Mintha nem lenne elég gondja a német kormánykoalíciónak, most épp az árvíz okoz súlyos problémát. A szociáldemokraták három évvel ezelőtti választási győzelmében nagy szerepe volt a természeti katasztrófának: a favoritnak tartott keresztény uniópártok kancellárjelöltje, Armin Laschet a nyári árhullámnál jóízűen vigyorgott a dráma helyszíne mellett, miközben többen szinte mindenüket elvesztették az érintett régióban. Biztosan nem a bajba jutottakon nevetett, de ez a kép annyira bevésődött a németek tudatába, annyira felbőszítette őket, hogy inkább az SPD-re szavaztak.
Scholznak most is nagy szüksége lenne egy adag szerencsére, de már nem a győzelemhez, hanem a politikai túléléshez. A kabinet rossz szériában van, az SPD, a Zöldek és a liberális FDP alkotta koalíció munkáját még a németek negyede sem támogatja. Válságok sora rázza meg Németországot, aminek fő oka a stagnáló gazdaság. A koalíció számára csapást jelentett, hogy az alkotmánybíróság tavaly novemberben megtiltotta 60 milliárd euró átcsoportosítását a költségvetésben. Ezt a lyukat máig sem sikerült teljesen befoltozni.
A szociáldemokraták addig képtelenek kikecmeregni a válságból, amíg nem képesek tudatosítani a választókban: továbbra is ők jelentik a garanciát arra, hogy Németország szociálisan erős állam maradjon. Jóléti intézkedésekre azonban csak akkor lenne lehetőség a jelenlegi költségvetési helyzetben, ha lazítanának az alkotmányban is rögzített adósságféken, ami előírja, hogy a szövetségi büdzsé hiánya nem haladhatja meg a GDP 0,35 százalékát. Mivel a gazdaság nem növekszik, 2023-ban 0,3 százalékkal csökkent és az előrejelzés szerint 2024-ben is jó, ha 0,2 százalékkal nő, ezért csak további eladósodás révén lehetne támogatni a rászoruló rétegeket. Az adósságfék lazításáról azonban a liberális FDP hallani sem akar. A költségvetési nehézségek nem csak az Ukrajna elleni agressziót követő inflációra, az orosz energiahordozókról való leválás, a megújuló energiára való átállás következményeire vezethetőek vissza. A gazdaság számára oly fontos német autógyártás szintén nehéz helyzetbe került a kínai konkurencia miatt. A VW eladásai drámaian visszaestek az ázsiai államban.
A sokszor egymásra épülő válságokat nem lesz könnyű kezelni többek azért, mert részben nemzetközi körülményekre vezethetőek vissza. Ha például a jövő évi választás után új kormánya lesz Németországnak, aligha kerülne a német gazdaság hirtelen tartós növekedési pályára. Ez gyászos jövőképet vetít előre, hiszen a nehézségek a szélsőségeknek, elsődlegesen az AfD-nek kedveznek, s a bizonytalankodókat hatékonyan lehet riogatni a bevándorlás veszélyeivel.
Vasárnap Brandenburgban rendeznek választást, s ha Türingia után e keletnémet tartományban is az AfD végez az élen és az SPD második lesz, mind többen követelhetik Scholz leváltását. Mégsem valószínű a kormány bukása. A közvéleménykutatásokat vezető ellenzéki keresztény uniópártok is tudják: ez nem az a pillanat, amikor érdemes lenne átvenni a kormányrudat. Kivált, ha a német ipart ellenségnek tekintő Donald Trump lenne a következő amerikai elnök.