;

paksi atomerőmű;vízhőmérséklet;

- A Duna „felforralása”

Egy rendelet 2001-ben szabályozta a paksi erőmű hőszennyezését. Lám, akkor még volt Környezetvédelmi Minisztérium!) A jogszabálynak így szól a 10. paragrafus (1) b) pontja: „a kibocsátási ponttól folyásirányban számított 500 m-en lévő szelvény bármely pontján a befogadó víz hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 °C-ot.”

Napok óta lehet arról olvasni a sajtóban, hogy az Energiaügyi Minisztérium készített egy rendelet-tervezetet, hogy adott esetben Paks túlléphesse ezt a hőmérsékleti határt. Azért szeretnék elérni ezt a módosítást, mert – főleg alacsony vízszint esetén – már hónapok óta „trükközniük” kell a méréssel, hogy 29.99 °C-ról szólhasson a jelentés; és gyakorlatilag biztos, hogy mostanában, a hőség-riadós napokban már vagy „lefékezik” az erőművet, vagy túllépik az engedélyezett hőszennyezést. De ezek után – józan ésszel felfoghatatlanul, „Oh! irgalom atyja, ne hagyj el” – még Paks2-t is a Duna vizével tervezik hűteni.

A rendelet megszületett (12/2024. (VIII. 15.) EM r.): a fent idézett 10. paragrafus mellé beszúrtak egy 10/A. paragrafust, mely szerint a vonatkozó paragrafus „b) pontja szerinti határérték ellátásbiztonsági okból az energiapolitikáért felelős miniszter hozzájárulásával túlléphető.” A rendeletet a Magyar Közlöny 2024. évi 81. számában közzé tették, tehát már érvényes.

Megjegyzések:

1) Elképesztő dilettantizmus, hogy egy konkrét számértékkel megadott határ esetenkénti túllépésére úgy ad engedélyt a kormány, hogy nem ad meg újabb határértéket. Jelenlegi szövege szerint a rendelet bármilyen hőmérséklet elérését engedélyezi ugyanis. Nem véletlenül jelentek meg máris a fanyar humorú mémek arról, hogy a Dunából fogjuk merni a „paksi halászlét”.

2) Érvelhet a minisztérium azzal, hogy a 30 Celsius fok nyilván nem olyan kategorikus határérték, mint mondjuk az, hogy a víz 100 Celsius fokon forr. Ebben igaza is volna. A megadott határ becsült (tehát nem egzakt mérésen alapuló) jellegét valószínűsíti az is, hogy éppen kerek tízes szám. De valahol ki kell jelölni a határt. S mivel a Duna éves átlaghőmérséklete Magyarországon 14 Celsius fok körül van, a 30 fokos határ érthető, hiszen Paks alatt nem sokkal már most is „szicíliai” jellegű a Duna élővilága.

3) Az új rendelkezés lényegében Alaptörvény-ellenes, és ellentmond az Alkotmánybíróság állásfoglalásainak is. Nézzünk néhány mondatot az Alkotmánybíróság II/03079/2021 ügyiratszámú határozatából, melynek külön érdekessége, hogy az előadó alkotmánybíró dr. Sulyok Tamás volt:

„Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlatának a részét képezi az a tartalmi követelmény, hogy a környezetvédelem egyszer már elért védelmi színvonala ne csökkenjen. ...ha egy szabályozás vagy intézkedés érintheti a környezet állapotát, a jogalkotónak kell igazolnia, hogy a szabályozás nem jelent visszalépést és ezáltal nem okoz adott esetben akár visszafordíthatatlan károkozást [ez hivatkozás a 13/2018. (IX. 4.) AB határozatra].

4) Ez az ügy ismét – „legalább százezerszer már”, ahogy Dés dala mondja – egy elkeserítő, felháborító és szomorú példa arra, hogy az Orbán-kormány értékrendjében a fenntarthatóság (nevezhetjük környezet- és természetvédelemnek is) valahol nagyon hátul van. Döntéseikkel ezért szinte naponta veszélyeztetik a jövőnket. A gyermekeink, unokáink jövőjét.

A szerző nyugalmazott főiskolai tanár.

A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.