;

demokrácia;jelentés;IDEA;szabad választás;

Az IDEA jelentése szerint némi reménysugárt jelent, hogy a közelmúltban békés hatalomváltás történt Lengyelországban, Indiában, Guatemalában és Szene­gálban

- Veszélyben vannak a demokráciák, 2023 új mélypontot hozott

Még nem tudni, mi lesz a mérlege a 2024-es „választási szuperévnek”, de 2023 a globális demokrácia mélypontját és a választások hitelességének romlását hozta.

Nem annyira külső, inkább belső tényezőknek köszönhetően veszélybe kerültek világszerte a szabad és demokratikus választások – figyelmeztetett keddi jelentésében a stockholmi székhelyű Nemzetközi Demokrácia- és Választási Intézet (IDEA). Az egyik legelismertebb nemzetközi agytrösztnek számító intézet évente elkészíti jelentését a globális demokrácia helyzetéről. A tegnap nyilvánosságra hozott 2023-as év elemzésében az IDEA arra figyelmeztet, hogy a csökkenő választási részvétel és az egyre inkább vitatott választási eredmények már világszerte veszélyeztetik a választások hitelességét.

A Reuters és az AFP hírügynökségek által ismertetett jelentés szerint a 2023-as szabad és tisztességes választásokra vonatkozó alindex ugyanis a legnagyobb visszaesést mutatja, az értékelések 1975-ös kezdete óta. Nem egyszeri, véletlen jelenségről, hanem trendről van szó, hiszen tavaly volt a nyolcadik egymást követő év, amikor csökkent a globális demokrácia teljesítménye. Ilyen tartósan hosszú visszaesésre 1975 óta nem volt példa.

Az IDEA értékelései pontosak, az intézet több mint 100 kritérium alapján osztályozza a demokrácia globális állapotát mutató indexeit, és négy fő kategóriát - képviselet, emberi jogok, jogállamiság és választási részvétel - használ a teljesítmény rangsorolásához. Ezek alapján 2023 volt a mindenkori értékelések szerinti legrosszabb év a szabad és tisztességes választások és a parlamenti felügyelet tekintetében.

Súlyosbítja a helyzetet, hogy a fiatal és a régi, megszilárdult demokráciák egyformán érintettek Európában és Amerikában egyaránt.

„Ez a jelentés felhívás a cselekvésre a demokratikus választások védelmében” – hangsúlyozta a jelentésben Kevin Casas-Zamora, az IDEA főtitkára. Hozzátette: „A demokrácia sikere sok mindentől függ, de teljesen lehetetlenné válik, ha a választások kudarcot vallanak” .

A jelentés szerint az okok sokrétűek. A kormányzati megfélemlítés és a választási folyamat során elkövetett szabálytalanságok, például a választói regisztráció és a szavazatszámlálási csalás egyre gyakoribb. 2008 és 2023 között a globális választási részvétel 10 százalékponttal, 65,2 százalékról 55,5-re esett vissza. Világszerte a 2020 és 2024 között tartott választások közel 20 százalékában a vesztes jelöltek vagy pártok egyike elutasította a választási eredményeket. Az agytröszt szerint az elemzett 173 ország közel felében - többek között - „legalább egy, a demokráciát meghatározó kritériumnál” (például a hiteles választások megszervezésének képessége vagy a sajtószabadság védelme) „éles visszaesés tapasztalható”.

A külföldi beavatkozás, a dezinformáció és a mesterséges intelligencia kampányokban való felhasználásának veszélye felerősítette a kihívásokat.

Az IDEA jelentés nagy teret szentel az Egyesült Államoknak, ahol novemberben rendezik a választásokat. Az erős polarizáción túl az USA-nak szembe kell néznie azzal, hogy az amerikai választók egy része nem hajlandó hitelesnek tekinteni a választási folyamatokat és a választási eredményeket, valamint a politikai erőszak legitimációjával - mutat rá a jelentés. A dokumentum emlékeztet: a Capitolium megrohamozását Donald Trump hívei által is az motiválta, hogy Trump nem volt hajlandó elismerni Joe Biden győzelmét. Az amerikaiaknak csak kevesebb mint fele (47 százaléka) véli úgy, hogy a 2020-as elnökválasztás „szabad és tisztességes” volt, az ország továbbra is mélyen polarizált.

Három amerikai mutató csökkent 2015 óta: a választások hitelessége, a polgári szabadságjogok és a politikai egyenlőség.

 Az utóbbi két évben valamelyest helyreállt a demokrácia, de a Trump ellen júliusban elkövetett merénylet rávilágított a továbbra is fennálló kockázatokra – áll az értékelésben, amely a hétvégén elkövetett második állítólagos merénylet előtt készült.

A „szilárd és hiteles” választási rendszerrel kapcsolatos kétségek elvetése nem korlátozódik az Egyesült Államokra, hanem globális jelenség. Amikor a politikai vezetők megtagadják egy választás hitelességének elismerését, vagy kezdeményezik annak eredményének bírósági megtámadását, „fontos üzenetet küldenek a választóknak” - áll a jelentésben.

2020 közepe és 2024 közepe között az IDEA által elemzett országok mindegyikében minden ötödik választás eredményét elutasította a vesztes elnökjelölt vagy parlamenti párt, az ellenzéki pártok pedig minden tizedik szavazást bojkottálták.

A jelentés aláhúzza, hogy a háborúk, a globális felmelegedés és a társadalmi egyenlőtlenségek a demokráciák erózióját táplálják.

Egy teljesen demokratikus Oroszország soha nem szállta volna meg Ukrajnát, mert elegendő ellenőrzés és egyensúly lett volna ahhoz, hogy ezt megakadályozza egy demokratikus politikai rendszer.

 – Mindannyian szüntelenül az európai biztonságról beszélünk, és remélem, rájövünk, hogy a demokrácia támogatása kulcsfontosságú eleme minden jól átgondolt biztonsági stratégiának– hangsúlyozta az AFP-nek nyilatkozva Kevin Casas-Zamora főtitkár.

A kedvezőtlen jelenségek dacára a jelentés szerint van némi reménysugár: a közelmúltban Guatemalában, Indiában, Lengyelországban és Szenegálban tartott, békés hatalomváltással járó választások azt mutatják, hogy az embereknek még mindig van beleszólásuk a folyamatokba, hangsúlyozta az IDEA főtitkár. 

2024 választási szuperévnek számít, mert a föld lakosságának fele járul az idén az urnákhoz. A vonatkozó értékelést jövőre adja ki az IDEA. 

Eleni Kounalakis elég jól ismeri az amerikai alelnököt és azt a magyar miniszterelnököt is, aki sötét eszközöket használt fel az emberek megalázására és megfélemlítésére.