rezisztencia;szuperbaktériumok;

A ­kutatók egyik legna­gyobb feladata az AMR-baktériumok elleni küzdelem

- Gyilkolnak a szuperbaktériumok

Miközben a gyermekek körében figyelemre méltó arányban csökkent a fertőzéses betegségek következtében elhunytak aránya, a 70 évek fölöttiek között másfélszeresére nőtt a szupermikrobák miatti halálozás. Az ENSZ lépéseket tervez az ügyben.

A szuperbaktériumok több mint 39 millió embert fognak megölni 2050-ig, a legnagyobb arányban az idősebbek körében fognak pusztítani, állítja a Globális Antimikrobiális Ellenállás Kutatása (Gram) projekt, amely a Lancet című brit orvosi lapban jelent meg, és 500 kutató részvételével készült. A szuperbaktériumok olyan kórokozók, amelyek ellenállóképességet fejlesztettek ki az antibiotikumokkal szemben, így nehéz - vagy lehetetlen - őket leküzdeni, sem az emberi szervezeten belül, sem azon kívül. Miközben a nagyon fiatal gyerekek körében egyre kevesebb a gyógyszereknek ellenálló baktériumok miatti haláleset - ami a higiéniás viszonyok javulásának és az egyre jobb oltottsági aránynak köszönhető - nagyszüleik körében a trend megfordult.

A gyógyszereknek ellenálló mikrobák a XXI. század közepére várhatóan 1,91 millió embert fognak direkt módon halálosan megfertőzni a világon, ez a szám 2021-ben 1,21 millió volt. Azoknak a haláleseteknek a száma, amelyekben valamilyen szerepük van, 4,71-ről 8,2 millióra fog emelkedni. A Gram az első olyan projekt, amely ezt a világtrendet elemzi: a kutatók 1990-től 2021-ig a haláleseteket alapul véve 204 országot és területet vizsgáltak, ebből vonták le 2050-ig tartó következtetéseiket. Az is kiderült, nem csak az új antibiotikumokkal, de a jobb egészségügyi ellátással és a fertőzések hatékonyabb megelőzésével is több millió halálesetet lehetne megakadályozni.

“Az antibiotikumok a modern egészségügy sarokkövei, ezért az ellenük való rezisztencia adja az egyik legnagyobb okot az aggodalomra” - mondta a Guardiannak Mohsen Naghavi, a Washingtoni Egyetem Egészségügyi Felmérések Intézete kutatója, a tanulmány vezető szerzője. Az ENSZ e hónapban tartandó 79. Nagygyűlése New York-ban éppen ezért már másodszor szentel magas szintű találkozót az antimikrobiális ellenállásnak (AMR), emely lehetőséget biztosít a világ vezetőinek, hogy együttesen tegyenek a fenyegető veszély ellen. Várhatóan megerősítik azt a májusban kelt politikai deklarációt, amely azt célozza, hogy 2030-ra tíz százalékkal csökkentsék az AMR miatti halálesetek számát.

Ez nem tűnik lehetetlennek, tekintve, hogy az öt év alatti gyermekek körében az AMR miatti halálozások 488 ezerről 193 ezerre csökkentek 1990 és 2022 között, és 2050-re újabb feleződés várható. Ugyanakkor a halálesetek minden más csoportban emelkedtek, és további növekedés várható, különösen feltűnően a 70 éven fölöttiek körében: a jelenlegi 510 ezer körüliről 1,3 millióra nőhet a várható esetszám. Ennek oka, hogy az idősebbek kevésbé ellenállók a fertőzésekkel szemben, ráadásul a szuperbaktériumok főleg kórházakban fordulnak elő, ahol szintén nagyobb az idősek aránya, és az olyan krónikus betegségek, mint a diabétesz és a szívbajok aránya is nagyobb náluk, ráadásul a társadalom egésze is gyorsan öregszik. A vakcinák sem olyan hatásosak az idősebbeknél, mert a kor előrehaladtával az immunrendszer is romlik, így ők jobban kitettek az antibiotikumok elleni reakcióknak.

A legnagyobb számban a dél- és kelet-ázsiai országokban és a szubszaharai területeken várhatók a halálozások. Eddig is ezek voltak az AMR-nek leginkább kitett területek, tehát az intézkedések is itt hozhatják a legjobb eredményeket.  

Szóismeretükben még a doktori fokozattal rendelkező anyanyelvi beszélőket is maguk mögé utasítják a nagy nyelvi modellek - derül ki az ELTE kutatásából.