Az ember mindig kívánja azt, amit nem érhet el. Talán száz- meg százezer évvel ezelőtt élt őseink is vágyakozva figyelték az égen suhanó madarakat, próbálták elképzelni, milyen lehet fentről a világ, hogyan borzolhat a szél, égethet a nap, járhat át a szabadság. Ikarosznak a végzetet jelentette a kísértés, a Montgolfier testvéreknek a sikert hozta el, a varázs pedig múlhatatlan.
Magányosan, egy színes gömb alatt szelni a végtelent egyszerre ad arról bizonyosságot, hogy milyen apró, és milyen hatalmas teremtmények vagyunk.
