;

Korcsolán Orsolya;

- Lenny a mozivásznon innen

Számos zenerajongóban hagyhatott hiányérzetet Bradley Cooper alkotása, a Maestro, amely Leonard Bernstein szerelmi drámáját állítja fókuszba. Őket is kárpótolhatja Korcsolán Orsolya koncertje a Rumbach utcai zsinagógában.

Sztárkarmester, zongoraművész, neves zenekarok zeneigazgatója, az 1957-ben bemutatott világhírű musical, a West Side Story komponistája: átlag zenei műveltséggel ennyi mindenképp tudható Leonard Bernsteinről. Hacsak nem gyűjtjük célirányosan a lemezeit, zeneszerzői sokszínűségéről a képünk kevésbé lehet árnyalt: a magyar koncerttermekben például ritkán hallható öttételes műve, a Szerenád, holott az Egyesült Államokban ez a harmadik legtöbbet játszott darabja. – A hegedűsnek nem egyszerű kompozíció, nagyon sokféle technikai eszközt igényel, ám ha valaki XX. századi hegedűversenyt keres, akkor annak nagyon-nagyon ajánlott. Amikor az ember a magáévá teszi, élmény játszani, nagyon szerethető, eszméletlen jó darab. A hangszerelése is különleges: Bernstein szólóhegedűre, vonósokra, hárfára és ütőhangszerekre írta a művet – jegyzi meg a Bécsben élő hegedűművész, Korcsolán Orsolya.

A Szerenádot Platón a szerelemről írt híres dialógusa, a Szümposzion (Lakoma) inspirálta, amelyben a filozófus Szókrátész és az athéni államférfi, Alkibiádész mellett megszólal a tragikus költő, Agathon, Erüximakhosz, az orvos, valamint a komédiaköltő, Arisztophanész is. 

A Szerenádot 1954. szeptember 12-én mutatták be Velence híres operaházában, a Teatro La Fenicében Bernstein vezényletével, a világhírű hegedűművész, Isaac Stern és az Izraeli Filharmonikus Zenekar közreműködésével. Az ősbemutató után napra pontosan hetven évvel később a Korcsolán Orsolya fogja bemutatni Bernstein művét, a MÁV Szimfonikus Zenekart 18 éves zongora- és karmesternövendék fia, Sugár Nátán vezényli, az esten férje, Sugár Gergely, a Bécsi Szimfonikus Zenekar kürtművésze is közreműködik.

Antonio Vivaldi négy hegedűversenyből álló művéről, A négy évszakról ismert, hogy az olasz zeneszerző egy szonettel látta el a partitúrát, így tételenként követhető, mi történik a zenében. Igaz, Platón Lakomája bőven meghaladja egy szonett hosszúságát, de Bernstein a Szerenád kottájába még olyan rövidebb mondatokat sem emelt át a platóni szövegből, hogy „lényegében a jóság, boldogság utáni, sóvárgás mindenkiben a leghőbb és legkínzóbb szerelem.” – A Szerenád nem programzene – teszi hozzá Sugár Nátán –, ám vannak benne olyan zenei effektek, amelyek sejtetik, mi történhet a zenében: a II. tétel például úgy kezdődik, mintha Arisztophanész csuklana. Platón művét próbáltam a Szerenád kottájával összevetni, annyi bizonyos, hogy mondatról mondatra nem lehet megmondani, pontosan hol járunk a Lakomában. Amikor a Lakomában Erüximakhosz beszél arról, hogy két Erósz van, arra a III. tételben a hegedűs és a zenekar közötti dialógusból lehet következtetni, de azt nem lehet kijelenteni, Lenny konkrétan ezt és azt a mondatot írta bele a kottába. Annyi bizonyos: a Szerenád a szerelemről és a szeretetről szól. A Maestro témája is pont ugyanez, ezért e műből bele lehetett volna tenni valamennyit a filmbe.

– Vivaldi műve egész konkrétan programzene, ugyan nem pontos megfogalmazás, de azt lehet mondani, hogy tulajdonképpen egy vers megzenésítése – kapcsolódik a beszélgetésbe Sugár Gergely. – A Szerenádban egy-egy platóni gondolat zenei értelmezését adja Bernstein, a saját zenei nyelvén mutatja meg a platóni mű lényegét.

– Kedveljük Bradley Coopert, nem is akarjuk kritizálni a Maestrót, ám zenészként hiányoltuk, hogy a filmben nem jelenik meg Lennynek ez az ikonikus darabja, amelyről maga Lenny is sokszor kijelentette, hogy ez a legjobban sikerült, legjobb komoly műve – folytatja Korcsolán Orsolya. – Nagyon-nagyon sokat szerette előadni. – Ráadásul ezt a darabot a nászútján írta – egészíti ki Sugár Nátán. – A vonást, az ujjrendet egyébként Isaac Stern dolgozta ki, aki sokat összedolgozott Bernsteinnel – mondja Korcsolán Orsolya –, erről sem tesz említést a Maestro. Jó, persze, nyilván nagyon sok mindenről lehetett volna még szó a filmben, ami érdekes.

– Bradley Cooper a Maestrót Lenny és felesége kapcsolatára élezte ki, a szerelemre, amiből nagy szenvedély, szeretet lesz – véli Sugár Gergely. – Lenny biszexuális, és tulajdonképpen erről szól a film: hogyan lehet valakit szeretni, ha a testi kapcsolat már megszűnt? A Maestro a feleség filmje. Amiben például Lenny zsidósága annyiban merül fel, hogy megjelenik egy pulóverben, amin héber betűkkel látható a Harvard neve. Zsidóságáról semmifajta szó nem esik a filmben, holott ez Bernstein identitásának egy nagyon-nagyon fontos része volt. – Otthon jiddisül is beszélt – jegyzi meg Sugár Nátán, amihez Korcsolán Orsolya hozzáteszi: – Édesapja vallásos volt, ha ő már nem is annyira. A lánya, Jamie is beszélt arról: ha Lenny otthon volt, mindig megülték a Széder-estét. – De a hiánylista itt még nem ér véget.

– Gustav Mahler zenéjéhez Bernsteinnek volt egy különleges kötődése, ha lehet mondani, „személyes” kapcsolata – hangsúlyozza Sugár Gergely. – Erről lényegében nincsen szó a filmben. Mahlerre mindössze annyi jutott, hogy Bradley Cooper extenzíven vezényli a II. szimfónia egyik tételét. De arra nem tér ki a film, hogy Leonard Bernstein „csinált” Bécsben Mahlerből elfogadott zeneszerzőt, merthogy korábban nem akarta őt játszani sem a Bécsi Filharmonikusok, sem a Bécsi Szimfonikusok. A második világháború utáni Mahler-reneszánsz neki köszönhető, erről sem esik szó. Ahogy arról sem, hogy Mahler V. szimfóniáját, az Adagiettót is rendkívül sokat vezényelte, Robert F. Kennedy temetésén is ezt dirigálta. Mahler V. szimfóniája központi helyet foglalt el Bernstein Mahler interpretációi között, utolsó kívánsága szerint ennek a műnek a partitúrájával a szíve fölött helyezték örök nyugalomra. – Az Ami a filmből kimaradt című koncerten ezért Mahlertől az Adagietto is elhangzik.

Korcsolán Orsolya már évek óta fellép a Zsidó Kulturális Fesztiválon, mondhatni, a fesztivál rezidens művésze. Ahogy a korábban, most is elhangzik a koncertjén Max Bruch hegedűre és zenekarra írott műve, a Kol Nidré, ami a Jom Kippur-i fogadalmak imája. – Eredetileg egy csellódarab, de hosszú évtizedek óta ezt a hegedűsök is előadják – teszi hozzá Korcsolán Orsolya. – Ezzel indítjuk a koncertet, aztán jön az Adagietto, végül a Szerenád. Egy hosszú félidős koncert lesz, amit nem vágunk el szünettel, a darabok között Gergő lesz az „élő programfüzet”.

Korcsolán Orsolya korábbi magyarországi koncertjén Sugár Nátánt zongoristaként hallhattuk. Ám mielőtt valaki azt gondolná, hogy egy hagyományos „családi kamarazenélés” tanúi lehettek a hallgatók, megjegyzendő: Nátánt a bécsi Musikvereinsaallal együttműködő zenei ügynökség, a Jeunesse kérte fel két nagykoncertre a következő évadra. A programjában Brahms, Schönberg és Wagner szerepel – egyik sem „gyerekdarab”.

Sugár Nátán még „csak” tizennyolc éves, ám a MÁV Szimfonikus Zenekart nem először vezényli. – Nem mi találtuk ki, hogy ilyen fiatalon vezényeljen, ennek Finnországban hagyománya van – teszi hozzá Korcsolán Orsolya, majd Sugár Gergely mutat egy fotót a fiáról, amelyen két és félévesen karmesteri pálcával vezényel. – A lett karmester, Andris Nelsons már tizenöt éves korában kezdett vezényelni, Gustavo Dudamel beugrott tizennégy évesen, az én tanárom, Andrés Orozco-Estrada is tizenöt évesen vezényelt már – teszi hozzá Sugár Nátán, aki az első karmesterkurzusokat tizenöt évesen abszolválta Ausztriában és Finnországban. Tizenhat volt, amikor Jorma Panula budapesti kurzusának legfiatalabbjaként bedobták a mélyvízbe, és a MÁV Szimfonikusokkal a Varázsfuvola-nyitányt vezényelte. – Meg akartam mutatni, mi van bennem, és ez azóta is tart. Simon Rattle 16-17 éves volt, amikor zenekart gründolt magának, Madaras Gergő is csinált egy diákzenekart a Zeneakadémián, én is elhatároztam, alapítok egy zenekart a bécsi Musikgymnasiumban. Fél évig azon dolgoztam, jöjjenek el nekem játszani, mert senki nem tudta rólam, hogy vezénylek, úgy ismertek addig, hogy a szemüveges zongorista, aki állandóan Wagnerről meg Brucknerről beszél. Óriási szerencsém volt, mert két csodálatos, és rendkívül ismert hegedűs, Abouzahra Amira és Abouzahra Mariam eljött a zenekarba, ők meg vonzották a többieket. Schumann a-moll zongoraversenyét, a Sinfonia Concertantét Mozarttól, Rossini Sevillai borbélyát is megcsináltuk, amikor tizenhét éves voltam.

– Nekünk is teljes meglepetés volt, hogy Andrés Orozco-Estrada most felvette Nátánt a bécsi Zeneakadémiára a karmesteri alapképzésre. Bécsben nagyon-nagyon erős a karmesterosztály, ahová nagyon nehéz bekerülni – teszi hozzá Sugár Gergely. – Hat fordulós a felvételi, százával jelentkeznek az emberek a világ minden részéről. Nátán egyszer csak megérkezett a nappaliba, és közölte, akkor ő most felvételizni fog a bécsi akadémiára. Mondtuk, nagyszerű, de még nem érettségiztél le, és két hónapod van, hogy felkészülj. Nem baj, ha nem sikerül, de legalább kipróbálod, megtapasztalod. Nekifeküdt teljes vállszélességgel, egyik forduló jött a másik után, és a végén ott találtuk magunkat a döntőben, ahol már csak néhányan maradtak, mert minden forduló után hazaküldtek egy tucat jelentkezőt. Itt már egy nagy, komoly szimfonikus zenekart kellett vezényelni, Sztravinszkijt, Mozartot, Haydnt, Beethovent, Dvořákot. Elsőként vették fel.

Infó

Ami a filmből kimaradt: Leonard Bernstein Szerenád. Rumbach utcai zsinagóga, szeptember 12. Korcsolán Orsolya hegedűművész, Sugár Nátán karmester és a MÁV Szimfonikus Zenekar. Zsidó Kulturális Fesztivál 2024. Az esemény a Holokauszt 80. Emlékév keretében valósul meg.

A különlegesség és a sokszínűség jegyében rendezik meg szeptember 12. és 15. között az immár tízéves AVL-Érdi Jazz Fesztivált, amelyről Irk Réka fesztiválmenedzsert kérdeztük.