A magyar kormány idénre 4 százalékos gazdasági növekedéssel számolt, az első féléves adatok alapján talán ennek a fele, ha meglesz. Az első hat hónapban 1,3 százalékkal nőtt a GDP, a naptárhatással is súlyozva a számokat 1,5 százalék volt a növekedés – derül ki a KSH adataiból.
A második negyedben egyesen csökkent a bruttó hazai termék, a GDP értéke 0,2 százalékkal lett kisebb, mint volt az első negyedben a végleges adatok szerint is. A KSH közleményéből kiderül, hogy az építőipar teljesítménye ugyan 2,5 százalékkal nőtt, a szolgáltatásoké viszont nem változott. Az ipar teljesítménye 1,5, a mezőgazdaságé 5 százalékkal csökkent az első negyedévhez viszonyítva.
Virovácz Péter az ING Bank elemzője szerint az ipar és mezőgazdaság gyenge teljesítménye aligha meglepő a korábbi adatok fényében. A csekély súlyú építőipar érdemi növekedést tudott felmutatni, de ez az elemző szerint ez egy-két projektzárás eredménye, nem pedig a tartós fellendülés jele. Ami meglepő a GDP adatokban, az a szolgáltatóipar stagnálása, vagyis az első negyedévben látott dinamikus növekedés nem folytatódott. Az egyes részterületeket figyelve mindenképpen aggasztó, hogy három negyedévet átölelő, dinamikus növekedés után az olyan, fogyasztáshoz kapcsolódó terület, mint a kereskedelem, a vendéglátás, a szabadidős szolgáltatások visszaestek negyedéves bázison. Összességében tehát a reálbérek és a vásárlóerő növekedése, valamint a fogyasztói és üzleti bizalom javulásának elakadása együttesen stagnálást hozott a korábban két negyedéven keresztül élénkülő szolgáltatásokban – fogalmazott az elemző.
A felhasználási adatokat nézve az derül ki, hogy a háztartások tényleges fogyasztása 1,1 százalékkal bővült negyedéves bázison, a közösségi fogyasztás a feszes költségvetés miatt a második negyedévben zsugorodott. A beruházások folytatódó mélyrepülése érezhetően visszafogta a második negyedév gazdasági teljesítményét, ám ez sem lehetett meglepetés a korábban kiadott részletes beruházási jelentés fényében. A beruházások csökkenése viszont a jövőbeni növekedésre lesz negatív hatással.
Virovácz Péter szerint előre tekintve elsősorban a fogyasztási dinamika további javulásában bízhatunk. Ehhez azonban szükség lenne a fogyasztói bizalom tartósabb és erősebb élénkülésére, amit az év végére 5 százalék fölé kúszó infláció aligha segít majd. A beruházási fordulat még várathat magára, a súlyos aszály eközben érdemben csökkenti a termésátlagokat, visszafogva ezzel mezőgazdaság teljesítményét és az élelmiszerexportot is. Összességében a részletes adatok fényében is fenntartják korábbi előrejelzésüket és az idei évben 1,5 százalékos GDP-növekedéssel számol az ING Bank, ami komoly helyreállításnak aligha nevezhető, viszont legalább jelzi a gazdaság gyógyulási folyamatát – mondta Virovácz Péter.
