Tízből csak négy magyar volt előzetesen tisztában azzal, hogy Magyarország látja el az EU Tanácsának soros elnökségét 2024. második félévében – ezzel a megállapítással kezdődik a Policy Solutions felmérése, amely egyebek között azt vizsgálta, hogy mit tartanak a magyarok az uniós tagság legfontosabb előnyeinek és hátrányainak. A személyes megkérdezéssel készült kutatás adatfelvételét a Závecz Research végezte, az 1000 fős minta életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus alapján reprezentálja az ország felnőtt népességét.
A megkérdezettek 80 százaléka szerint az elmúlt húsz évben Magyarország számára az uniós tagság összességében előnyös volt. Politikai preferenciától függetlenül minden csoportban legalább kétharmados többség gondolja így – hangsúlyozta a Policy Solutions tanulmánya, amit Bíró-Nagy András, Molnár Kristóf és Varga Attila írt. Különbségek azért kimutathatók a pártok szimpatizánsai között. Míg a Mi Hazánk szavazóinak 68, a fideszesek 77 százaléka tartotta előnyösnek Magyarország eddigi EU-tagságát, addig a Tisza Párt (87 százalék) és a DK-MSZP-Párbeszéd (86 százalék) esetében ez szinte egyöntetű vélemény volt. (Májusban, a felmérés időpontjában még létezett a hármas baloldali szövetség.)
„Megalakult, aztán szétesett” – A jelek szerint vége az DK-MSZP-Párbeszéd összefogásnakA Policy Solutions korábbi felméréseivel összhangban a magyarok 2024-ben is az Európai Unió által biztosított anyagi forrásokat és az ebből következő gazdasági fejlődés lehetőségét tartják az uniós tagság legnagyobb előnyének (53 százalék). A fizikai határok eltörlése (33 százalék), valamint a külföldi munkavállalás és tanulás lehetősége is a kiemelkedő előnyök közé tartozik (32 százalék).
Az uniós tagság legnagyobb hátrányai között a túlzott szabályozás és a migráció holtversenyben áll az élen a magyarok megítélése szerint (23-23 százalék). A válaszadók tizede ítélte aggályosnak, hogy Magyarország nemzeti szuverenitása csökkent az EU tagjaként. A megkérdezettek 13 százaléka azt is hangsúlyozta, hogy az EU „támadja hazánkat", befagyasztja az uniós forrásokat.
A magyarok 12 százaléka elégedetlen az Oroszország elleni uniós szankciós politikával, 14 százaléka látja úgy, hogy miközben elmaradt a nyugat-európai életszínvonalhoz való felzárkózás, Magyarországon jelentős gazdasági egyenlőtlenségek vannak. Ugyanakkor több mint kétharmados többségben vannak azok (68 százalék), akik szerint a magyar gazdaság profitál az EU-tagságból. Ezzel összefüggésben a legtöbb kritikus vélemény a kormánypártiak (29 százalék) és a baloldali pártszövetséget támogatók (32 százalék) körében található, de körükben is kétharmados az egyetértők aránya. A Tisza Párt és a Mi Hazánk szavazóinak még határozottabb többsége ért egyet az állítással (80, illetve 73 százalék).
A magyarok fele gondolja úgy, hogy több pénz érkezik Magyarországra az EU-ból, mint amennyit befizetünk. Ellenben minden harmadik válaszadó szerint (35 százalék) már nettó befizetői vagyunk az uniós költségvetésnek. A fennmaradó 15 százalék bizonytalan a kérdésben. Három évvel ezelőtt még csak a megkérdezettek 29 százaléka vélekedett úgy, hogy Magyarország több pénzt fizet be az uniós költségvetésbe, mint amennyit onnan kap. Ezt az állítást kifejezetten elfogadják a kormánypárti választók: 54 százalékuk szerint Magyarország nettó befizetővé vált.
A magyar társadalom relatív többsége bízik az Európai Unió Bíróságában és az Európai Bizottságban (47-47 százalék), továbbá az Európai Parlamentben (45 százalék). Mindhárom intézmény esetében jelentősen magasabb a magyarok bizalma, mint a magyar bíróságokban (40 százalék) és az Országgyűlésben (35 százalék)
– hangsúlyozta a Policy Solutions tanulmánya.
Tavaly legtöbben a demokrácia és jogállam védelmét, az unión belüli munkavállalás, a tanulás és utazás szabadságát, valamint az uniós állampolgárok életszínvonalának javítását tartották az EU által leginkább képviselt értékeknek. A sorrend és a preferenciák megváltoztak az előző évhez képest. A magyarok szerint ez a három legfontosabb érték, amit az unió most képvisel: a gazdasági fejlődés, a béke, valamint a demokrácia és jogállam védelme.
A Policy Solutions adatai szerint a legmarkánsabb különbség a Tisza Párt és a Fidesz szavazói között a demokrácia és jogállam védelme, illetve az emberi jogok említésénél látható: előbbit a Tisza-támogatók közel kétszer, utóbbit másfélszer akkora arányban választották, mint a kormánypárti válaszadók. Közben a kormánypárti és ellenzéki oldalon is tovább erősödött az elvárás, hogy az EU a béke értékét képviselje: idén ezt a válaszadók 55 százaléka említette, tavaly 44 százalék, 2019-ben még csak 30 százalék.
Orbán Viktor: Jelenleg nem az EU-s alapértékek, hanem a létkérdések a fontosakAz Európai Unió globális világrendben betöltött szerepéről a magyarok közül a legtöbben (41 százalék) úgy vélik, hogy az EU-nak a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok globális védelmezőjének kellene lennie. A demokratikus értékek védelme mellett sokan gondolják, hogy az EU-nak egységes gazdasági blokként kellene működnie a világgazdaságban (35 százalék).
A magyar társadalom számára kiemelkedő jelentőséggel bír az egészségügy fejlesztése: ezt a válaszlehetőséget több mint a válaszadók fele (53 százalék) említette a három legfontosabb terület egyikeként. Emellett a magyar oktatás és tudományos élet fejlesztése (29 százalék), a hátrányos helyzetű magyarországi régiók, leszakadó települések felzárkóztatása (25 százalék) élvez prioritást. Az egészségügy már tavaly is az első helyen végzett, idén azonban 9 százalékponttal többen említették. Ebben a tekintetben nem mutatkozik lényeges eltérés a pártok között.
Általánosságban is sokat romlott a magyar társadalom nyitottsága az EU bővítése felé, Ukrajna EU-tagságát pedig már tízből hatan elutasítják
– konstatálta a Policy Solutions felmérése. A leginkább támogatott tagjelölt ország Montenegró (44 százalék), amelyet Törökország (42 százalék) és Szerbia (41 százalék) követ. Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Moldova és Albánia esetében már egyértelműen a csatlakozást elutasítók vannak többségben A legkevésbé támogatott tagjelöltek Georgia, Koszovó és a már említett Ukrajna. Az összességében elutasító véleményeken belül Ukrajna csatlakozásának megítélése a Tisza Párt szavazói között a legkevésbé negatív.
A magyarok kétharmada szerint az Orbán-kormánynak teljesítenie kell az összes meghatározott mérföldkövet az EU-s pénzügyi források újbóli felszabadítása érdekében. A Fidesz-KDNP szavazóinak 40 százaléka elutasítja, hogy a kormány engedjen az Európai Bizottságnak, de a kormánypárti tábor abszolút többsége, 54 százaléka is fontosnak tartaná ezt az EU-s pénzügyi források megszerzése érdekében. A Tisza Párt szavazóinak 86 százaléka, a DK-MSZP-Párbeszéd szövetség támogatóinak 81 százaléka ösztönözné a kormányt a feltételek teljesítésére.
A megkérdezettek több mint kétharmada (68 százaléka) szerint Magyarországnak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez. Ezzel a fideszesek 56 százaléka is egyetért,
a Tisza Párt szavazóinak esetében azonban az arány 86 százalék. A magyarok 62 százaléka szerint teljesíteni kellene a szükséges feltételeket és be kellene vezetni az eurót. Eltérő mértékben, de ennek az elvárásnak minden politikai táborban többsége van.
A kormányzati kommunikációban gyakran elhangzó vélekedés, hogy „a brüsszeli bürokraták rá akarják erőltetni a magyar emberekre az akaratukat". A Fidesz-KDNP szavazói körében elsöprő többségben vannak az egyetértők (79 százalék). A legnagyobb arányban a Tisza Párt szavazói utasítják el az állítást, amellyel közel kétharmaduk, 63 százalékuk nem ért vele egyet.
A Policy Solutions más törésvonalakra is felhívta a figyelmet. Szintén sokszor megfogalmazott állítás a magyar nyilvánosságban, hogy a keleti tagországok lakói – köztük a magyarok is – csupán másodrangú állampolgárok az EU-ban. Ezzel a fideszes megkérdezetteknek több mint kétharmada, 70 százaléka egyetért, a Tisza-szavazóknak viszont 73 százaléka nem ért egyet.
Azt a kritikát, hogy „Brüsszelben olyan szabályokat hoznak, amelyekkel szándékosan hátrányba hozzák a magyar vállalkozásokat", a kormánypártiak közel négyötöde (77 százalék) jogosnak gondolja. A leghatározottabban elutasító véleményt ebben a kérdésben is a Tisza Párt szavazói képviselik: csaknem kétharmaduk (63 százalék) nem tartja megalapozottnak a bírálatot.