Hamisak lehetnek azok a brazil államkötvények, amelyeket arra használtak, hogy sok ezer milliárd forint értékű cégeket alapítsanak Magyarországon - hangzott el az RTL híradójának csütörtök esti adásában.
Korábban a G7 gazdasági portál nyomán mi is hírt adtunk róla, hogy a Donor Zrt. 6634 milliárd forintnyi vagyonnal rendelkezik, úgy, hogy a céget tavaly alapították, ráadásul sem bevétele, sem kiadása, sem alkalmazottja nincsen. A rejtélyes vállalkozó érdekeltségében áll a Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt. A két cégben összesen 13 500 milliárd forint vagyon van az elérhető cégiratok alapján. Ezeket elvileg brazil államkötvényben tartja mind a két vállalat.
Létezik egy rejtélyes magyar milliárdos, aki papíron 15-ször gazdagabb Mészáros LőrincnélA csatorna hozzájutott az egyik állítólagos brazil államkötvény beszkennelt verziójához, melyen a magyar cégek tulajdonosának adatai szerepelnek. A dokumentum hosszú lejáratú értékpapírnak tűnik, csakhogy a szakértők véleménye szerint értéktelen. „Minden jel arra utal, hogy ezek az állampapírok hamisak. Viszonylag sok magyarországi szakembertől kértük, hogy alkosson véleményt róluk, és kivétel nélkül azt mondták, hogy egész biztosan hamisak” - magyarázta a G7 portál újságírója, Jandó Zoltán.
A brazil hatóságok az elmúlt években több figyelmeztetést is kiadtak arról, hogy hamisítják a korábbi államkötvényeket. Az eredeti értékpapírok mindegyike egyéves lejáratú volt. A magyar férfi adatait tartalmazó okirat 30 éves futamidejű. A szakértők azt mondták, úgy tűnik, mintha a férfi kötvényén lévő pecsét körül eltávolíthatták volna a feliratokat, majd odanyomtattak egy új szöveget.
A neve elhallgatását kérő, de az ügyet jól ismerő RTL-s forrás úgy tudja, a cégtulajdonos először el akarta adni a papírokat, de miután a vevők rájöttek, hogy hamisak, a férfi inkább cégalapításra használta fel azokat. Elképzelhető, hogy a hivatalos adatbázisokba került nagy értékű cégekre később hitelt akart felvenni. A cégalapítások alatt nem derült ki, hogy az állítólagos brazil állampapírok értéktelenek.
Az ügyvédi kamara elnöke korábban azt mondta, a céges papírokat ellenőrző kollégája nem hibázott, amikor nem ellenőrizte az állítólagos vagyont. Havasi Dezső kifejtette, az ügyvéd és az eljáró jogtanácsos az okirat helyességéért, szakszerűségéért, az ügyfél azonosításáért felel, de nincs lehetősége arra, hogy az általa mondottakat - kevés kivételtől eltekintve - ellenőrizze.
A cégbíróság mind a cégeket, mind a több ezer milliárdos tőkeemelést bejegyezte. A tulajdonos sms-ben azt írta, a magyarországi közhiteles nyilvántartásban benne vannak a cégek, ezen túlmenően „szuverenitása védelme érdekében” nem kíván nyilatkozni. Annyit még elárult, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vizsgálja a cégeket. A Nemzeti Nyomozó Irodához nem érkezett feljelentés, így ott nem nyomoznak az állítólagos 13,5 ezer (!) milliárdos vagyon ügyében
