte, hogy megnyitották a Lajtánál a szükségtározót, ez a várakozásoknak megfelelően csökkentette a vízszintet, s továbbra is készen áll még tartalékban egy ideiglenes tározó.
A kormányfő szerint a budapesti védművek elérték a száz százalékos kiépítettséget, így a főváros védelme megoldott, a legérzékenyebb szakaszokon is eredményesen védekeznek. Itt kiemelte a Margit-szigetet, valamint Batthyány téri aluljáró térségét.
Emelkedik a vízszint a Dunán, korlátozzák a villamosforgalmat, a 2-es metró péntektől nem áll meg a Batthyány térenKarácsony Gergely: Minden készen áll a tetőzés fogadásáraJelenleg a Dunakanyarban vannak a legnehezebb helyzetben. Dunabogdányban 95 százalékos, Tahitótfaluban 100 százalékos, és Leányfaluban 97 százalékos a védekezési szint, ez egy nap alatt sokat javult. Várhatóan pénteken a Vác felé vezető 2-es út egyes szakaszait le kell majd zárni. Kismaros kritikus helyzetben volt, de „úgy érzem, hogy ezen túl vagyunk”. Orbán Viktor hozzátette, a hadsereg kivezénylésével lényegében a védettségi szint 100 százalékán vagyunk már.
„Ami eddig volt, az csak ízelítő” – Aki tudott, beszállt a gátépítésbe, szerda délután Kisoroszit már elvágta a víz a külvilágtólA miniszterelnök bejelentette, hogy nyitnak egy ingyenes árvízvédelmi vonalat, amin bejelenthető, ha valaki bajt észlel, vagy munkára szeretne jelentkezni. „Az ország a helyzet komolysága mellett is biztonságban van, sem eszköz, sem élőerőhiányban nem szenvedünk: sőt, önkénteseinknek köszönhetően jelentős tartalékokat is nyilvántartásba tudtunk venni. Ha valami váratlan esemény vagy baleset nem történik, akkor a vizet a mederben tudjuk tartani, és a terveink szerinti rendben, úgy, ahogy azt terveztük, jövő hét közepén az árhullám elhagyja az országot, és utána már csak az árvíz utáni veszedelmekkel kell majd törődnünk” - fogalmazott Orbán Viktor.
Orbán Viktor az árvízhelyzetről: Ismert és várt eseményekre készülünkAz állami média munkatársának kérdésére a kormányfő nem bírt megállni egy jó adag brüsszelezést sem. Mindezt annak kapcsán, hogy Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke felajánlotta az Európai Unió segítségét a térség országainak.
A miniszterelnök válaszában azt mondta, van egy eljárásrend arra az esetre, hogyha valamely országban olyan helyzet alakul ki, mint most Magyarországon. Ezt ilyenkor aktiválni lehet egyoldalú bejelentéssel. „Mi ezt megtettük, ami azt jelenti, hogy elkezdték vizsgálni az Európai Unióban, Brüsszelben, hogy kell-e, lehet-e, milyen segítséget lehet nyújtani – mondta. Ezt követően azzal folytatta, hogy „minden tiszteletem mellett is, ha arra várnánk, hogy Brüsszel kisegítsen bennünket a bajból, akkor nyakig állnánk a vízben. Tehát végezzük el a munkánkat, finanszírozzuk meg a védekezés költségeit, aztán majd egyszer, hogyha ezek a bonyolult brüsszeli eljárások a végére érnek, és nem büntetnek bennünket azzal, hogy nem adják meg a segítséget, ami jár - mert ezek Brüsszelben mind kérdőjeles mondatok - akkor majd érkezik Brüsszelből is támogatás”. Ennek ellenére Orbán Viktor a dolgok pozitív oldalát nézte, mondván „tisztelettel köszönjük Brüsszelnek, hogy legalább gondoltak ránk.”
Egy kérdésre válaszolva közölte azt is, semmiféle plusz kiadással nem kell számolni, mivel a költségvetésben folyamatosan megtervezik a rendkívüli eseményekhez szükséges kiadások pénzügyi fedezetét. Beszélt továbbá arról is, hogy rendezni kell a vízügyesek bérezését is, ami rendkívül alacsony. Mondhatnám, a vízügyben ez hagyomány, de nem jó hagyomány, hanem rossz hagyomány – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy ezt „nem most kell megvitatnunk, mert most teljesen mindegy, hogy mi a fizetés, mert védekezni kell, és a bajban nem a zseb, hanem a szív számít, az meg a vízügyeseknél rendben van. A zseben kell egy kicsit javítani.”