üzemanyag;benzin;benzinár;üzemanyagár;

Megint csökken a benzin nagykereskedelmi ára, ami a kutakon is megjelenik

- Tovább esik üzemanyagár, de a két hónapja tartó csökkenés hátteréről a független felmérések a propagandánál kedvezőtlenebb képet mutatnak

Feltűnő különbségek rajzolódnak ki.

Augusztusban Magyarországon a benzin literje átlag 605 forintba került, ami 7 forinttal múlta alul a figyelembe vett, környező államok 612 forintos középértékét – közölte pénteken a KSH. A dízel nálunk átlag 611 forintot kóstált, ami megegyezett a szomszédok értékével. Ez lényegében egybeesik lapunk múltheti, hasonló adatokon alapuló benzin- és gázolajár-előrejelzésével.

A KSH-kimutatás alapjául szolgáló adatsorokból egyébként az is kirajzolódik, hogy a hónap közepén két hétig a hazai dízelátlag megelőzte a szomszédokét. Amiként a múlt hét pénteken közölt hétfői adatok szintén némi visszaesést mutatnak. A legutóbbi állapotfelmérés szerint, míg a hazai benzinátlag 4 forinttal a környező államok értéke alatt maradt, addig a dízel 1 forinttal ismét drágábbra jött ki. Mindemellett folytatódó áresés körvonalazódik: eszerint a 95-ös literjét a múlt hét hétfőn 595, a dízelét pedig 601 forintért mérték nálunk átlagosan.

Az illetékes Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szombati közleménye az adatokat megelégedéssel nyugtázta. (Arra az esetre, ha a hazai átlag a szomszédoké fölé nőne, Nagy Márton tárcavezető korábban pontosan meg nem határozott beavatkozást helyezett kilátásba.)

A magyar állami és uniós szervektől független, a fuvarozóknak adatot szolgáltató Cargopedia legutóbbi frissítése ennél kissé borúsabb képet mutat.

Eszerint, míg a múlt heti benzinárunk lényegében megegyezett a KSH által figyelembe vett – vagyis Ukrajnát nélkülöző – szomszédok átlagával, addig a gázolajé 3 forinttal meghaladta azt.

Az országok sorrendjében szintén feltűnő különbségek rajzolódnak ki. Míg a KSH-Eurostat-lista szerint a magyar benzinár hét államból, Románia után, a második legalacsonyabb, addig a fuvarozói adatbázis szerint Szlovénia is érdemben – literenként több mint 4 forinttal – olcsóbb nálunk. Míg a KSH-Eurostat szerint dízelünk a hét vizsgált állam közül két hete a harmadik legolcsóbbnak számított, a múlt héten pedig pont középen állt, addig a Cargopediánál két hete a hazai gázolaj Szerbia mögött éppenséggel a második legdrágább helyen állt, a múlt héten pedig Horvátország is elénk került.

Arról nem is beszélve, hogy 91 forinttal olcsóbb benzinével és 127 forinttal olcsóbb gázolajával a – KSH-Eurostat-számításokban nem szereplő - ukrán tarifák változatlanul verhetetlenek. 

A második legkedvezőbb árúnak számító Romániában a két üzemanyagfajtát a KSH-Eurostat-kimutatás szerint 574, illetve 567, a Cargopedia szerint pedig 566, illetve 568 forintért mérték, ami egyaránt több mint harminc forinttal múlja alul a hazai díjakat. (A KSH által használt Eurostat számára a heti hazai átlagárakat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szolgáltatja.)

Olajpiaci mélypontok közepette nő az árrés

Kedden a benzin nagykereskedelmi díja bruttó 4, a gázolajé pedig 3 forinttal csökken tovább – közölte a Holtankoljak.hu. Ha ez a kútoszlopokon is megjelenik, úgy az autósok átlag 584 forintos benzin-, illetve 595 forintos gázolajtarifára számíthatnak. Mindkettő közel nyolchavi mélypontnak számítana. Július eleje óta egyébként a Holtankoljak-adatsor alapján végzett számításaink szerint a benzin nagykereskedelmi ára 59, a gázolajé pedig 57 forinttal csökkent zsinórban. Eközben az üzemanyag-forgalmazók apránként, de módszeresen növelték árrésüket. A kúttarifák ugyanis július eleje óta "csak" 32, illetve 28 forinttal csökkentek. Vagyis a kiskereskedelmi árrés bő két hónap alatt 27, illetve 29 forinttal bővült. A folyamat szeptemberben is folytatódott. A hivatkozott NGM-közlemény egyébként furamód a teljes tarifaesést a kormány sikereként mutatta be, az árrésekről nem ejtve szót. Az árcsökkenés valójában főképp piaci hátterű: az Európában irányadó, Brent típusú nyersolaj díja tegnap megközelítette az egy és negyed éves mélypontnak számító, hordónként 71 dolláros szintet. De a piac ennél alacsonyabban érdemi ideig csak a 2021. közepét megelőző békeidők során járt. Szakértők felhívják a figyelmet, hogy ezzel lényegében megszűnt az orosz-ukrán háború, egyszersmind a „brüsszeli szankciók” áremelő hatása. Az áresés mögött elsősorban a kínai kereslet várható csökkenését emlegetik. Ugyanakkor a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete és a velük együttműködő államok az áresésre tekintettel a múlt héten újfent elhalasztották a több éve, kifejezett áremelési céllal önmagukra mért, napi 2,2 millió hordós termelésvisszafogási mérték beígért szűkítését.

A volt olasz miniszterelnököt az Európai Bizottság (EB) tavaly bízta meg, hogy készítsen jelentést.